Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-810

528 81Ő, országos ülés 19 írni-olvasni tudó kereső özvegy nőt. Ezeknek felvétetett — a négy elemiről beszéltünk — átlag 75°/o-a olyannak, aki négy elemit végzett, ez 160.500 volt, ebből a gyermektelenekre leüt­tetett 14%, maradt 133.000. Már most ezt át­alakítva a bat elemire, felvétetett 214.000 irni­olvasni tudó kereső özvegy nő közül körülbelül 40°/o, aki elvégezte a hat elemit, marad tehát 85.600. Ebből is le kell ütni a gyermektelenek számát, 14°/o-ot, volna tehát 71.048. Ha tehát attól a stigmától meg akarjuk szabadítani a nők választójogát, hogy az osz­tályválasztójogot teremtene, ha mi az özvegy családfenntartó nőknek, akiknek gyermekük van, akik a maguk keresményéből vagy jövedelméből tartják el gyermeküket, akik végeztek hat elemi osztályt, adunk választójogot, akkor összesen 71.048 — időközi változások következtében ter­mészetesen, sajnos, ez a szám még nagyobb — volna az a szám, amely választójoghoz jut s akkor legalább fogalmilag nincs kizárva, hogy ez a szám egyenletesen oszlik meg mindenfelé, legalább fogalmilag nincs kizárva, hogy mun­kásnő is juthat választójoghoz. Mert én nem fogadok el olyan női választójogot, amely a népből származó nőket teljesen kizárja, amely annak a lehetőségét sem adja meg számukra; mert a négy polgárival nem adja meg teljesen a lehetőséget, minthogy munkásnő nincs, aki négy polgárit végzett, mert az elmegy máshova és nem munkásnőnek; aki pedig nyolcz közép­iskolát végzett férfiúnak hitvesévé lesz, az sem munkásnő többé s az a népből való nő a 100 koronás czenzust sem üti meg. Azért, ha van ilyen egyszerű jogczim, amely megadja a vá­lasztójogot az özvegy nőnek, aki gyermekét neveli fel, aki megfelel azonkívül egy magas kulturczenzusnak, mert hat elemit végzett, akkor ilykép nincs kizárva, hogy e jogczimen a munkásnőnek is megadjuk a választójogot és megszabadítsuk e javaslatot attól a stigmától, hogy ( tisztára osztály választójogot alkotunk. En kérem a ministerelnök urat, hogy a nyolcz középiskolára vonatkozó részét ennek a javaslatnak, amely e választójog osztályjellegét még jobban kidomborítja, méltóztassék elejteni, mert én, aki a női választójognak hive vagyok és igen nagy akadályokat leküzdve kerülhettem csak abba a helyzetbe, hogy a nők választó­jogát a javaslatba felvehessem, kijelentem a magam és elvtársaim nevében, hogy ezt a nyolcz középiskolai osztályra alapított választójogot meg nem szavazzuk' és nem fogadjuk el. (Helyeslés a szélsöbaloläalon.) Es ha nem adnak módot arra, hogy a javaslat egyes pontjaira külön le­hessen szavazni, vagy az egész indítvány el nem ejtetik, legnagyobb sajnálatomra én, mint a női választójognak meggyőződéses hive, aki sokat küzdöttem azért, hogy egyáltalában abba a hely­zetbe juthassak, hogy oly javaslat adassék be, amelybe a nó'k választójoga belekerül, ha ez bentmarad, kénytelen vagyok a magam szava­pulim 17-én, szerdám zatát ellene leadni és elvtársaim nevében is kijelenthetem ezt, mert ilyen tipikus osztály­választójogba és plurális választójogba a magunk részről bele nem mehetünk. T. ház! Arra kérem a ministerelnök urat és az összes indítványozókat, akiknek sorába, fáj­dalom, magam is kénytelen vagyok belépni, hogy egyeztessük össze a javaslatokat (Helyes­lés a baloldalon.) és vagy a ház mondja ki azt, hogy a női választójog alapján áll és ezeket a javaslatokat külön bizottsághoz, vagy a választó­jogi bizottsághoz utasítja, ahol igyekezzünk megegyezést teremteni a női választójog terén, vagy pedig egyeztessük össze indítványainkat olyképen, hogy egymástól ne követeljünk sacri­ficio deli' intelletto-t és a női választójog kérdése a különböző indítványok között el ne bukjék ós legalább mi közöttünk ne legyen visszavonás. (Helyeslés.) Azt az álláspontunkat meg kell érteni, hogy mi, akik demokratikus állásponton vagyunk, osztályválasztójoggal a férfiak választójogát meg­rontani nem engedjük. (Helyeslés balfelöl.) Hive vagyok a női választójogi mozgalomnak, de de­mokratikus irányt semmi körülmények sem va­gyok hajlandó áldozatul hozni. (Helyeslés bal­felöl.) A magam részéről levonva a konzekven­cziát, bátor vagyok abban a reményben, hogy a ministerelnök ur minket ebben a kérdésben megnyugtat és legalább módunkban lesz pon­tonkint szavazni, kiegészítő inditványképen be­adni a következő 4. pontot (olvassa): »Választó­joga van az özvegy nőnek, aki az elemi iskola hatodik osztályát sikeresen elvégezte és aki tör­vényes (törvényesített) gyermekeinek tartásáról a maga keresményéből, vagy jövedelméből gon­doskodik (családfentartó özvegy).« Mint elleninditványt adom ezt be, azon esetre, ha bent marad a javaslatban az a pont, amely a nyolcz középiskolát végzettek hitvesének választójogáról szól. T. ház! A magam részéről melegen óhaj­tom azt, hogy legalább a női választójog tekin­tetében eltérés köztünk ne legyen, a női választó­jog kérdésében tegyünk egy lépést előre s ez­által akadályozzuk meg azt, hogy a női választó­jog kérdése is későbbi időben sokkal kellemet­lenebb formában és sokkal kellemetlenebb hatással foglalkoztassa az országot és a képvi­selőházat. Ajánlom javaslatom elfogadását, (ménh helyeslés és taps a bal- és a széísŐbäloldalon). Elnök: T. ház! Landauer Béla képviselő ur félreértett szavai valódi értelmének helyreigazí­tására kért engedélyt. Gondolom, hogy a ház az engedélyt megadja. (Helyeslés.) Landauer Béla: T. ház! Minthogy Vázsonyi Vilmos képviselő ur méltóztatott javaslatomat ugy beállítani, hogy azt szó nélkül nem hagy­hatom és minthogy szólási jogommal már éltem e paragrafus tárgyalásánál, engedelmet kérek két perezre.

Next

/
Thumbnails
Contents