Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-824

310 824. országos ülés 1918 október 17-én, csütörtökön. államot főezéijának tekinti, amely nem ismer erkölcsi törvényeket, amely maga számára maga fabrikálja a törvényeket, ugyanez a hamis felfogás oka annak is, hogy nemcsak nálunk ám, de egész Európában, Európa legtöbb államában legalább, megvan az, amiről némelyek azt mondják nálunk, hogy nem exisztál, t. i, a nemzetiségi kérdés. Sok helyen megvan, emlékeznek talán t. képviselőtársaim, 10—15 évvel ezelőtt Spanyolországban az u. n. Ferrer-ügyre. Mi itt a távolban azt gondoltuk, hogy tisztán vallási ügy, a katholikus és szabadgondolkozásuak közt történt összetűzés, de azóta beszéltem spanyolokkal és azt a felvilágosítást kaptam, hogy ez tulaj donképen a catalani nemzeti mozgalom egyik nyilvánulása, amely nemzeti mozgalom, sajnos, ott a spanyol papság részéről nem lett kellő figyelemre méltatva és igy átvitetett politikai, illetőleg vallási térre. Miért ne lenne a catalani nemzetnek joga, hogy arra törekedjék, hogy kultur-faktor legyen, holott nyelve talán még régibb irodalmi nyelv, mint a kastiliai uralkodó fajnak a nyelve. Ilyen nemzetiségi kérdések vannak Nagybritanniában is. Ott van az irlandi kérdés, amely állandó seb Nagybritanniának testében és azt gondolták, hogy már sikerült is eltávolítani, anglizálni az íreket. De ime, mi történt ? Igaza van XV. Benedek pápának, mikor azt mondta, hogy nemzetek nem halnak meg. Az irek, az öreg emberek, akik ifjú korukban már nem tanulták meg apáiknak nyelvét, öreg korukban iparkodtak azt megtanulni és úgyszólván a nyelvemlékekből újból feltámasztották az ír nyelvet. Azért mondom én, hogy nemcsak minálunk előforduló jelenség a nemzetiségi kérdés, a súrlódások a nyelvkérdésben, ez folyik a hamis állameszméből, amelyről Butler azt mondja, hogy ezt az állameszmét nekünk át kell alakítani, az a sok vér, az a sok halott, mint egy áldozat kiált az ég felé és tanít berniünket arra, hogy uj alapokra kell ezentúl fektetnünk a mi államjogi felfogásunkat és eszméinket. Egy példa, amely azt mutatja, hogy a nemzetiségek mellett egy állam, még ha kisebb állam is, tud gyönyörű szép politikai életet folytatni, Svájcznak a példája. Juriga Nándor : Magyarországon is ezt kellene csinálni ! Giessweitl Sándor : Én Svájczot tartom annak az államnak, mely a nemzetiségi kérdés megoldását legjobban eltalálta. Svájczban nincs területi autonómiája a nemzetiségeknek, ott pl. négy Kantonban francziák együtt laknak németekkel. Bernben, Wallisban, Freiburgban németek és francziák vannak egy; kantonban, nincsenek különválasztva, hogy ez itt csak franczia és ez csak német kanton. Erre ott nincs szükség. Es ott van a szabadság és a demokratikus szellem, akkor nekünk nem kell geográfiailag elválasztanunk egymástól a nemzetiségeket, s én azt mondom, hogy aki egy tekintetet vet Magyarország térképére, annak meg kell győződnie arról, hogy nemcsak a magyarságnak, hanem a nemzetiségeknek is legnagyobb kára volna, ha mi mfgyék vagy mesterség s kerületek tz rint akarnók elkeríteni az egyes neinzstiségeket. Igen, a nemzetiségi kérdésnek megoldását is a demokratikus szellemtől várom, s ezért megdöbbentem, midőn ma azt kellett hallanom gróf Tisza István szájából, hogy mi benn vagyunk a demokrácziában, és még inkább megdöbbentett az a kijelentése, amelylyel kvázi azt adta tudomásul, hogy majd ha az ellenfél diktálja nekünk, akkor többet is adunk. Ez oly megalázása a magyar nemzeti önérzetnek, (Igaz! Vgy van! balfelől.) hogy nem találok rá elég kifejezést. Pop Cs. István: Amit Tisza mond, azt mindig helyeslik. Giesswein Sándor: En örülök a Wílson-féle 14 pontnak és az öt kiegészítő pontnak, de nem azért, mert azt Wilson mondja, hanem azért, mert az igazságot találom benne. Juriga Nándor: Éljen Wilson! Giesswein Sándor: T. képviselőház! En részt vettem a háború folyama alatt is nemzetközi értekezletekben, ahol mi épen a nemzetközi megértésnek a témáját beszéltük meg és a háború utáni kibontakozást. 1915 április havában Hágában, Hollandia fővárosában létrejött a tartós béke központi szervezete, amely 9 pontot állított fel, amely 9 jjont lényegében ugyanaz, mint amit Wilson most, mint fő döntőbíró a világ elé állit, Kívánjuk, hogy ezek a pontok érvényesüljenek minden országban, (Felkiáltások jobhfelől: Ellenségeinknél is !) mert ez kell. hogy a jövő kialakulás legyen. Ezeket a nemzetközi kérdéseket nem lehet egyoldalulag megoldani és igazi béke csak akkor lesz, ha e jiontokat minden nemzet akár az ententchoz, akár a volt négyes szövetséghez tartozott légyen is, kötelezőnek tartja a maga számára. Olyan kérdés ez, amelyet nem a fegyverek, hanem csak az igazság szelleme dönthet el, s az igazság szelleme nézetem szerint épen a demokratikus szervezkedés utján fogja ezt elérni. T. kéj^viselőház ! Annak idején, mikor a választójogi törvényt tárgyaltuk, kifejezést adtam annak a meggyőződésemnek, hogy én nyugvópontot a megoldás egyik formájában sem találok. A Vázsonyi-félében sem és természetesen még kevésbbé abban, amely megcsonkítva elfogadtatott. Azt hittem, hogy legfeljebb talán egy választást fog megérni akár az egyik, akár a másik és az első uj választásból kikerülő parlament az igazi demokratikus kibontakozást fogja hozni. A jelenlegi körülmények között pedig azt hiszem, hogy a választójogi törvény egy választást sem fog megérni, (Igaz! Vgy van! balfelől.) mert nekünk kifejezést kell adnunk annak a meggyőződésünknek, hogy egy olyan uj Magyarországot, amely beleilleszkedhetik az uj Európába, csak ugy tudunk létesíteni, ha megvan az általános, titkos és egyenlő választójog, amely még tovább fog vinni bennünket a demokratizálódás terén, ha életbelép az ugyneve-