Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-822

2(58 822. országos ülés 1918 augusztus 10-én, szombaton gyűlés fog tartatni és azok a községből jelenjenek meg, akik csak akarnak, mert arról van szó. hogy a Katholikus Népszövetség részére uj tagok szereztessenek. Ha a képviselőház arra az álláspontra helyezkedik, hogy e miatt a képviselő ur mentelmi jogát nem függeszti fel, én, mint erdélyi ember merem állítani, hogy Erdélyben bizonyos egyesületekben, ilyen gyűlések tartásával az izgatás ellenőrizhetetlen módon fog folyhatni, ahogy épen akarják. Épen azért, mert a képviselőnek mentelmi joga van, köteles ő szerény véleményem szerint respektálni a törvényes rendelkezéseket, ép ugy, sőt talán még fokozottabb mértékben, mint más. Fel fogok olvasni a csendőrség jelentéséből egy passzust. Eszerint egy járőr a nevezett képviselőt felszólította a hatósági engedély előmutatására, mire nevezett a járőrnek durván azt felelte, hogy : mi köze van az ő kilétéhez. Miután azonban a- járőr őt ismételten felszólította, hogy igazolja magát, akkor a belső zsebébe nyúlva, egy fényképes igazolványt ezen szavakkal nyújtott át a járőrnek : »a fene egye meg magát, itt van, én országgyűlési képviselő vagyok és mentelmi jogom van, nem ismeri ? Ezen jogomnál fogva nincs szükségem a hatósági engedélyre.<< Ugyanakkor kihallgatták a két plébánost is, akik a gyűlést kihirdették. Molnár Iván bánkeszi lakos j)lébános előadja, hogy midőn nála nevezett képviselő megjelent, ő azt a kérdést intézte hozzá, hogy van-e engedélye a gyűlés megtartására, mire a képviselő ur azt válaszolta, hogy rendben van minden. Ebből ő azt értette, hogy hatósági engedélylyel rendelkezik ; a népgyűlés pedig abból állott, hogy a Katholikus Népszövetségbe való belépésre buzdította és e tárgyban felvilágosította a földmives népet, de a gyűlés politikai dolgokból kifolyólag összehiva nem volt. Itt van egy másik plébános hasonló kijelentése, és pedig Simkó Károlyé, aki szintén nem birt tudomással arról, hogy nincs engedély a népgyűlés megtartására. En abszolúte semmi veszélyét nem látom az illető képviselő mentelmi jogának abból, ha egy hatósági eljárás lefolytattatok. Annak a képviselőnek sokkal könnyebben áll módjában a hatóság előtt bebizonyítani, hogy jóhiszemüleg járt el, a rendeletet nem sértette meg; de preczedenst csilláim és ebből az esetből kifolyólag a mentelmi jogot fel nem függeszteni, ez oly komoly következményeket vonhatna maga után, amelyeknek reparálása nehézségekbe ütköznék. Meg vagyok róla győződve, hogy Bartos János képviselő ur a legjobb Íriszemben járt el és hogy Magyarországon minden ember, aki jóhiszemüleg jár el ilyen ügyekben, meg fogja kapni az elégtételt. A képviselő urnak ez különösen módjában fog állani. Javaslom ezek alapján a t. háznak, hogy ebben az esetben a képviselő ur mentelmi jogát függeszsze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, kívánja-e Bartos János képviselő ur mentelmi jogát a mentelmi bizottság javaslatához képest felfüggeszteni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, akik Bartos János képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Most kérem azon képviselő urakat, akik Bartos János képviselő ur mentelmi jogát nem kívánják felfüggeszteni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház Bartos János képviselő ur mentelmi jogát a bizottság javaslatához képest felfüggeszti. Áttérünk Bartos János képviselő ur másik mentelmi ügyére. Az előadó urat illeti a szó. Szász Pál előadó: T. ház! Teljesen azonos esettel állunk szemben. Bartos János országgyűlési képviselő ur 1914. évi január hó 7-én Cseterőcz községben, utóbb pedig Jókő, Vittencz, Nézsnafalva, Alsólopassó és Köcsén községekben, Nyitni megyében engedély nélküli né{)gyüléseket tartott. A megkeresés illetékes hatóságtól származik, zaklatás esete nem forog fenn, miért is a mentelmi bizottság nevében javaslom, nevezett képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. Almásy László jegyző: Huszár Károly! Huszár Károly: Minthogy látom, hegy a mentelmi ügyeket pártkérdésből Ítélik meg, elállók a szótól. (Ellenmondás jobbfelől.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Bartos János képviselő ur mentelmi jogát a bizottság javaslatához képest felfüggeszteni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház Bartos János képviselő ur mentelmi jogát a bizottság javaslatához képest felfüggeszti. Következik Brestyen Ezky Kálmán képviselő ur mentelmi ügye. Az előadó urat illeti a szó. Szász Pál előadó : T. ház ! Brestyen szky Kálmán országgyűlési képviselő ellen Dosztháll Gyula pri vigye vidéki körjegyző a nyätrai kir. ügyészséghez 1913. évi Julius hó folyamán három feljelentést odott be, melyben előadta, hogy nevezett képviselő ur azt állította róla, hegy a munkásokpénzeit elsikkasztotta és amikor feljelentőnek egy hírlapi czikkéről volt szó. azt állította, hegy »inkább czikkezhetne az általa elsikkasztott munkásf)énzekről«. Ebben becsületsértést és rágalmazást látván fenforogni, feljelentést tett Brestyei szky Kálmán országgyűlési képviselő ellen. Minthogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hegy Brestyen szky Kálmán képviselő mentelmi joga ebben az esetben függesztessék fel. • Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Brestyenszkj Kálmán képviselő ur mentelmi