Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-810

520 810. országos ülés 1918 Ugy van! Helyeslés a jobboldalon és a középen.) hanem ehelyett a választójog problémájával fog­lalkoznak. Azért mondom ezt, t. ház, mert én nagyon fontosnak tartom, hogy az a szegény asszony ott, a falun újszülött csecsemőjét be tudja pólyázni, mert ma ehhez sincs elegendő fehérneműnk. Pető Sándor: Ezért kell női választójog! (Nagy zaj és élénk ellenmondások a jobboldalon és balfelöl.) Elnök: Csendet kérek! Meskó Zoltán : Ki kellene menniük a falura, hogy megismerkedjenek az ottani 'viszonyokkal. Hiszen a fehémemühiánynyal csak előmozdítjuk a nagy, specziális magyar bajt, a gyermekhalan­dóságot . (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) T. ház ! Az igen tisztelt ministerelnök ur múltkori felszólalásában nagyon szigorúan bánt el igen tisztelt barátommal, Szabó István képviselő­társammal s többek között azt a felhívást intézte hozzá, hogy nagy szónoki tehetségét, amivel az Úristen megáldotta, a saját falujában, a maga megyéjében, ahol egyke-rendszer van, igyekezzék értékesíteni. Én azzal a kérelemmel fordulok a ministerelnök úrhoz, hogy ha legközelebb felke­resik őt feminista küldöttségek, szíveskedjék ha­sonló felhívást intézni hozzájuk, hogy menjenek az ilyen vidékekre és ott prédikálják elveiket, mert tisztelet a kivételeknek, de én azt hiszem, hogy a falusi asszonyok ezt a divatot azoktól tanulták, akik ma a feminizmus leglelkesebb hirdetői. (Igaz! Ugy van ! jobb felől) A javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyes­lés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : Ki a következő szónok ? Vitéz Győző jegyző: Vázsonyi Vilmos ! (Moz­gás és zaj jobbfelől.) Vázsonyi Vilmos: T. ház ! (Nagy zaj és fel­kiáltások jobbfelől: Mit csinál a hordár ? A hor­dárról beszéljen !) Elnök : Csendet kérek ! (Félkiáltások a szélső­baloldalon : Szavazzunk ! Szavazzunk !) Vázsonyi Vilmos: Nem kívánok az előttem szólott t. képviselő urnak fejtegetéseire (Felkiál­tások a jobboldalon : Mi van a hordárral ?), mely ugy látszik, sokak lelkéből szólott, beszédem elején válaszolni, mert reá fogok térni ugy azokra a szám­adatokra, amelyeket felhozott, mint annak a fel­fogásnak a bírálatára, amelynek itt hangot adott. (Zaj.) T. ház ! A női választójog kérdésében nehéz az ilyen felfogással szemben való vitatkozás, mert hiszen ez a kérdés nem annyira világnézletek kér­dése, mint inkább kérdése annak, hogy ki mennyire ragaszkodik megszokott fogalmakhoz s megszokott előítéletekhez. Balla Aladár: Ugy van ! Vázsonyi Vilmos: A választójogi javaslat a kizáró okok között felsorolja a természet bizonyos státusait. Kizárja a választók köréből a nem ön­joguakat, a kiskorúakat és a beszámithatatlanokat. Akik a női választójog ellen az állovagiasság és az idealizmus magaslatáról hadakoznak és majd az Julius 17-én, szerdán. istennő, majd a szakácsnő szerepét juttatják a nőnek, (Felkiáltások jobbfelől: Mi van a hor­dárral!) azok, t. ház, a kizáró okok közé felveszik a nemi különbséget. Már pedig, ha felállítják a nemi czenzust, •— mint Giesswein Sándor t. képviselőtársam egykor mondotta — akkor tartoznak megokolni azt is, hogy milyen alapon kívánják a nők kizárását? Azok a kis, elkopott érvek, a családi élet zavarta­lanságáról, amelyből a nőt a szennyes politikai szférába belevonni nem szabad, régi, kis érvek, nem indokok. (Zaj a jobboldalon.) Ezek csak a megszokásnak, a fennáüó régi állapotnak jelzései. Ha kizáró okot méltóztatnak statuálni, akkor tes­sék felhozni olyan erős indokot, mint amilyen a természetnek az a státusa, hogy valaki nem ön­jogu, hogy valaki kiskorú vagy beszámíthatatlan és ezen az alapon nem lehet választó. Aki a nőtől általában megtagadja a választójogot, az csak fiziológiai alapra helyezkedhetik, nem pedig a jelenlegi társadalmi rend állapotára, mert szerinte ami megvan, az már önmagában hordja jogosult­ságát és indokát azért, mert így van meg. Tehát fiziológiai alapon kellene a nőt kizárni, vagyis a kizáró okok közé felvenni a női nemben való szü­letést. Be kellene bizonyítani azt, hogy a nő kép­telen arra a nagyszerű, arra az igen magasztos, nagyfontosságú aktusra, amit az ötévenkinti vá­lasztás gyakorlása megkíván és hogy a nő nem tud arra a roppant komoly és nagy erkölcsi ma­gaslatra emelkedni, amelyen az eddigi czenzusos választójogot kétségtelenül gyakorolták. Én városban és vidéken egyaránt láttam vá­lasztást, amely nem érzéki észlényekhez méltó szál­lításokkal ment végbe, láttam az alkoholnak ra­gyogó működését a választásoknál és láttam azt a rendkívüli erkölcsi magasságot és komolyságot, mely eddig ötévenként a választásoknál megnyil­vánult ; nem találtam azt a bizonyítékot, hogy a nő fiziológiailag képtelen arra alkatánál, szerveze­ténél fogva, hogy azt a magasztos érettséget, ame­lyet eddig tanúsítottak a választásoknál, ő is tanú­sítsa, és nem képes ezt a nagyszerű jogot komolyan gyakorolni. Pető Sándor: Nem tud annyit inni, mint a férfi ! Vázsonyi Vilmos: Lehet, hogy ezen az egy téren különbözik tőle ! T. képviselőház ! Nagy logikai botlásnak, igen nagy ellenmondásnak tartom, hogy amikor adósok maradnak annak bizonyításával, hogy ez tényleg a természetnek olyan státusa, oly természeti aka­dály volna, amely kizárja a nőt a közjogi cselekvő­képességből, ugyanakkor nem ötlik eszébe azoknak, akik a nő közjogi cselekvőképtelenségét hirdetik, hogy a nők magánjogi teljes cselekvőképessége és teljes közjogi cselekvőképtelensége között milyen nagy logikai ellentét van ; hogy amikor mi a nő­nek megadjuk azt a jogot, hogy a magánjogok te­rén és a gazdasági életben teljesen érvényesülhet, hogy a gazdaságban vagyona felett rendelkezhetik, szerződéseket köthet és általában a férfiakkal tel-

Next

/
Thumbnails
Contents