Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-820

202 820. országos ülés 1918 au : T. ház! Bátor vagyok javasolni, hogy a törvény­javaslat első három része maradjon meg igy, külön törvény alakjában, ahhoz függeszszük hozzá a régi szöveg szerinti végrehajtási szakaszt, a ne­gyedik részt pedig lássuk el uj czimmel, számozzuk át a szakaszokat és ahol hivatkozás történik az első három részre, ott a hivatkozást korrigáljuk ki megfelelően és végül a végén korrigáljuk ki a negyedik rész végén levő végrehajtási szakaszt is. Bátorkodom felkérni az előadó urat, hogy a részle­tes tárgyalás során az ebbeli javaslatokat ter­jeszsze elő. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A törvény­javaslat cziméhez a honvédelmi minister ur a kö­vetkező indítványt nyújtotta be (olvassa) : »Ja­vaslom. hogy a törvényjavaslathoz benyújtott negyedik rész mint külön törvény állapittassék meg.« Elsősorban fel fogom tenni a kérdést a tör­vényjavaslat eredeti czimére, azután fel fogom tenni a kérdést a honvédelmi minister ur javas­latára. Amennyiben elfogadtatik a honvédelmi minister ur azon javaslata, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat két részre osztassék, t. i. hogy a kiegészítőlég beadott javaslat külön törvénynyé tétessék, ennek keresztülvitele a részletes tárgya­lás során, amikor a kiegészítő javaslathoz érünk, fog megtörténni. (Helyeslés.) Kérdem elsősorban a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat ezimét elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A törvényjavaslat, czime tehát elfogadtatik. Kérdem most már a t. házat, méltóztatik-e a honvédelmi minister ur által beadott, általam az imént felolvasott javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a minister ur által beadott javaslatot elfogadja. Ennélfogva a törvényjavaslattól a ki­egészitőj avaslat szétválasztatik, tehát az eredeti javaslat maga fog képezni egy külön törvény­javaslatot, illetve törvényerőre emelkedése esetén külön törvényt, a kiegészitőj avaslat pedig megint külön törvényt. (Ugy van!) E tekintetben a részletes tárgyalás során lesz­nek — mint emiitettem — a részletes intézkedések megteendők. Következik az első rész és első fejezet czime. Huszár Károly jegyző (olvassa az első rész és első fejezet ezimét. Elnök: Kérdem, méltóztatik-e az első rész és első fejezet felolvasott ezimét elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Az első rész és első fejezet ezimét elfogadott­nak jelentem ki. Következik az 1. §. Huszár Károly jegyző (olvassa az h §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik.. Elnök : Következik az alczim és a 2. §. Huszár Károly jegyző (olvassa az ahzimet és a 2. §4.) gusztus 8-án, csütörtökön. Elnök: Szilágyi Lajos képviselő ur kivan szólni. Szilágyi Lajos : T. képviselőház ! A 2. §-bau egy kifejezésre vonatkozólag kérek felvilágosítást az igen tisztelt honvédelmi minister úrtól. A 2. §. utolsó pontjában ugyanis az a kifejezés használta­tik, hogy »tartósan szolgálatképtelenekké, azaz hivatásos katonai szolgálatra tartósan alkalmatla­nokká váltak.« Ezek a kifejezések maguk a tar­talékos tisztek között is félremagyarázásokra ad­tak okot. így pl. jelen voltam egy vitánál akkörül, hogy vájjon nyugállományba helyezhető és erre kényszeritkető-e e szakasz alapján egy olyan tiszt, aki arczvonal-szolgálatra alkalmatlan, helyi, iro­dai szolgálatra azonban alkalmas. Ezért azt kérde­zem a t. honvédelmi minister úrtól, hogy miként méltóztatik ezt értelmezni. Van-e joga a hadvez ­tőségnek nyugállományba helyezni oly embereket, akik csapatszolgálatra bár nem alkalmasak, de helyi irodai szolgálatra még alkalmasak és ily alkalmazásukat önmaguk is kívánják. Kérdezem továbbá a honvédelmi minister urat, van-e joga az egyes tisztnek nyugalmazását kérni, holott még helyi, irodai szolgálatra alkalmas és ilyen tekintet­ben az ő munkaereje szükséges volna ? Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A hon­védelmi minister ur kivan nyilatkozni ! Br. Szurmay Sándor honvédelmi minister: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) A felvetett kérdések a következők voltak : Mit értünk azalatt, hogy »hivatásos katonai szolgálatra tartósan alkah at­lanná vált?« Ez alatt azt értjük, hogy nem át­menetileg vált alkalmatlanná, mert lehtt valami olyan baja, hogy csak egy bizonyos idő multán nyeri vissza alkalmasságát, viszont van olyan is, akir.él erre nincs kilátás. Ez tehát erre vonatkozik. A második kérdés az, hogy van-e joga a had­vezetőségnek nyugállományba helyezni e szakasz alapján az olyan tisztet, aki arcvonalszolgálatra alkalmatlan, de helyi, irodai szolgálatra még alkal­mas és ezt az alkalmazást maga is kívánja. Igenis van, az illető nyugállományba helyezhető és ez a klasszifikáczió arra vonatkozik, hogyha van üres hely, oda teszszük, ha pedig nincs, időlegesen nyugdíjba teszszük és ha egy hely megürül, abba helyezzük el. A ] raktikus életben ugy nyilvánul ez meg, hogy az a tiszt, hogyha kéri ezt a klasszi­fikácziót, az főleg olyan értelemben veendő, hogy az illető helyi irodai alkalmazásba jusson. A harmadik kérdés az, hogy van-e joga az egyesnek, aki arczvonalszolgálatra alkalmatlan, de helyi irodai szolgálatra alkalmas, és ilyen tekin­tetben az ő munkájára szükség van, magának is kérni az ilyen alkalmazást. Nincs joga kérni, de természetes dolog, hogyha valaki kéri és meg­mondja becsületesen : ezért akarok elmenni, mert pl. gazdálkodni akarok, nem fogjuk megakasztani, ha pótlásunk van helyette. így kezeljük ezeket az eseteket. Kérem, méltóztassék válaszomat tudo­másul venni. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kér-

Next

/
Thumbnails
Contents