Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-827

827. országos ülés 1918 október 22-én, kedden. 415 politika az, ahol ezt a kérdést felvetik és egy hét eltelhetik anélkül, hogy valaki követelné, hogy a szakminister azonnal nyújtson tájékoztatást és szüntesse be a burgonyából való szeszfőzést. Juhász-Nagy Sándor: Windisch-Graetz ur Dabreczenbe ment czéczóra, de nem törődik azzal, hogy az interpelláczióra feleljen. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Fényes László : Nem tudják, hogy a népnek mennyire lerongyolódott a ruhája, czipője, mi lesz az orosz foglyokkal, akik az egyik faluból a másikba sétálnak, mi van a már most is látható, csapatokká alakult bandákkal. Ne csak fegyveres erővel, pandúrokkal, csendőrökkel, fékezzék meg őket, mert nem bírják. Biztosítsanak nekik bizonyos munka ellenében élelmet, tisztességes ellátást s nem lesznek rablókká, hanem dolgozni fognak és meg fognak élni tudni. Ezek mind olyan kérdések, melyeket itt tárgyalni kellene ennek a parlamentnek pontos adatok alapján a ministeri adatok ellenőrzésével s a felfogásoknak megbeszélésével. Mindez nem történik meg és én elrettenve látom, mi jön a legközelebbi hetekben. Nem tehettem egyebet, idejöttem, elmondtam, de tudtam, hogy süket fülekre fogok találni. Kinyilatkoztatták az imént azt is, hogy most jön a reakczió, a kemény fegyver, a sajtó elnyomása, a szabad szó elnyomása, a rendetlenségek kemény megtorlása. Még mindig igy csinálták a forradalmat, mióta a világ fennáll. Olvassák el önök a történelmet, amelyre oly nagyon szeretnek hivatkozni. Olvassák el, minden lapja tanit erről. Ne tegyék ! Kérve könyörgöm, hagyjanak fel az erőszakkal, hagyjanak ebben a rettenetes válságos időben megnyilatkozni minden véleményt, minden nézetet. Bízzanak saját véleményük és nézetük igazságosságában, hogy annak ereje fog hatni. Ha önöknek igazuk van, akkor nagyobb hatások lesz a népre, mint a másiknak, akinek nincs igazsága. Ne dolgozzanak csendőrszuronyokkal, ne dolgozzanak bírói megtorlásokkal, mert mindazok, akiket az állami szervezet, mint a rendfentartás eszközeit tartja, maguk is olyan nyomorúságban vannak, hogy csak idők kérdése, hogy azok is mikor sodródnak bele az anarchiába. Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, mivel a tárgyalásra szánt idő már elmúlt, szíveskedjék beszédét lehetőleg rövid idő alatt befejezni. Fényes László : Hisz befejezhetem. Hiába itt beszélni. (TJgy van! a középen.) Fájdalom, sokkal konokabb felfogás uralkodik az országgyűlés többségében és a kormányzásban, amit ezzel az uj egyesüléssel is biztosítottak, semmint hogy azt lehetne gondolni, hogy egy rettenetes lépés megtörténése nélkül itt változás következzék be. Ez a rettenetes bekövetkezés kétféle lehet : Vagy az, hogy az ellenség ide bejön, vagy az, hogy a nép félreteszi a parlamentet. Mindkettő súlyos következményekkel jár, s nem lehet tudni, hol lesz a megállás. Ahogy ma ezekben a napokban az országgyűlés képét láttam, a gondtalan vidám nevetéseket, a lehurrogásokat, a győztes ellenség felé való rettenetes sérelmek dobálását, látom, hogy ezen az országgyűlésen csakugyan semmit sem lehet tenni, amint ahogy az eddig nem a nép akaratát jelentette, ugy ezentúl a nép akaratával szemben akar kormányozni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ám tegyék, a felelősség az önöké, fájdalom, a szerencsétlenség, a szomorúság a nemzet minden tagjáé. (TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) En az első pillanatban, amint azt látom, hogy a nép öntudatára ébred saját helyzetének és valami szervezet vagy rend utján akarja a saját maga sorsát vezetni és intézni, abban a pillanatban tartozó kötelességemnek ismerem, hogy a néppel tartsak és bucsut mondjak önöknek. (Elénk Iielyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A tárgyalást most félbeszakítjuk. Tekintettel arra, hogy holnap interpellácziós-nap van, kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellácziós-könyvet felolvasni. Pál Alfréd jegyző: Az interpelláeziós-köiryvben a következő ujabb bejegyzések foglaltatnak (olvassa) : »Dr. Ráth Endre : Az önálló magyar hadsereg felállítására vonatkozó királyi és kormányigéretek haladéktalan gyakorlati megvalósítása tárgyában a magyar kormányhoz, ennek képviseletében a ministerelnökhöz. Beszkid Antal: A rutén görög-katholikusok naptár egyesítése és a cyrill betűk eltörlése tárgyában a belügy-, az igazságügy- és a vallás- és közoktatásügyi minister urakhoz. Benedek János : Határaink védelme és a hadtápterület élelmezése, tudniillik az ország népének a katonai rekvirálások elleni megóvása tárgyában a honvédelmi és közélelmezési minister urakhoz. Narancsik József : A bortermelési adó behajtása körüli szabálytalanságok megtorlása tárgyéban a pénzügyministerhez.« Elnök: T. ház ! Meg fogom tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozó javaslatomat. (Halljuk! Halljuk !) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését f. 1918. évi október hó 23-ikán, szerdán d. e. 10 órakor tartsa. Mielőtt azonban konkrét javaslatomat erre nézve megtenném, engedje meg a t. ház, hogy jelentsem, hogy az elnökségnek szándékában volt a holnapi napra kitűzni a külügyi és honvédelmi bizottság tagj ainak megválasztását, de ugy a kormányelnök úrtól, mint a pártok vezetőségétől arról értesül az elnökség, hogy a gyakorlat szerinti pártközi egyezmény még nem jött létre és igy holnap a választás nem tartható meg. Ehhez képest a választás kitűzése iránt az elnökség a holnapi ülésben fog javaslatot tenni. (Helyeslés.) Méltóztassék ezt tudomásul venni. Ezek után javaslatom a holnapi ülés napirendjére nézve az, hogy méltóztassék napirendre