Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-819

819, országos ülés 1918 augusztus 7-én, szerdán. 169 beválasztanál:: ugyan 50—60 embert, de ezek kö­zül 4—5 lesz olyan, aki tényleg foglalkozik a do­loggal, aki az illető előadóval fogj a tényleg a mun­kát végezni, a többi rész pedig csak egyes ügyek­ben fog eljárni. így azonban mindenesetre az egyes ügyekről egy alaposabb referátumot kap ez a bizottság s azt hiszem, hogy ez jó kiegészitése lesz ezen bizottság működésének. Itt rá akarok még röviden térni arra, amit azt hiszem t. képviselőtársaim is emiitettek, de különben is a közvéleményben már gyakran meg­nyilatkozott, hogy szükségünk van arra, hogy az alapokat ismerj üli — erről már szólottunk — és szükség van arra is, hogy a" hadigondozottak szá­mát ismerjük. Ebben a tekintetben is, bizonyos mértékig legalább megnyugtathatom a t. házat, Hónapok óta foglalkozunk ezekkel a dolgokkal. Kint vannak a kérdőiveink a különböző megyék­ben s eddig 63 vármegye közül 26 fejezte be ezt az összeirást ; a városok közül befejezte 56; a legtöbb városban folyamatban van az összeírás, csak 7 városban és 3 megyében nem kezdték még meg különböző helyi okokból. Fényes László : A háború negyedik esztende­jének végén ! Gr. Teleki Pál: Némely helyről nem kaptunk még jelentéseket, azonban körülbelül felerészé­ben már ez a dolog igen j ó folyamatban van. Min­denesetre nekünk ez a felerész is meglehetős képet fog nyújtani, mert végleges számokat az egészből sem fogunk kapni; inkább az a főozél, hogy lás­suk ebből az arányszámokat, hogy 100.000 rok­kant közül hány az ilyenféle, hány az amolyan, hány a rászorult, mert ha 100.000-re megvan a számom, akkor már 500.000-reis ki lehet számítani, mert az arányszámok körülbelül ugyanazok fog­nak maradni, ugy hogy már ebből is sokat fo­gunk mindenesetre kapni. Itt végül rátérek arra, — nagy hálával veszem, hogy ez a képviselőházban is megnyilatkozott — hogy nekünk szükségünk van bizonyos puvoárra a pénzalapokkal szemben. Fényes László, Ssbess Dénes és Bródy Ernő t. képviselőtársaim felhoz­ták azt is, hogy a hadigondozó hivatalban hatás­kör, pénz és programra kell. A hatáskör tekintetében megnyugtathatom a t. házat aziránt, hogy e tekintetben is már foly­nak a tárgyalások és valószinü, hogy ezek nem­sokára befejeződnek és ugyanakkor az a pénzügyi jjrogramm is, amelyet fel kellett fektetnünk, de amelynek felfektetéséhez mindenesetre idő ós tapasztalat kellett, a ház elé kerül. A számszerű programrnot, ugy ahogy azt Bródy Ernő t. képvi­selőtársam érti, természetesen csak akkor állit­hatjuk fel teljes mértékben — bizonyos pro­gramrnot és elveket már most itt kifejtettem — ha az adatokat ismerjük, ha ismerjük a rendelkezé­sünkre álló pénzeket stb. Hogy még végezetül ennek a programúinak bizonyos más részét is érintsem, amelyre a felszóla­lásokban is kevéssé tértek ki, csak Szilágyi Lajos emiitette részben és Fényes László t. képviselő­KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XLI. KÖTET. társam, de más vonatkozásban, t. i, az árvák ügyeit, ezekre is óhajtanék egy bizonyos képet nyújtani s megnyugtatni a t. házat az árvaellátás iránt, részben pedig felfedni azok nehézségeit. Itt is hosszú lista van, s ne méltóztassanak attól félni, hogy fel fogom olvasni, csak a konklú­zióját olvasom fel. Jelenleg eddig 3199 árva van ellrdvezve különböző tpnintézet°kb o n. Fényes László : Es hánynak kellene lenni ! Gr. Teleki Pál: ... olyan árvák, akik intézeti nevelést igényelnek és olyan helyen laknak, ahol megfelelő iskolák nincsenek, részben pedig beteg hadiárvák. Ezeknek igen nagy része a Gyermek­védő Liga különböző intézeteiben van, körülbelül a fele. Ezekre mi 3,350.000 koronát költünk körül­belül, tehát átlag két korona napi ellátási dijat fizetünk érettük, nagyon kevés helyen kevesebbet. Ahol beteg árvákról, nyomorék, tüdőbeteg árvák­ról van szó, ott ennél jelentékenyen többet is fizetünk. Azonkívül átvettünk a belügyminis­teriumtól hétezer egynéhány hadiárvát, a gyer­mekvédelmi akcziótól, akikért mi napi 1 koronát fogunk fizetni, akik legnagyobbrészt családoknál vannak. Itt még csak röviden rá akarok térni arra, amit Szilágyi Lajos t. képviselő ur a nevelési segítség­ről emiitett. A nevelési segítségre vonatkozólag tényleg pályázati hirdetményt adtunk ki, és ma­gam is elismerem, hogy néhány oly dolgot is köve­teltünk, amely néha felesleges ; igy a születési anya­könyvi kivonat, amely az iskolai bizonyítványával meg van oldva, talán nem okvetlenül szükséges, de némely esetben jó, nem is oly nehéz beszerezni. Ami a többi hatot illeti, én összesen csak ötöt találtam, a pályázati hirdetményben, és ezek közül, mint pl. a második pontban kivánt irat, amikor vitás valakinek állampolgársága, vagy községi illetősége és az igazoló okiratot kívánjuk, az olyan, amelyet csak egyes esetekben kívánunk, mert kívánatos is. Wekerle Sándor ministerelnök: Szüksé­ges is ! Gr. Teleki Pál: Itt ragaszkodtunk a rende­lethez és kellett is ragaszkodnunk. A nevelési segély ügyére azért is tértem ki, mert a kormány­válság és a Hadigondozó elnökségében volt vál­ság és néhány hónapos üresedés következtében későn bocsáttatott ki a hirdetmény, az idén is elkéstünk, de nem akartunk minden rendeleten az utólagos tapasztalatok alapján változtatáso­kat eszközölni és óhajtottunk egy rendes évet átélni, amikor rendesen jelentkezhetnek, hogy azután egy rendes év kapcsán állhassunk elő a propozicziókkal, az oly dolgokra például, amelyek a rendeletben talán feleslegesek vagy módosítanánk volnának. Ilyen az a rész is, amelyet Szilágyi Lajos t. képviselő ur kifogásolt. Még csak azt akarom felemlíteni, hogy az ár­vák tekintetében nagyon számos és hosszú listák vannak nálam, amiket szintén nem akarok fel­olvasni, de felemlítem, hogy a támogatók közt van a herczegprimás, a csanádi püspök, a kassai 22

Next

/
Thumbnails
Contents