Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-814

42 814. országos ülés 1918 Julius 30-án, kedden. lat czimét és 1—11. szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt mai napirendi javaslatom során leszek bátor a t. háznak indítványt termi. Következik napirendünk 8. pontja : a szénadóról szóló törvényjavaslat (Lom. 1471, 1-179) tárgyalása ; elsősorban az általános tárgyalás. Az előadó urat illeti a szó. Münnich Kálmán előadó: T. ház ! A Németbirodalomban a szénadó már a múlt év augusztus elsején életbelépett. Hasonló intézkedések történnek a szomszéd Ausztriában, ahol szintén ugyanolyan alapon, mint Németországban, íog a szénadó behozatni. Minthogy pedig mi még mindig kényszerítve vagyunk nagymennyiségű kőszenet külföldről behozni — az 1917. évre szóló statisztikai adatok szerint összfogyasztásunk 37%-át még külföldi szénnel fedezzük — ez szénfogyasztásunknak Németország, illetve Ausztria javára való megadóztatását jelenti. A statisztikai adatok szerint az 1917. évben behoztunk Németországból 2,648.000 tonna kőszenet. Ha ezt 32 márka egységárban számítva értékeljük, az megfele

1 127,123.200 K értéknek ; ennek 20%-os adója 25,424.640 K. Ausztriából behoztunk 1917-ben 2,016.060 tonna kőszenet, mely mennyiség, átlagban tonnánkint 45 K-ás bányaárt véve, 90,722.700 korona értéknek felel meg, melynek 20%-os adója 18,144.540 K-át tesz ki. Minthogy ugy a német törvényben, mint az ausztriai törvényjavaslatban bennfoglaltaük, hogy olyan országokkal, amelyekben szénadó szintén érvényben van, megállapodások történjenek a kétszeres adóztatás elkerülése végett, szükségessé vált, hogy a kormány ezen törvényjavaslatot betérj eszsze. A javaslat az adóztatást ugy kontemplálja, hogy az teljesen hozzásimuljon a német és az osztrák adótörvényekhez ós szintén a 20%-cs adókulcsot veszi alapul, oly módon, hogy az a szénnek »helyt bánya«-ára alapján vettessék ki. A törvény hatályának időpontja 1920 Julius 31-ig van tervezve. A 20%-os adó azonban nem ugy értendő, hogy mindenki, az általa fogyasztott, házhoz szállitott szén árának épen 20%-ját fogja fizetni, hanem csakis a szénnek »helyt bánya«-ára alapján számított 20%-át Ezt indokolásában fel is tünteti a pénzügyminister ur. így például a porosz szén ára 1918 áprilisára »hclyt bánya« mázsánként 4 korona 80 fillér volt Budapesten, házhoz szállítva ólomzáros zsákokban 15 korona 43 fillér. Az adó ki fog tehát tenni 4 korona 80 fillér után 20%-ot, azaz 96 fillért, ami a fogyasztó által fizetett ár 6'23 százalékának fog megfelelni. A belföldi szénnél ugy áll a dolog, hogy 1918. év április havára annak ára helyt bánya 5 korona 50 fillér — 6 korona volt; ennek adója tehát ki fog tenni 1 korona 10 — 1 korona 20 fillért, vagyis a fogyasztó által fizetett árnak 9"2—10%-át. Az egész törvényjavaslat pénzügyi eredményét a következőkben vagyok bátor előadni. Tekintetbe kell itt venni, hogy a kőszénnél nálunk a legnagyobb fogyasztó az államvasút. Természetesen az államvasutak szénfogyasztása után fizetendő adót nem tekinthetjük jövedelemnek, mert hiszen annyival drágább lesz a vasút kezelési költsége ; ezt tehát okvetlenül le kell vonnunk és csak a többi szén után fizetendő adó marad jövedelműi. Az 1917. évben a belföldi termelés volt 8,709.485 tonna ; ebből a kivitelt és a báiryák önszükségletét összesen 943.895 tonnát levonva, a belföldi fogyasztásra ma,rad 7,765.590 tonna. Ebből levonva az államvasutak szükségletét, a fogyasztásra jutott 5,474.190 tonna. A külföldi szénbehozatal volt: Németországból 1917-ben 2,648.400 tonna, Ausztriából 2,016.060 tonna, Orosz-Lengyelországból, Szerbiából, Boszniából 382.570 tonna, összesen tehát 5,047.030 tonna. Ha most a nálunk fogyasztásra kerülő szén értékét a helyt bánya számított ára alapján értékeljük, annak 20%-át véve alapul, azt látjuk, hogy a törvényjavaslat az államkincstárnak kb. 70—80 millió korona jövedelmet biztosit. A törvén3javaslat ezenkívül határozottan kimondja, hogy az adó csakis a szén után fizettessék és ne azon brikett vsgy keksz után, melyek előállítására a szén fordittatik. Azorkivül gondoskodik arról, hegy bizonycs adómentességek nyújtassanak, különösen azon szénmennyiségre nézve, amelyet az üzemek mgguk felhasználnak, s azonkívül, hegy azon szén re adóztassék meg, amelyet a- alkalmazottak, a munkások háziszükségletére kiadnak, hogy így azok olcsóbb szénhez juthassanak. Azonkívül gondoskodik a törvényjavaslat arról is, hogy bizonyos adókedvezmények legyenek nyújthatók olyan iparoknak, amelyek bizonyos szükségleti czikkeket állítanak elő a szénből. Termesztésen szükséges, hogy a törvényjavaslat a pénzügyminister urnak felhatalmazást adjon, hogy a kormány azután Ausztriával és Németországgal megköthesse azon megállapodásokat, ameb/ek szükségesek arra, hogy a kettős adóztatás be ne következzék. Végül ki akarom emelni, hogy az adójavaslat abban is intézkedik, hogy mivel nálunk gyenge kaloriáju szén is termeltetik és annak termelési költségei sokszor a mai viszonyoknál fogva nagyon is magasak, ilyen esetekben a pénzügyminister az adó megállapitásánál a kereskedelemügyi minister úrral egyetértve, bizonyos mérséklést engedélyezhessen . Ki akarom még emelni, hogy a pénzügyi bizottság a büntető rendelkezéseknél az eredeti javaslattól eltérőleg bizonyos felemeléseket javasolt, amelyek az itt fekvő javaslatban már keresztül vannak vive ; s hogy végre az utolsó paragrafusban a törvényjavaslat a villamos erőnek, gáznak, viznek, fűtésnek, avagy gőzerőnek szállítását, illetőleg szolgáltatását végző üzemtelepeknél, minthogy ezeknél sokszor hosszú évekre szóló szerződések vannak : megengedi, nehogy ezek károsulja-