Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-811

604 811. országos ülés 1918 Julius 18-án, csütörtökön. Vitéz Győző jegyző: Pető Sándor ! Pető Sándor: Nem kérek szót. (Az elnöki széket Szász Károly foglalja el.) Elnök : Szólásra feljegyezve senki sincs. Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, akkor a szakasz meg nem támadtatván, gondolom, kijelenthetem, liogy a liáz a szakaszt elfogadja. Következik a 27. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 27. §4, amely vita nélkül elfogadtatott. Olvassa a 28. §4). Elnök : Ki van szólásra feliratkozva ? Vitéz Győző jegyző: Pető Sándor ! Pető Sándor : T. ház ! A ministerelnök ur által elfoglalt álláspont alapján azt hiszem, hogy a t. ministerelnök urnak sem lesz kifogása az ellen, hogy a 28. §-ba felvételét kívánom annak a rendelkezésnek, amely az eredeti kormányjavaslat 32. §-ának 7. pontjában már megvolt, amely szerint a kerületi pénztárak is bejelentik tagjaikat. Nevezetesen ez a szakasz a névjegyzékek szerkesztéséről szól és intézkedik nagyobb kategóriákra abban az irányban, hogy bizonyos intézmények és hatóságok tartoznak legkésőbb január hó 31-ik napjáig megküldeni a községi jegyzőknek, hatóságoknak a névjegyzékeket. Az eredeti javaslatban benne voltak a pénztárak is ; most ezek ebből a 28. §-ból kimaradtak. Tisztelettel javaslom tehát, méltóztassék a 28. §-hoz a felsorolások között uj 9. pont gyanánt a következő szöveget elfogadni (olvassa^ : »minden kerületi munkásbiztositó és vállalati betegsegélyző pénztár, a bányatörvény alapján létesitett minden bánya-betegsegélyző pénztár, (társláda) és állami dohánygyárban fennálló minden betegsegélyző pénztár a betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá cső biztosított tagjainak jegyzékét.« Vagyis azt kívánom, hogy ezek a pénztárak is bejelentsék tagjaiknak jegyzékét, amely bejelentés azután a választók névjegyzékének összeállításához alkalmas segédeszköz, amint itt fel vannak sorolva mindazok a kategóriák, amelyek hasonlóképen a névjegyzékek beküldésére vannak kötelezve. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván a vitát bezárom. A ministerelnök ur kíván szólani. Wekerle Sándor ministerelnök: T. képviselőház ! Elvi különbség mi közöttünk nincs, mert megjegyezni bátorkodom, hogy még egyes olyan vállalatokat is a végrehajtási utasításban az alkalmazottaknak hivatalból való kimutatására fogjuk kötelezni, akikitt sem az eredeti javaslatban, sem ebben a javaslatban nincsenek felsorolva. A ezélunk az, hogy a választási összeírást megkönnyítsük és helyes alapokra helyezzük. Hogy azonban a kerületi pénztárak ide bevétessenek, ezt kérem mellőzni azért, mert hiszen az imént említettük, hogy a munkásbiztositó hivatalnál, amely minden kerületi és betegsegélyző pénztárnak felsőbb hatcsága és pedig ugy bírósági, mint adminisztratív tekintetben, ennél konczentráljuk ezeket a kimutatásokat és ez lesz köteles ezeket beszolgáltatni. Ha tehát most külön szolgáltatnák be a kerületi pénztárak, ez csak kollizióra és zavarokra vezetne. (Igaz ! ügy van !) Azt hiszem, sikerült a képviselő urat ebben a tekintetben megnyugtatnom. Elnök : Az előadó ur nem kivan szólni ? Csizmazia Endre előadó: Nem \ Elnök: Akkor a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 28. §-hoz Pető Sándor képviselő ur uj 9. pontként indítványoz egy szöveget, amelyet az imént felolvasott. Azt hiszem, nem kell felolvasnom. (Helyeslés.) A kérdést ugy fogom feltenni, hogy a 28. §-t a bizottság szövegezésében fogom feltenni szavazásra és amennyiben a ház elfogadja, Pető Sándor képviselő ur indítványát mellőzöttnek jelentem ki. (Helyeslés.) Ehhez képest kérdem a t. házat : méltóztatik-e a 28. §-ra vonatkozólag a bizottság által megállapított szöveget elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház elfogadja a bizottság szövegét és így a Pető Sándor képviselő ur által benyújtott módosítás elesik. Következik a negyedik fejezet és pedig a czim. Hoványi Géza jegyző (olvassa a IV. fejezet czimét.) Elnök : A czim meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 29. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 29—33. §-okat, amelyek vita nélkül fogadtatnak el. Olvassa a 34. §-t.) Elnök : Bródy Ernő képviselő ur kíván szólni. Bródy Ernő: T. képviselőház! A 34. §. az eredeti javaslat szerint magában foglalta a bírót, aki tagja a központi választmánynak. Mindenféle kifogásokat hallottunk a biró személye ellen. Azonban, bocsánatot kérek, olyan érdemleges kifogást, amely álláspontom megváltoztatására bírhatna, nem hallottam. Mert az nem kifogás, hogy ez a munka tehertöbbletet jelent ránézve. Már mondtam, hogy a központi választmányban nincs olyan óriási munka, hogy az tehertöbbletet jelentene. Az sem kifogás, hogy ez a közigazgatási hivatalnokok tekintélyének a lerombolására vezet. Bocsánatot kérek, a királyi ügyész benne van a közigazgatási bizottságban; hát ez talán a közigazgatás tekintélyének a lerontására vezet? Magam is tagja vagyok a központi választmánynak; az én tekintélyemet nem fogja lerombolni, ha ott bent ül egy biró. Uj kurzusra van szükség, t. képviselőház. Meggyőződhettünk valamennyien, hogy Magyarországon nincsenek tiszta, nincsenek becsületes választások, hogy itt pénzzel, pálinkával, korrupczióval csinálják a választásokat. Azt mondottam Vázsonyi Vilmos t. barátom beszéde közben, közbeszólás formájában, hogy a bírónak a puszta megjelenése is bizonyos tekintetben meg fogja akadályozni azokat, akik a választásból