Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-810
18 Julius 17-én, szerdán. 544 810. országos ülés 191 be, hogy attól íélek, hogy azok, akik általában ellene vannak a női választójognak, igen könynyen minden egyes kérdésben többséghez jutnak. (Mozgás.) Azért én azt proponálom, (Halljuk! Halljuk!) hogy abban az esetben, hogy ha az összes pozitiv megoldásokat, javaslatba hozott indítványokat visszautasították, szavazzunk arra az elvi kijelentésre, amelyet szerencsém lesz most felolvasni. (Halljuk! Halljuk!) Ez egy külön szakasz volna, amelyet mondom, visszavonok abban a perczben, amelyben pozitiv megoldás többséget szerzett. »A nők választójoga külön törvényben fog szabályoztatni. A ministerelnök az erre vonatkozó törvényjavaslatot még 1818-ban előterjeszti.« Van szerencsém a javaslatot előterjeszteni. (Helyeslés.) Elnök: Több szónok feljegyezve nincs. Kérdem a t. házat, kiván-e még valaki hozzászólni a szakaszhoz ? (Nem!) Ha szólni senkisem kivan, a vitát bezárom. Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet, után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor minislereinök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az idő előrehaladottsága miatt nem kívánok a felhozott érvek és ellenvetéseknek lényegéhez hozzászólni, csakis álláspontomat kívánom a szavazás előtt röviden jelezni. Azért nem foglalkozhatom gróf Andrássy Gyula t. barátomnak azzal az érvelésével sem, hogy miért mondottam én azt, hogy nem a nőknek van szükségük választójogra, hanem nekünk van szükségünk a nőkre. Ez egyszerű értelmezés volt, amelynek lényege az, hogy a nők érdekei mindig képviselve lesznek a törvényhozásban akkor is, ha nincsenek jelen a nők, ellenben azok az érdekek nem lesznek megfelelőleg képviselve, amelyek képviseletére elsősorban a nők hivatottak. (Ugy van! TJgy van! a jobb- és a baloldalon.) Magára a javaslatra nézve kénytelen vavagyok először azzal az ellenvetéssel szemben észrevételt tenni, hogy ez osztályválasztójog. Megengedem, hogy ez a választójogi javaslat, ugy amint én előterjesztettem, bizonyos osztályra szorítkozik. Azonban indokoltam ebbeli álláspontomat. Két indokot hoztam fel. Először azt, hogy magam is tartózkodom a rohamos újításoktól; másodszor, hogy olyan formát választottam, amely elfogadásra számithat, még pedig azért ezt a formát, mert az egész választójogi javaslatnál azt az álláspontot foglaltam el, hogy ha mindent nem valósithatunk meg, vigyük keresztül legalább azt, amit megvalósíthatunk. Igaz, hogy az eredeti javaslatban a hadiözvegyek is benn voltak és ez bizonyos általánosság lett volna; elkerültük volna ezzel azt, hogy a választójog kiterjesztésének osztályszinezete legyen. (Ugy van! Ugy van!) Legyünk azonban tisztában a következőkkel : En mellőztem a hadiözvegyeket, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kár volt!) még pedig két okból: először azért, mert tudtam, hogy ha javaslatba hozom is, az úgysem fog elfogadásra találni, (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) másodszor pedig azért, mert az osztályválasztójogot nem nagyon enyhíti, hiszen azok a hadi özvegyek ugy is elfogynak. Tehát, ha igy fogadjuk el a javaslatot, akkor az eredetileg előterjesztett javaslat épen olyan javaslat lenne, amely legfeljebb egy átmeneti intézkedés jellegével birna. Általában tartózkodom a választójognak olyan kiterjesztésétől, ahol a kiterjesztés mindig diminualódik és végre egészen elfogy. (Helyeslés bal felöl). Felhozatott végre különböző képviselő urak által, hogy a nők választójoga következtében pluralitás támadhat. Hiszen, ha a nőknek szavazati jogot adunk és a házasságot el nem tiltjuk, akkor minden nőnek adott szavazati jogot ilyen értelemben pluralitásnak lehet venni. Ezzel szemben több képviselő ur, mint pl. Landauer képviselő ur, épen azért kifogásolta a nők szavazati jogát, hogy ez kontrakarrirozhatja a férfi szavazati jogát, ám ha ez igaz, akkor csakugyan nem lehet pluralitás jellege. Ami azt illeti, hogy a nyolez elemi iskola egyenlővé tétessék a négy polgári iskolával, ezt, nézetem szerint, nem szükséges felvenni az általam előterjesztett indítványba, mert a javaslat 7. §-ában amúgy is általános elvként van ez kimondva. Ennek előrebocsátása után röviden csak annyit kívánok megjegyezni, hogy én kérném, hogy az általam beadott javaslat pontonként tétessék fel szavaázsra. (Helyeslés.) A beadott javaslatok közül én elfogadom akár Vázsonyi t. képviselő urnak, akár Lukács György t. képviselő urnak javaslatát. Inkább foglalok állást Lukács György képviselő ur javaslata mellett, mert az egy messzebbmenő kiterjesztést foglal magában, mint Vázsonyi t. képviselő uré. amely csak a hat elemit veszi alapul, míg Lukács György képviselő ur a 2. §. első és harmadik pontjában foglalt különös kellékektől teszi a szavazati jogot függővé. Én tehát ezt fogadom el, mert ez messzebb megy s mert ez felel meg annak, hogy az özvegyek bizonyos kategóriájának azt a választójogot adjuk meg, amelyet megadtunk a férfiaknak. Ami Giesswein t. képviselő urnak azt a javaslatát illeti, hogy a 100 korona adó szállittassék le 50 koronára, ezt szívesen elfogadom. Amint voltam bátor jelezni, nem elvi szempontok választanak el ettől, hanem azon nézeten vagyok, hog}' 100 koronával könnyebben fog keresztül menni a javaslat. Egyedül ez vezetett, amikor ezt vettem fel indítványomba.
