Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-812

812. országos ülés 1918 jnlius 19-én, pénteken. 619 hogy valaki Magyarországon közjogot akarjon gyakorolni és azt várja, hogy más megfizesse. Vagy becsüli azt a jogot, akkor hozzon annak gyakorlásáért áldozatot, vagy nem becsüli semmire, akkor én az ő politikai érettségét nem becsülöm annyira, hogy kíváncsi lennék a szavaztára. (Ugy van! balfélől.) Aki nem érzi annak gazdasági és politikai szükségét, hogy áldozatok árán is leadja a politikai votumát, azért nem kár, ha politikai votuma nem folyik bele a politikai közvélemény kialakulásába. (Ugy van! balfélől.) Ilyen ember politikailag abszolúte értéktelen és nincs kára az országnak, ha az ilyen ember a szavazatát nem adja le. (Ugy van! balfélől. Mozgás a jobb- és a bal­oldalon.) Egyetlen argumentumot hallottam a fuvar­dijak lentartása mellett, azt t. i., hogy ez demok­ratikus, a demokráczia követeli a fuvardijak len­tartását. Csodálatos, hogy a demokrácziát önma­gukban felfedezték épen azok, akik egyébként az életben abszolúte nem képviselik a demokrácziát. (ügy van ! balfelöl.) Ha demokratikus szerveze­tektől, munkásegyesületektől, demokratikus kép­viselőktől, vagy egyáltalán, ha azoktól hallanám ezt, akik ugy szerepelnek a közvélemény előtt, mint a szegényebb néprétegek szószólói, a demokra­tikus irányzat képviselői, ha azoktól hallanám, hogy demokratikus szempontból fenn kell tartani a fuvar dijat, akkor ez az argumentum talán meg­győzne engem, de ha azoktól hallom, akik Magyar­országon a demokratikus haladásnak, ha nem is akadályozói, vagy ellenségei, de legalább is féke­zői, akik fékezők abban, hogy az állam szekere ezen a téren túlgyorsan haladjon, mondom, ami­kor épen a konzervatívoktól hallom ezt a demokra­tikus argumentumot, akkor azt gyanítom, hogy demokratikus czégér alatt plutokratikus és rosszul alkalmazott konzervatív szempontok megvédé­séről és érvényesítéséről van szó. Azok a szegény emberek, munkásemberek, demokratikus emberek nem kívánják a fuvardijak fentartását, mert épen az a szegény ember meg­szokta életében, hogy ő 5—6, sőt 8—10 kilométert gyalogol anélkül, hogy külön megfizetné valaki. Odamegy gyalog, ahol dolga van, nemcsak vásárra, de ha el akar menni búcsúra, népgyűlésre, baráti látogatásra, politikai demostráczióra, akkor ő el­megy gyalog, sőt hoz anyagi áldozatot is, épen ez­zel mutatja, hogy neki politikai érzéke és felfogása és törekvése van, amelynek érdekében harczolni akar. A szegény embereket ne méltóztassék fél­teni, azok el fognak menni szavazni akkor is, ha 5—6 kilométert kell gyalogolni. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Hatvan-hetven kilo­métert !) Csizmazia Endre előadó: Akkor nem lehet megfizetni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Haller István : T. ház ! En nem képzelem azt, hogy 60 kilométernyire kellene valakinek mennie szavazni. Nem hiszem, hogy a jelen kormány oly komolyan vegye a szavazóköri beosztást, mint az akkori kormány, amely az első szavazóköri beosz­tást megcsinálta, mert kerületi beosztásnak lát­tunk olyat, hogy egy kerületben 2—3 szavazókört csináltak és mindegyik szavazókörnek a régi sza­vazóközpontban volt a szavazási helyisége. Ha igy akarnák kijátszani a szavazóköri beosztást, akkor lehetséges, hogy megint előállnak 60 kilo­méteres távolságok, de ha becsületesen csináljuk meg a beosztást, akkor nem lesz nagyobb távolság, mint 20—30 kilométer. (Zajos felkiáltások a jobb­oldalon. Ez nem elég?) E 20—30 kilométeres tá­volság is csak kevés helyen lesz. (Zaj és ellen­mondás a jobboldalon. Felkiáltások a jobboldalon : Szabadkán ! Az egész Alföldön ! Zaj. Elnök csenget.) Az ország óriási nagy többségében nagyobb távol­ságok, mint 10—15 kilométer, nem lesznek. (Felkiáltások a jobboldalon : Az is elég !) T. ház ! Az én felfogásom szerint a fuvarozási költségeket tökéletesen törölni kell. (Helyeslés a baloldalon.) Ismétlem, azért kell eltörölni, mert szerintem minden választó, aki a maga pártjának programmját valamire becsüli, akinek politikai meggyőződése és czélja van, meg fogja hozni azt az áldozatot, hogy a szavazóhelyhez az utat gyalog, vagy ha nem képes, szekéren a saját költségén meg fogja tenni. (Mozgás.) Az a párt, amely politikailag n em tudj a annyira iskolázni közönségét, hogy a párthívek áldozatot hozzanak, az a párt számoljon le azzal, hogy őt nem támogatják és vonja le annak konzekvencziáit, mert sem az or­szágnak, sem a nemzetnek ebből semmiféle kára nem lesz. Arra az esetre, ha az eredeti és ideális állás­pont, a t. ministerelnök ur eredeti álláspontja, nem menne keresztül a házban, hogy t. i. minden fuvardíj töröltessék, arra az esetre arra kérem a t. házat, hogy a bizottsági szövegezés második pontját változtassa meg, azt t. i., hogy aki a sza­vazóhelyiségtől 5 kilométernél távolabb lakik, hogy azt be lehessen fuvarozni, ehelyett hozassék be, hogy aki a szavazóhelyiségtől tiz kilométernél távolabb lakik, öt kilométer nem oly óriási távol­ság, 10 kilométert inkább lehet figyelembe venni és ez már nem -túlságosan sok községre fogja ki­terjeszteni a fuvardíjat. És ebben az esetben is azt indítványoznám, hogy a fuvarköltség, amelyet a tiz kilométeres radiuson túl lakó szavazók beszállí­tásáért kell viselni, ne a jelöltet terhelje, hanem az államot. A t. minister ur a bizottságban az állami meg­térítés ellen foglalt állást és pedig azért, mert az igen nagy költséget jelent. Igen, ha öt kilométe­res radiust állapítunk meg. De ha tíz kilométer radiust állapítunk meg és a szavazóköri beosztásnál lehetőleg vigyázunk, hogy minél több szavazókört alkossunk és minden körjegyzőség önálló szavazó­kör legyen és nem igyekszünk összevonni 2—3 körjegyzőséget egy szavazókörbe, akkor a költ­ségek a minimumra fognak redukálódni. (Ugy van ! a baloldalon.) És ha az állam milliárdokat kénytelen kiadni mindenféle czélokra, akkor költhet erre í—5 mil­7R"

Next

/
Thumbnails
Contents