Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-820
198 820. országos ütés 1918 augusztus 8-án, csütörtökön. mélyek, amennyiben a fennálló törvények vagy megállapodások szerint ellátási igényük nem volna, ugyanazon elbánás alá tartoznak, mint a katonai személyek, ha a keresetképtelenségüket, szolgálatképtelenségüket okozó fogyatkozás vagy a halál bebizonyíthatólag e szolgálat következtében állott be. Szilágyi Lajos és Fényes László t. képviselő urak igen melegen ajánlottak olyan rendszabályokat, amelyek a pótjáradékok gyors folyósítását teszik lehetővé. Ez elsősorban az én érdekem, hogy a folyósítás oly gyorsan történjék, ahogyan az csak lehetséges, mert hihetetlen sok panaszt takarítok meg e réven és hihetetlen sok munkát. Mindent elkövetünk ezért, hogy a folyósítás a leggyorsabban történjék. Meg is mondom, hogyan tervezzük. Minden egyes egyén, amidőn megkapja a nyugdij aztatásáról szóló értesítést a katonai parancsnokság által fel lesz szólítva, hogy a pótjáradék iránt a csatolt blankettát töltse ki és adja be. A blanketta pedig ugy szól, hogy megvannak már a személyi adatok, van rovat, ahol a hatóság igazolja, melléklet, pedig nem kell más, mim a nyugdíj okmány, amely a kezében van az illető embernek, vagy az asszonynak. Ez képezi az eljárás egész aktáját. Ezen az alapon természetesen mindent el fogunk követni, hogy gyorsan intéztessék el az ügy. Ezzel az eljárással tehát megtakarítjuk az illetőnek először azt, hogy költséges folyamodványt Írasson, másodszor pedig, hogy költséges mellékleteket és okmányokat szerezzen be és tetemesen gyorsítjuk az eljárást. Azt lűszem ez czélra fog vezetni és meglesz a kellő eredménye. (Igaz ! Ugy van !) Áttérek most már Kállay Ubul t. képviselő ur igen szakszerű és érdekes előadására és az elősorán tett javaslataira. Elsősorban azt javasolja a t. képviselő ur, hogy a keresetképesség csökkenésének négy fokozatát, amelyet a törvén j megállapít, 10 fokozatra emeljük fel, vagyis 10%-ként állapítsuk meg a kerestképesség csökkenésének fokozatát. Az, hogy ez tetemes munkaszaporitást jelentene az adminisztráczió terhére, igaz ugyan, de ez nem volna, a főakadály, mert a munkát vállaltuk volna, ha az az illető rokkantak egyébként érdekében áll. De más, sokkal fontosabb ok amely miatt a négy fokozatot állapítottuk meg. T. ház ! Még gyakorlott orvosok és szakértők számára is nehéz megállapitani a négy fokozatba való besorozást. Hát még ha 10 fokozatban kellene megállapitani, hogy hány százalék a csökkenés ! Fényes László: Mindenütt igy van más országokban. Muzsa Gyula: Csak Prancziaországban. B. Szurmay Sándor honvédelmi minister: Németországban csak két sebesülési fokozat van. Ha most tekintetbe vesszük, hogy az egész országban hány bizottság működik, tartani kell tőle, hogy sok tévedés lesz, sokszor a rokkantak rovására. Tegyük fel, hogy van egy rokkantunk, aM, mondjuk, 51—52% keresetképességi csökkenést szenved. Ez megkapná Kállay Ubul t. képviselő ur javaslata szerint az 50—60 perczent közti keresetképességi csökkenésnek megfelelő sebesülési pótdijat. A javaslat ennél több biztosítékot nyújt, mert az illető mindenesetre beleesik az 50—75 közti csoportba. Tehát mindig az egyén, az illető egyén jár jól és igy nem volna érdekében a rokkantnak, ha ezt megmásít anók. Fényes László: De azt is kérte, hogy a magasabb osztály magasabban dotáltassék. Ilosvay Lajos: Akkor is csak egytized esik bele, mig igy egynegyed rész. B. Szurmay Sándor honvédelmi minister: Másik javaslata a t. képviselő urnak, hogy vonjuk be a rokkant katonák gyermekeinek számát is a nyugdíj megállapításnál. Ha nem vettük be, £LZi db mai jogállapotnak megfelel, mert nincs olyan nyugdíjtörvény, amely a férfi nyugdijával a gyermekek számát is figyelembe venné. Tudtuk, hogy ez igy lesz, de ez lesz az az eset, amikor a hadigondozás áldásos működése fog közbelépni és segíteni, n iként gróf Teleki Pál tegnapi előadásából tudjuk, hogy hathatósan dolgoznak ezen, részint ösztöndijakkal, részint a gyermekek egyéni ellátása révén. További javaslata volt a t. képviselő urnak, hogy azokban az esetekben, amidőn a 12. és a 46. §, értelmében a hadügyminister, illetőleg a honvédelmi'minister egyetértőleg a pénzügyministerrel a megállapított nyugdijilletménynél — tiszteknél 20%-kal, legénységnél 16%-kal — magasabb nyugdijat engedélyezhetnek, ezt ne fakultative állapítsuk meg, hanem imperative. T. ház ! Ezt nehéz volna megtenni, mert akkor a törvénynek az esetek ezreire kellene rendelkezéseket tartalmaznia. A fakultatív engedélyezés azért szükséges, mert a felemelés fiksz összegekben nincsen megállapítva, a törvény csak adott méltányos eseteket említ, most pedig fel kellene sorolni mindazokat az eseteket, amelyekben ez kijár, de azt is, hogy mily mérvben jár ki. Ezek az esetek egyéni elbírálást igényelnek, amit csak igy lehet megcsinálni. Már most, t. ház, hogy miért van a tiszteknél magasabb százalék, mint a legénységnél, miért van négygyei magasabb százalék ennek az oka az, hogy a havidíj ásóknál a szolgálati idő kedvezőbb számítása folytán a nyugdíj kulcsa magasabb, mint a legénységnél. Mindenesetre gondoskodni fogunk azonban aziránt a végrehajtási utasításban, hogy az egyöntetűséget a közös hadseregnél és a honvédségnél minden tekintetben biztosítva legyen. Egy javaslatot terjesztett elő Kállay Ubul t, képviselő ur, amely abban nyilvánul, hogy nemcsak külerőszaki betegségek esetében, hanem a harcztéren szerzett belbetegségek után is engedélyezzünk sebesülési pótdijat. Ez megtörtént már a törvényjavaslatban, amennyiben annak 24., ilLtőleg 51. |-a direkt kimondja, hogy egészségrontás esetében is jár a pótdíj. Természetesen a törvény nem állapítja meg azokat a betegségeket,