Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-805

304 805. országos ülés 1918 július 5-én, pénteken. lentése, hogy az ő világnézete az, hogy a nemzet uralkodik a tömegek felett. Hát vannak tömegek, amelyek nem a nemzet testét képezik, amelyek ki vannak zárva a nemzetből? Hát ő a 48 előtti időket akarja helyreállítani? Az ilyen nézetek nagyon alkalmasak arra, hogy ellenünk uszítsák a magyarságot, felkeltsék a magyarságban azt a meggyőződést, mintha itt a nemzetiségek ellenségei volnának a magyarságnak. Ez valótlanság. Ezt tudja a magyar és fel fog ocsúdni kábultságából, nem fogja magát félrevezetni engedni Bethlen Istvánok által, akiknek a szerepköre nagyon természetesen nagyon kicsi lesz akkor, ha megjön a demokratikus választójog és ha intézményeink a czivilizáczió követelményeinek megfelelően demokratizálódnak. Amilyen nagy ő mostan, ép olyan kicsi lesz akkor. Szász Pál : És amikor a nemzetiségeket nem fogják izgatni! Elejétől végig ferdítés a beszéde! Mihályi Péter : Ilyen ember képviseli a román kerületet! Szász Pál : Legyen nyugodt, jobban, mint ön ! A négy nemzetiségi képviselő között van olyan, aki megválasztása óta tízszer volt a parlamentben! Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak. Pop Cs. István : Nagyon természetesnek találom azoknak a képviselő uraknak a felfogását, akiknek nagy érdekük fűződik ahhoz, hogy minél leevesebb román választó és minél megkötöttebb kezű választó legyen. Nagyon értem, nem is haragszom érte. De épen ez ellen küzdök. Szász Pál képviselő ur sem hiszi, hogy olyan gyenge a magyar nemzet, hogy mi megingathatnék a magyarság poziczióját. Megtörténhetnék azonban, hogy egyikmásik képviselő ur akkor talán elveszítené a kerületét. Ezek a felfogások ellentétben állanak az emberi czivilizáczió feltételeivel, s ellentétben állanak az osztrák-magyar monachiának történelmi hivatásával, a dinasztia nagy érdekeivel és az uralkodócsaládnak az érdekeivel. Ilyen lehetetlen feltételekhez kötni a választójogot, különösen a paszsziv választójogot; kirekeszteni a választókat nemzetiségi izgatás czimen : — amit nagy bámulatomra egy tudós ember felszólalása folytán, még a fegyelmi vétségekben elmarasztaltakra is kiterjesztettek — ez rendkívül antidemokratikus, ósdi és képtelen felfogás. Hiszen a munkapártot sem teremtették volna meg soha agitáczió nélkül. A munkapárt nem lenne, ha nincs egy Tisza István, aki agitál és a pártot összetartj a. Azt hiszem, nagyon kevés olyan képviselő van vagy lesz a jövőben, aki csak odaküldi az ajánlólevelet és megválasztják minden agitáczió nélkül pusztán a meggyőződés szavát követve és nem ugy lesz, hogy onnan, a kerületekből fogjuk idehozni az anyagot, és itt fognak azután az elvek tisztulni, ahelyett, hogy önök mint osztályparlament deklarálnák, hogy ez tauglich, az pedig nem. Annál furcsább és meglepőbb a törvényjavaslatnak ez az intézkedése a mai időkben, amikor már egészen más a világnézet, amikor már felvetődött a népek önrendelkezési jogának az eszméje és a nyelv, az egyház, az iskola szabadságát nem az entente emberei, hanem a központi hatalmak emberei mint minimumot állítják fel. Hivatkozom e tekintetben a Hágában 1915-ben megalakult úgynevezett Organisation Centrale pour la paix durable-ra, amely 1917-ben Krisztiániában tartott ülésen a magyarok részéről jelen volt Giesswein képviselőtársam hozzájárulásával és a központi hatalmak és kiváló semleges államok képviselőinek közbenjöttével — minden entente-állam képviselőjét kizárva — meghozta a tartós béke lehetőségének minimális pontozatait. Ezek franczia nyelven igy hangzanak (olvassa) : »Art. 1. Les Etats contractants s'engagent ä laisser á chaque race, faisant partié de leur population, la Hberté de maintenir et de cultiver sa nationalité et sa langue. Art. 3. Chaque Etát contractant s'engage á garantir á toute minorité nationale la liberté d'organiser en propre son culte et son église indépendamment de l'Etat, mais sous réserve du respect des lois établies etc. Art. 4. A toute minorité nationale, distinguée par sa langue ou par sa confession religieuse, l'Etat dóit garantir 1'instruction nationale. A la condition qu'elle compte un nombre d'éléves suffisant, une telle minorité pourra organiser ses propres écoles ; cetté régle s'applique aussi bien aux écoles primaires et secondaires qu'aux lycées et universités etc. Art. 5. Les niinorités naíionales qui orgaiiisent en propre leurs églises ou leurs écoles, doivent étre libres d'élire, dans ce but, une représentation particuliére et de rélever des impots pour le maintien de ces institutions. Tehát nemzetiségi szabadság, egyházi autonómia, tanszabadságot, hogy iskolákat, egyetemet felállíthat a minoritás az állam kebelén belül a törvények figyelembevétele mellett. Mindezekhez hozzájárulnak a magyar és osztrák tudósok, elfogadja azt mindenki, aki a békét akarja. A kvintesszencziája a minimális követelményeknek ez, amit elfogadott egy kiváló magyar képviselő is, akit valószínűleg nem fognak hazaárulással vádolni. Ugyanekkor a törvényjavaslatban olyan béklyókat vettek fel, melyek a nemzetiségek érvényesülését teljesen kizárják. Mellesleg megjegyzem, azt, amit állítottam a blokkról, a blokkban reprezentált szocziáldemokrata pártról és az igen tisztelt Vázsonyi Vilmos képviselő úrról, hogy akkor, amikor ők a büntetőtörvénykönyv 172. §-ának 2. pontjában csak a nemzetiség elleni izgatást vette fel mint ismérvet és azt mondotta, hogy csak itt merült fel a hűség és megbízhatóság hiányának ismérve, ugyanakkor a szocziáldemokratákat is súlyosan érintő egyéb izgatás teljesen kimaradt, de amint ő távozott a ministeri székből, akkor a reakczió újból feléledt és szomorú elégtételünkre őket is bevette a 180. §-ba, mitigálva a dolgot azzal, hogy majd ezen törvény kihirdetése után lesz érvényes ez a szakasz.