Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-810
810. országos ülés 1918 Julius 17-én, szerdán. 523 tapasztalhatták, hogy a politikától való elzárás és a választójogból való kirekesztés két egészen különböző dolog. (Igaz ! ügy van ! balfelól.) Én tapasztaltam, hogy politikai nézetkülönbségek mar eddig is voltak házastársak között és lesznek is. Mindenki legyen kegyes kissé körülnézni és igazat fog adni nekem, hogy a politikai nézetkülönbségek a házasságot szétzilálták-e ? Valóban az az alak, Anatole francénak »Pinguinek szigete* czimü fantasztikus regényében, a franczia köztársaságnak az a szabadgondolkozó ministere, akinek a felesége folyton a templomokat járja és a legelőkelőbb gyóntatóatyák kliense, nem költött alak. Vannak igenis férfiak, akik szabadgondolkodók és egyáltalában nem zavarják hitvesüket hitbuzgóságukban és vannak férfiak, akiknek más politikai nézeteik^vannak, mint feleségeiknek. A" intelligens nőnek lesz néha más nézete, mint férjének ; ez a házasságot egyáltalában nem rontja meg. Én legalább olyan válóperről még sohasem hallottam, amely politikai nézetkülönbség miatt adatott volna be, egyéb nézetkülönbségek miatt már adattak be válóperek. (Derültség.) Különben is furcsa elképzelni, hogy öt éven keresztül az emberek folyton politizáljanak a családban. Hát a férfiak talán szintén politizálnak öt éven keresztül ! Nagyon sok olyan férfi van, aki csak olyankor politizál, amikor leadja szavazati jogát, sőt sok olyan van, aki akkor sem politizál, csak egyszerűen az érdekeit vagy a hajlamát követi és egyébre nem gondol. Hogy annyi millióra menő politikusunk lenne az országban, mint ahány szavazó van : ezt legmerészebb álmában sem állithatja senki. A családban sem fognak tehát öt éven keresztül szakadatlanul politizálni, hanem más kérdésekkel is fognak foglalkozni. (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Csodálkozom azonban, hogy épen konzervativ részről hadakoznak a női választójog ellen, min+ha az valami demokratikus érdek volna. Eltekintve attól, hogy a demokratikus felfogás indokolatlannak tekinti oly státusnak beiktatását a bejutást kizáró okok közé, nekem nagy kétségeim vannak aziránt, hogy a női választójog kiterjesztése épen átmenetileg valami nagy hasznára volna a demokratikus irányzatnak. Hát nem tudják a konzervativ politika t. hivei, hogy a családi, nemzeti és vallási tradiczió fcntartója épen a nő ? (Ugy van ! a baloldalon.) És ha a nő ezeket a tradicziókat nem akarja fentartam, akkor hiábavaló a férfiaknak minden nagy nyilvános szónoklása, hiába beszélnek és írnak tirádákat nemzetről, vallásról, családról. Ha a nő ezeket a tradicziókat otthon nem akarja fentartani, akkor ezek elpusztulnak. (Ugy van! a baloldalon.) Nagyon csodálkozom, hogy a konzervativ irányzatok hivei annyira félnek attól, hogy a nők, akik tulaj donképen a tradicziók fentartói és akik sokkal kevésbé hajlanak az újításokra, bele lesznek vonva a politikai jogok gyakorlásába. A magam részéről azt tartom, hogy a nő a politikában és a közjogok gyakorlásában szerencsés kiegészítője a férfinak, mert a nőnek több érzéke és több türelme van a detailok iránt és vannak bizonyos dolgok, amelyekben egyedül a nő képvisel szakszerűséget. A kisdedóvás, az ápolás, a közegészségügy, a szegényügy kérdése, a szocziális ügyek : mindezekben a kérdésekben messze fölötte áll a nő a férfiaknak, sokkal több érzéke van ezek iránt. (Ugy van! a baloldalon.) ITem is juthat soha egy férfi ezekben a kérdésekben a közelébe a nők érettségének és helyes felfogásának, a nők türelmének és SZÍVÓS munkájának. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Emellett a nőknek politikai életbe való bevonásától azt várom, hogy ők több erkölcsi felfogást fognak abba belevinni, (Ugy van! a baloldalon.) Azt mondják, hogy nőket nem akarják belevonni a politika fertőjébe. Én pedig, igenis, azt várom a női választójogtól, hogy a közjogok gyakorlásába és a politikába több erkölcsi érzéket és több tisztességet fog belevinni. (Elénk tetszés és taps a baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Várom a nők választójogától a közélet megtisztulását, mert sokkal több ellenállást tapasztaltam a nők részéről a politikai vesztegetések iránt. (Ugy van ! a baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) A nők választójogától bátorítást várok arra, hogy a férfi ne legyen aljas és hitvány a politikában, a tisztesség és a becsület erősítését várom szemben a becstelenséggel. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon. Nagy mozgás, élénk ellenmondások és derültség a jobboldalon.) Azt hiszem, felesleges a női választójognak további indokait felhoznom. Azok, akik a női választójog ellen szólottak, ugy sem tudtak más érvet felhozni, mint a régi lovagias, a családi élet tisztaságára és a nő magasztos hivatására vonatkozó érveket. Nagyon könnyű azonban megállapodni abban, hogy a női választójog szükséges, ellenben igen nehéz a kérdésnek gyakorlati megoldása, hogy tulajdonképen milyen legyen a női választójog. Itt tulaj donképen egy nagy kaoszszal állunk szemben. Annakidején az Ésterházy-kormány megállapodott abban, hogy elvben a női választójogot ugy kell megoldani, hogy abból ne legyen osztályvá lasztój og. Mert hiszen természetes, hogy a férfiválasztójog megkorrigálásának a legegyszerűbb módja az, ha a női választójogból osztályválasztójogot csinálok. Egyszerűen csinálok egy női választójogot, amely a czenzusra helyezkedik, vagy amely plurális választójogot ad bizonyos osztályoknak — és akkor ezzel a női választójoggal a férfiak választójogának társadalmi egyensúlyát felbillentem, (ügy van! balról.) Már most kutatva azt, hogy a ministerelnök ur által beadott javaslatban mennyiben van megvalósítva az az elv, hogy a női választójog ne legyen osztály választójog, sajnálattal kell megállapítanom, hogy eltérve az eredeti javaslattól, a női választójogi javaslat mostani formájában határozottan osztályérdekeket szolgál. Az eredeti javaslat két pontból áll; a harma66*