Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-815

18 július 31-én, szerdán. 66 815. országos ülés 19] Talán még sem helyes ez, hogy ilyen módon és ilyen pecsét alatt intézkedjenek a sorsuk felől, mert akkor valóban meg van pecsételve a sorsuk. A minister úrral többizben voltam bátor szerény vitába elegyedni aziránt, hogy az osztrák és a magyar perezent nem mindig precziz a hiva­talos kimutatás szerint, mert igen sokszor ki­egészítik magyar ezredekből az idegen ezredeket és olyankor az a magyar legénység osztráknak számit a vérzésben is és a frontszolgálatban is. így pl., hogy csak röviden említsem, a 28. ezredbe, amelylyel annak idején egy kis baj volt és amelyet feloszlattak és azután visszaoszlattak, szintén magyar legénységet tömtek be, hogy vala­hogy másodszor is baj ne legyen. (Igaz! balfelől.) íme, itt van most ez a fiumei dokumentum is, hogy nekem igazam van, hogy igenis magyar le­génységet olvasztanak be idegen zászlóaljba és akkor azok a magyar legények még csak azt sem mondhatják, hogy a magyar »honvéd« szó dicső­ségéért küzdöttek, mert az ő csapatjuk a horvát honvédséghez számit, noha jól tudom, hogy alkot­mányjogilag csak magyar kir. honvédség van. De nagyon jól tudjuk azt is, hogy fájdalom, horvát vezényleti nyelv alatt állanak a horvát ezredek és valójában horvát honvédségnek számítanak. Arra kérem az igen t. honvédelmi minister urat, hogy méltóztassék egyrészt megvizsgáltatni, miért nem egészítették ki a 19-es honvéd őrkülö­nitményt és miért olvasztották be a 26-os nép­felkelő különitménybe, másrészt pedig felhívom a t. minister ur figyelmét arra, hogy épen ennek a 26-os honvéd őr különít menynek az égisze alatt több oly szabálytalanság történt ott, amelyeket, azt hiszem, ha a t. minister ur tudomást szerez azokról, nem fog tovább megtűrni. Egyes tisztek, még pedig élükön az úgynevezett vezérkari főnök­kel, mert a tengerpartvidéki szakasznál is kell »vezérkari főnök«, a magyar legénységgel Fiúmé­ban, illetőleg a környékén. Noviban, villákat, egész hotelszámba menő házakat építtettek ma­guknak. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Nemcsak magyar legénység felhasználásával, de, fájdalom, ugy vagyok értesülve, hogy hadianyagok felhasz­nálásával is, amiért lehet, hogy valami kisebb összeget fizettek ugyan, de ez semmiesetre sem felel meg a mai áraknak. Mikor a hadsereg a budapesti építkezések részére azzal tagad meg kéréseket, hogy nincs építkezési anyag, akkor Noviban kétemeletes villák és kéjlakok építésére igazán nem szabad anyagnak lenni, bárhonnan jöjjenek is ezek az anyagok. Matta Árpád: Talán délszláv lesz! Annak van! Fényes László: Nem akarom megemlíteni azoknak a tiszteknek a neveit, akik e vissza­éléseket elkövették, mert hiszen bizonyos mérvig jóhiszemüleg tették, mivel parancsnokságuknak bejelentették és ez megengedte a dolgot. Itt a parancsnokság a hibás és a parancsnokságnak a sugalmazója : egy Teszlics Péter nevű vezérkari főnök, aki magának is építtetett villát . . . B. Szurmay Sándor honvédelmi minister: Meg fogjuk vizsgáltatni a dolgot. Matta Árpád: Ez délszláv talán, ez jugo­szláv ! Azért szabad ezeknek minden ! Fényes László : Mind az ! Sőt a fiumei rendőr­kapitánynak, Török osztálytanácsosnak van a magyar kormánynál egy előterjesztése, amely szerint ezek, ha nem is nyíltan, de burkoltan Fiúméban oly jugoszláv politikát űznek, hogy az egész őrkülönitmény feloszlatását javasolja, mert politikailag nem megbízható és zavar esetére nem tudja, nem lesz-e velük baj. Es annak daczára — nem tudom, hova tűnt el az illetékes fórumnak, a fiumei rendőrkapitánynak ez a felterjesztése — egy memorandumszerü felterjesztéssel Istvanovics altábornagy ur ezt az ügyet elintézte olyanféle alapon, hogy a magyar tisztikart is rábírták — könnyű volt neki egy kis szelíd terrorral rábírni — hogy állítsanak ki egy memorandumot, hogy ők is, mint magyar emberek a legnagyobb tiszte­lettel és bizalommal viseltetnek Istvanovics altá­bornagy iránt. Engedelmet kérek, de először is épen a hadiérdek szempontjából — és ezt a mi­nister ur nálamnál sokkal szakszerűbben tudja — nem lesz-e helyes^ ha divatba hozzuk, hogy az altábornagyok ilyen memorandumokkal bizonyít­sák a maguk kiválóságát, mert akkor oly versen­gés indul meg és a fegyelem lazulásának oly foka áll be, hogy ez semmi esetre sem szolgálja a hadi­érdeket. De ettől eltekintve is ez az Istvanovics altá­bornagy és vele együtt a horvát születésű tisztek részt vettek többen Fiúméban oly mulatságokban, többek közt egy Csittamnica nevű olvasókör hang­versenyén, ahol csak a legnagyobb erőfeszítés és botrányokozás révén sikerült megakadályozni, hogy szerb nemzeti szalaggal ellátott csokrot ne nyújt­sanak fel a szereplőknek. Amikor tehát ilyen állapotok vannak, amikor ennyi visszaélés van és amikor jogtalanul a magya­rokat beolvasztják a horvát legénységbe, akkor, azt hiszem, j ogos az a kérésem, hogy a legnagyobb szigorral legyen szives a minister ur eljárni és jelentést terjeszteni annak idején a ház elé, hogy micsoda eredménye volt e vizsgálatnak és micsoda megtorlás következett be? Matta Árpád'. De ne osztrák generális csi­nálja azt vagy más jugoszláv ! Fényes László : Interpelláczióm következő (olvassa) : >1. Van-e tudomása a minister urtak arról, hogy Fiúméban a m. kir. 5. számú tengerpart­védelmi szakasz területén egyes tisztek hadi­anyagok felhasználásával és főként részben ipari­lag képzett, részben napszámos munkát teljesítő honvédkgénység felhasználásával maguknak épü­leteket emeltettek ? Ha igen., ehiézhetőnek tartja-e ezt és milyen intézkedéseket tesz elsősorban a visszaélést előidéző parancsnoksággal szemben ? 2. Tudomása van-e a minister urnak arról, hogy a partvédelmi szakasz területén az altábor­nagy-paraucsnok és tisztjei olyan mulatságokon

Next

/
Thumbnails
Contents