Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-820

226 820. országos ülés 1918 augusztus 8-őn, csütörtökön. hoz való utalással elkövetett humorán kivül, amikor ugyanis a nála megjelent munkások küldöttségét azzal küldte el magától, hogy ha a zsirt a lisztbizottságtól kérik, akkor természetesen nem kaphatják meg (Mozgás.) — hiszen méltóztatnak emlékezni, meg volt az összes laj)okban, mint közhumor irva — le kell szögeznem, hogy a napokban a tojás kérdését tettem szóvá előtte és azt mondtam, hogy mégis csak nem helyes, hogy Budapestre egyetlenegy tojás sem jön, hogy itt senki — ami pedig a gyermekvédelem szempontjából oly fontos volna — egyetlenegy tojást nem tud kapni. Erre a minister ur szakválasza az volt, hogy annyi tojás van, amennyit a tyúkok tojnak. (Derültség.) Elismerem, hogy ez mély és bölcs szakértői válasz volt, (Derültség.) de mégis ezen tyukokoskodáson kivül arra is gondot kellene fordítani, hogy az elosztás is helyesen történjék. Mert azzal a budapesti vértizzadó, szenvedő és nélkülöző alsó néposztályokat nem lehet megnyugtatni, hogy a minister ur azt bölcsen tudja, hogy csakugyan annyi tojás van, amennyit a tyúkok tojnak. Szép, hogy ennyire haladt, de ez nem elégséges; még egy kicsit az elosztás körül is kell magát gyakorolnia. (Mozgás.) Ellenben ugyanakkor, amikor rossz néven veszi tőlem ... Hg. Windisch-Graetz Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető minister: De nem veszem már rossz néven! Fényes László: Nem az a lényeges, hogy a minister ur mit vesz rossz néven, hanem az a lényeges, hogy az, aki abban a székben ül: mit mond, mert az, mint a minister mondása, súlyt kap, bármilyen jelentéktelen egyéniség mondja is. Amikor a minister ur kifogásolta azt, hogy én megértem a mezőgazdasági munkások magukról való gondoskodásának elkerülhetetlen szükségességét, akkor védelmébe veszi ministertársát, azt a ministertársát, aki a maga részére valamely szükségleti czikkből sokkal többet foglalt le és szállíttatott magának. (Felkiáltások jobbfélől: Nem igaz!) Hg. Windisch-Graetz Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető minister: Nem igaz! Fényes László : ... mint amennyi egy ember részére ebben az országban jár. (Zaj.) Nem vagyok hipokrita és talán önök sem méltóztatnak azt gondolni, hogy komolyan elhihetem az uraknak, hogy nem tudják, hogy Szterényi minister csakugyan megrendelte azt a cikket ós hogy fognak embert találni az országban, aki elhiszi, hogy amikor Klein szappangyár kiállít egy számlát Szterényinek és pedig 3 tucat, vagyis 36 darab szappanról, akkor ez valóban nem Szterényi által történt megrendelés és neki való szállítás lett volna! Nem méltóztatnak ezt komolyan elhinni. (Felkiáltások jobbfelöl; Dehogy nem!) Muzsa Gyula: A képviselő ur egymaga az, aki nem hiszi el. (Zaj.) Fényes László: A második és harmadik pontra vonatkozólag, amit a minister ur az Ausztriába kiadott gabonamennyiségeket illetőleg mondott, örülök, hogy végre — legalább részben — beismerő álláspontra jutottak, mert egypár napj)al ezelőtt a földmivelésügyi minister ur még kereken tagadta, azt, hogy egy szem gabona is kimenne Ausztriába. (Mozgás és zaj.) Hg. Windisch-Graetz Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető minister: Nem ment ki, bocsánatot kérek, egészen a gazdasági év elejéig. Azt, hogy Ausztria most kapott, sohasem tagadta, az a nagy nyilvánosság előtt történt. Fényes László: A földmivelésügyi minister ur ezt mondta. Nincs alkalmam arra, hogy az országgyűlési értesítőből e pillanatban kikeressem, de a naplóból meggyőződhetnek arról, hogy a földmivelésügyi minister ur ezt mondta. Hg. Windisch-Graetz Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető minister: Akkor nem is ment ki semmi. Fényes László: Mikor ment ki az a 3000 vaggon ? Hg. Windisch-Graetz Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető minister: Most megy ki! Fényes László: Már kiment ennyi! Amikor a mezőgazdasági munkásokat nem tudják megfelelő élelemmel ellátni és midőn a Székelyföldre és egyéb vármegyékbe, ahol nagy éhínség van, még máig sem szállítottak egy szem gabonát sem, akkor méltán kifogásolhatom a t. minister urnak azt a szolgálatkészségét, amely Bécs felé irányult a búzával egyetemben, amikor már az uj búzaterméssel megsegíti őket, ellenben itthon ma is vannak egyes Ínséges vidékek, ahol egy hónapra egy kilogramm, másfél kilogramm és három kilogramm lisztet adtak, de ahová máig sem küldött a t, minister ur semmit. Hg. Windisch-Graetz Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető minister: Nem áll! Honnan veszi az informáczióit ? Fényes László: Bocsánatot kérek, ez áll és mindenesetre illetékesebb helyről veszem informácziómat, (Nagy derültség.) illetékesebb helyről, mint aminők azok a hivatali közegek, akiknek állandóan az a jelentésük, hogy minden rendben van. Hiszen a t. minister ur is azok közé a hivatalnokok közé tartozik; a t. minister ur szerint is minden rendben van az országban, csak épen a nép éhezik, csak épen a nép nincs megelégedve a kormányzatukkal; csak az urak vannak megelégedve önmagukkal. Hg. Windisch-Graetz Lajos, az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető minister: A képviselő ur nem a nép! Muzsa Gyula: Nem ám; egyedül áll! Fényes László: A 3000 vaggon búzának Ausztriába szállítása bizonyítja azt, amit én mondok, hogy sokkal inkább gondját viselik az osztrák lakosságnak, mert annak lázadásától