Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-814
814. országos ülés 1918 Julius 30-án, kedden. 39 ki gondol most vizlevezetésre és ezáltal talajjavításra, hiszen megváltozott minden, most lehet olyan földet is megmunkálni, melyet igazán csak ritka kivételes években lehetett. Annak azonban azt felelem, tekintsen körül, nézze meg azokat a földeket, azokat a birtokokat, amelyek rendesen kanalizálva vannak, azok minden körülmények és minden viszonyok között művelhetek, nézze meg azok termését és viszont tekintsen azokra a birtokokra, azokra a gazdaságokra, ahol nincs a rendes kanalizáczió keresztülvive. Mit fog látni ? Az előbbieknél minden körülmények között, még nedves időjárásnál is lát tisztességes középtermést, szárazabb időjárásnál láthat jó termést, mig ellenkezőleg csak az időjárás szeszélye által munkáihatóvá váló földeken csak nagyritkán lát termést. Hogy mi ennek az oka, pár szóval azt is elmondom. Köztudomású dolog, minden gazda tudja, hogy amely birtokot rendesen művelnek, annak halmazállapota, sztrukturája olyan, hogy azon bármiféle műveletet mindig keresztül lehet vinni, mig ellenkezőleg a viz által agyonnyomott vagy a túlságos nedvesség által elsavanyitott földek, ha kiszáradnak is, a művelésre nem alkalmasak. Évek kellenek hozzá., mig ismét művelhető állapotba tudjuk hozni, s ha az évek elmúlnak, ismét jön egy vizes esztendő és megint ott vannak azok a gazdaságok, ahol kezdetben voltak. Erre való tekintettel azt ajánlom, hogy az igen t. kormány ne maradjon meg az első lépésnél, hanem haladjon tovább és — amint már emiitettem — ezt a visszamaradt vizlevezetést, vízszabályozási, amely nem csekély dolog, mivel az országnak közel hárommillió katasztrális hold olyan földje van, amely csak rendkivüli körülmények között művelhető, csak túlságosan száraz időjárás esetén, általában pedig normális időjárásnál, mivel nincs rendszeresen kanalizálva, nincs a viz róla levezetve, rendszeresen nem művezető, tegye a földjavitási csatornázást kötelezővé. Erre nézve bátor leszek egy határozati javaslatot felolvasni (olvassa) : »Határozati javaslat. Az 1470. számú törvényjavaslat (a Magyar Földhitelintézet által engedélyezendő vizszabályozási és talajjavitási kölcsönökről) tárgyalása alkalmával mondja ki a képviselőház, hogy mivel a talajjavításokra engedélyezett kölcsön még magában nem elegendő a közel három millió katasztrális holdat kitevő, lecsapolásra váró föld megjavítására, mert ennek a foganatosítása megtörik a sok esetben tapasztalható maradiságon és indolenczián, utasítja a ház a földmivelésügyi ministert, hogy terjesszen be törvényjavaslatot, mivel a földjavitás és lecsapolás országos érdek, ennek kötelezővé tételéről.* (Helyeslés balfélől.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, akkor a vitát bezárom. Kivan az előadó ur nyilatkozni ? (Nem !) A ministerelnök ur Mván nyilatkozni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. képviselőház ! Mivel a földmivelésügyi minister ur. aki elsősorban illetékes ennek a kérdésnek elbírálására, nincs jelen, engedje meg a ház, hogy én foglaljak állást a t. képviselő ur által beadott határozati javaslatra nézve. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur határozati javaslatának lényege az, hogy a vizszabályozási társulatok megalakításánál a kényszertársulás eszméje vitessék keresztül a vizjogokban. Vizjogunk a kényszertársulás eszméjét nem ismeri. Az önkéntes társulásra vannak alapítva azzal a szigorítással, hogyha ez az önkéntes társulás nem jön létre, az egy ártérbe vagy érdekelt talaj javitási térbe tartozó birtokosok holdszám szerinti többsége állapithatja meg a kényszertársulást. Ezen tulmenni és a kényszertársulást általánosságban kimondani a vízjogi törvénynyel ellentétben nem tarthatom szükségesnek és czélszerünek. Én megengedem, hogy lehetnek körülmények, midőn ezen kényszertársulást talán ki lehetne mondani. A kormány álláspontja mindig az volt, hogy elősegíteni igyekszik ezt a társulást. Mutatja ezt az, hogy az előkészítő munkálatok a kormány költségén hajtattak végre, sőt, hogy előlegek is szoktak adatni ilyen vizmimkálatok végrehajtására, szóval, a kormány mindent elkövet, hogy ezt az elvet, hogy ilyen vizszabályozások végrehajtassanak, áldozatok árán is elősegítse. Azt azonban igy mellesleg kimondani, hogy egyszerűen a kényszertársulás eszméjére térünk át, midőn évek során át megújult vízjogi törvényeink sohase merték ezt igy ridegen kimondani, nem tartanám indokoltnak. Ez a kérdés nemcsak mezőgazdasági és többtermelési szempontból, de politikai és jogi szempontból is megfontolandó. Az ilyen nagy elvet, amely egy kardinális elvet jelent és amely ellentétben jönne fennálló vízjogi törvényeinkkel, csak igy mellesleg kimondani nem merném. Mindenesetre érdemes a dolog arra, hogy vele ujabban is foglalkozzunk. Nem zárkózom el attól az eszmétől, hogy épen mezőgazdasági termelésünk fokozása érdekében szükséges lesz a gazdálkodás irányítása tekintetében bizonyos kényszerítő eszközökre áttérni ; ,ezzel az eszmével foglalkozunk is, de minthogy ez részben vízjogi törvényünk kardinális módosításra vezetne, ezt mellesleg kimondani nem merném. Arra kérem tehát a t. képviselő urat és a t. képviselőházat, méltóztassék megnyugodni, hogy mi a többtermelés és a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy minő kényszeritő intézkedéseket, lehetne a tekintetben megvalósítani és ezt a birtokpolitikára vonatkozó javaslatok mellett megoldásra fogjuk juttatni. Akkor lesz helye fontolóra venni, vájjon ezt a szorosan vett mezőgazdasági termelés határán tul kitérjeszszük-e egyéb jogintézményeinkre is. Ezzel az eszmével tehát foglalkozunk, de óva intem a t. házat és a t. képviselő urat attól, hogy e kardinális kérdést csak ugy mellesleg akarjuk megoldani. Kérem tehát a t. képviselőházat, hogy a törvényjavaslatot elfogadni s a határozati javaslatot mellőzni méltóztassék. (Helyeslés.)
