Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-810

558 810. országos ülés 1911 a testületnek az állásfoglalására hivatkozni, amely a »magyar-német gazdasági szövetség« elnevezés alatt az ország közügyeivel behatóan és szakszerűen foglalkozó egyesületi tagokból áll és akik teljesen tárgyilagosan ós politikai pártállásra való tekintet nélkül, tisztán a gazdasági érdekek szem előtt tartásával, attól az érzéstől áthatva tárgyalják a kérdéseket, hogy ők teljes meggyőződéssel a németekkel kötendő kimélyített gazdasági megegyezésnek a hivei. Ezeknél tehát a németekkel szemben való animózitás teljesen ki van zárva, azt feltételezni sem lehet, a legnagyobb jóindulattal foglalkoznak e kérdéssel és épen ezt a jóindulatot intimidálólag befolyásolja az a tény, hogy ezekbe az álláspontokba ilyen dolgokat bele lehet magyarázni. Utalok rá, t. képviselőház, hogy ez a szövetség — nem akarom a t. ház szives türelmét fárasztani — maga is rámutat azokra az aggodalmakra, amelyek abból származnak, hogy ezúttal csak Magyarország, Ausztria és Németország területére nézve történnek megállapodások és hogy itt a vegyes rendszer behozatik, ha az u. n. mezőgazdasági termeivények tekintetében a szabadkivitel megállapíttatik, ami voltaképen alig jelent valamit és az ipari termeivények tekintetében semmiféle kedvezmény nincs kilátásba helyezve, az sem, hogy ez a szabadforgalom kedvezménye a mezőgazdasági ipari terményekre, a félgyártmányokra és az összes többi nyersterményekre ki fog terjesztetni, ami pedig olyan félrendszabály, amelyből kifolyólag közgazdaságunk hathatós iparágai, a mezőgazdasági iparágak, a félgyártmányok kivitele és azok forgalma tekintetében nagy károsodásnak lehetnek kitéve. De aggodalmat kelt az is, -hogy nincsen bevéve Ukraina, Oroszország, Lengyelország, Románia, mindazok a területek, amelyek ugyanolyan termelőterületek, mint Magyarország. Már pedig Magyarország szempontjából nem közönyös, hogy a velünk létesítendő megállapodásoknak Németország vagy Ausztria a maga érdekei szempontjából annakidején igyekezni fog érvényt szerezni a többi emiitett területekre, amelyekre vonatkozólag, ha vétójogunk biztosítva nincs, ez a veszedelem imminensen fenforog. Egy másik aggály, amelyet a német-magyar gazdasági szövetség is szóba hozott, az, hogy egy másik kommüniké szerint Németországban, mielőtt a salzburgi tárgyalások megindultak ós a kiküldöttek útjukra indíttattak volna, a német kormány a németországi gazdasági körök illetékes tényezőivel beható tárgyalásokat folytatott le, velük az összes irányelveket megismertette. Bátor leszek azt a nyilatkozatot, amely erre vonatkozólag megjelent, felolvasni (olvassa): »Gestern fand im Reicksvirtschaftsamt eine im einzelnen streng vertrauliche Besprechung über die virtschaftliehe Annäherung zvischenDeutschland und Osterreich-Ungarn statt. Geladen varén zur Besprechung Yertreter der Wirtjalius IT-Stt, szerdán. schaftsverbände, der Landvirtschaft, des Handels und der Industrie. Nach den einleitenden Worten des Staatssecretärs des Beichsvirtschaftsamtes vurde von dem Vertreter der Regierung ein kurzer Uberblick über die bisher geleisteten Vorarbeiten gégében, die teils in Verhandlungen der massgebenden deutschen Stellen unter sich, teils in Vorbesprechungen mit unseren Bundesgenossen gediehen sind und velche die Erstellung eines einheitlichen Zollgesetzes und Zollschemas, sovie die Durchführung eines einheitlichen Zollverfahrens umfassen, ferner die Vereinheitlichung der gesetzlichen Begelung auf dem Gebiete des Geverbes und des Handels, in weiterer Linie des gewerblichen Bechtschutzes, der Statistik und der Verkehrts- und Schiffahrtsverhältnisse angebahnt habén. In der für den 8. Juli in Salzburg anberaumten Zusammenkunft von Vertretern Deutschlands und Osterreich-TJngarns sollen nunmehr die Grundsätze festgesetzt verdén, nach welchen die späteren Enzelverhandlungen erfolgen sollen. Die vorliegenden Eragen wurden einer eingehenden Besprechung unterzogen. Wie in dieser Sitzung, wird auch künftighin den Wirtschaftsverbänden und Interessenten Grelegenheit gégében verdén, sich zu allén einschlägigen Eragen zu äussern und ihre Gesichtspunkte und Wünsche zum Ausdruck zu bringen.« Méltóztatik tehát látni mélyen t. ministerelnök ur, hogy Berlinben félhivatalosan publikálják, hogy igenis ott volt egy ilyen elpzetes megbeszélés a salzburgi tárgyalások megindítása előtt. Lojálisán meg kell állapitanom azt is, hogy az én értesülésem szerint is mintegy egy évvel ezelőtt a földmivelésiigyi ministeriumban volt egy bizonyos megbeszélés, egy esetleg kötendő német-osztrák-magyar gazdasági megegyezés tárgyában. Ezt a megbeszélést azonban én nem tarthatom azonosnak ezzel a megbeszéléssel. Nem tarthatom azonosnak azért •— én nem akarok titkokat kikutatni, mert nem vagyok szenzáczióhajhászásra berendezve — de bátor vagyok annyit megjegyezni, hogy ez nem lehet azonos, mert azoknak a tárgyalásoknak irányelvei, amelyek most Salzburgban megindultak, csak később a főhadiszálláson tartott királyi találkozás után állapíttattak meg és ismertettek el megállapitandókul. Azonkívül egy esztendő alatt egy kis történelem is lejátszódott és alakult át. Hiszen egy esztendő óta egészen más alakulások állottak elő, egy esztendő óta megkötöttük Romániával a bókét, nem állunk vele háborúban. Egy esztendő óta felszabadult az oroszországi front. Oroszországgal megkötöttük a békét, hiszen épen ma méltóztattak beczikkelyezés végett bemutatni. Ezek a kérdések mind változtattak talán valamit azokon az irányelveken, amelyek szerint Salzburgban a tárgyalásokat folytatni kell. Miután a t. háznak eddig tanúsított türelmét megköszönöm, nem akarok vele visszaélni,