Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-804

804. országos ülés 1918 „ Julius 4-én, csütörtökön. 281 Szterény szemlélődésein utján arra a meggyőződésre jutottam, hogy az általános választói jognak mindenkire ki kell terjednie, különben sohasem lesz megnyugvása az emberiségnek. De kell hogy a választójog necsak numerikus alapon nyugodjék, vagyis hogy necsak számszerint szavazzanak az emberek, de a választási rendszereknek a kvalitást is ki kell fejezniök, a hivatás, a népek, a felekezetek kvalitását. Nem lehet, hogy csak tömegek harczoljanak tömegek ellen és a kvalitást a kvantitás agyonüsse. így pl. a munkásságnak nincs választójoga, az ő kvalitása nem érvényesül, ellenben sok a fiskális, mig tanító, orvos, állatorvos nincs a képviselők között. (Ellenmondások és félkiáltások : Hogyne volna !) Ez a kvalitás nincs kifejezve a választójogi javaslatban. Próbálták azt kifejezni Ausztriában a nemzetiségi választók szétválasztásával, de csak azért, hogy választások alkalmával a nemzetiségek no veszekedjenek egymással. A főszempontnak e tekintetben a választójognál annak kellene lennie, hogy ne a numerus érvényesüljön, hanem a kvalitás. Számmal nem lehet kifejezni azt, hogy mi ennek az érdeke. Pl. tiz intelligens, mondjuk, ügyvéd vagy orvos érdekét le nem dönthetem azáltal, ha ellene szavaztatok ezer munkást, mert azért az ő orvosi érdeke ugyanaz marad. Már emiitettem, hogy Ausztriában megpróbálták a kvalitás kifejezését a nemzetiségek elválasztásával, de az megnyugvásra vezetett, arra, hogy nem veszekednek ugy a választásoknál. Egy városban két nemzetiség választ szépen egymás mellett. De most ők maguk kőzött oszlanak meg. Á választásnál mindenesetre kiküszöbölődtek a kultúra által a nemzetiségi súrlódások, de előtérbe kerültek a gazdasági érdekek. Létay Ernő: Tessék a magyar pártok között elhelyezkedni ! Juriga Nándor: A magyar állam szintén polyglott. Bár az még korai, de mégis remélem, hogy e kvalitások, ha kifejlődésre kerülnek, elég erősek lesznek. A kvalitás a javaslatban egyáltalában nem jut kifejezésre. Engedjék meg. hogy kifejtsem az én sajátos kulturálláspontomat. Én nem vagyok csak szlovák, én minden egyes nyelvet igen jónak tartok, én ezt egy kulturálláspontnak tartom. Mikor Pozsonyban mint segédlelkész a hitoktatást végeztem, elődeim, mint ahogy az szokásban volt, németül tanították a hitoktatást a magyar vasutasgyermekek között is. Én elveimnél fogva nem tartottam megengedhetőnek, hogy a magyar vasutasgyermeket németül tanítsam a katekizmusra és én voltam az, aki a magyar gyermekeket magyarul kezdtem tanítani, (Élénk helyeslés.) de a szlovákot is szlovákul, mindenkit a saját nyelvén. Sőt azt mondom, hogy még a czigányoknak, a József főherczeg által kezdeményezett kultúráját is tovább kell fejleszteni, mert egy kis változás az az ember életében, hogy hogyan is fogja fel az a czigány a világot, mi az az isteni szikra, ami az ő lelkét eltöl+i. Hisz ez a kulturálláspont. S a kulturdemokráKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XI. KÖTET. cziában mindenesetre ide fog az emberiség fejlődni. S hiábavaló itt az u. n. nyelvi uralom, engedelmet kérek, ebben én nem hihetek. Mert hiszen a Szentlélek olyan isteni csodát csinált, hogy mindenki hallotta az apostolokat az ő anyanyelvükön beszélni. Itt van a kinyilatkoztatás és az emberi természet kinyilatkoztatása, az ember benseje oda vissza fog fejlődni. És az emberi nagy szellem a szent szellemmel egy irányban feg kifejezésre jutni minden helyen és minden téren. Szent legyen az anyanyelv, mint az ember vallásos meggj^őződése és lelke. Mert az anyanyelv, a nemzetiségi nyelv némely tekintetben magasabb és értékesebb, mint maga a vallás. Mert a vallást sok ember könnyen változtatja, elmegy egyszerűen két tanúval a lelkészhez, ezt kétszer megcsinálja és már más a vallása. Azonban a nemzetiség, a nyelv valami olyan természetes tradiczió, amelyet nem lehet levetni. Látjuk itt a parlamentben is, hogy akárhogy lármázik is némelykor valaki, hogy ilyen meg olyan magyar, az ajka járása elárulja, hogy az édesanyja szlovák vagy német volt. (Derültség.) Ezt nem birja eltitkolni, bármennyire lármázik is, mert az súlyomban, a lélekben kifejezésre jut, habár nem meri is nyiltan kimondani. (Zaj.) Mert ez a renegátok természete. De magyarok is vannak, például csángók, akik esetleg elrománosodnak; vannak magyar családok, magyarnyelvű emberek, akik lassanként átvedlenek más nemzetiséggé. Vagy pl. Ausztriában nagyon divatos a nemzetiségek keverése mellett, hogy a legnagyobb pángermánok cseh származásúak. Emlékszem, volt egy politikus, akinek nagy cseh neve volt, tehát cseh származású volt és mégis iszonyatos pángermán volt. (Zaj.) T. ház! Azért fejezem ki ezt az álláspontot, mert ez nem egy nemzetiségnek álláspontja. Méltóztassanak megengedni, ha épen az én nemzetiségemet hozom fel és a többit nem említem, hogy ne zavarjam a dolgot. Ez nem ennek vagy annak a nemzetiségnek szól, hanem az egy általános kulturelv. Akár néger, akár amerikai egyénről van szó, a nyelvre vonatkozólag most kifejtett elv mindegyiknél érvényre jut egyformán. Minthogy a nyelvi kvalitások kifejezéséről szóltam, engedje meg a t. ház, hogy e szempontból néhány megjegyzést tegyek a javaslatra, de ne vegyék ezt nemzetiségi felfogásnak. Nem akarok reflektálni pl. Polónyi G-éza t. képviselőtársam külön javaslatára. Miért? Őszintén megmondom, azért, hogy ne kompromittáljam Magyarországot. Ha itt esetleg a többség keresztülvinné azt, hogy a választójog általános alapjául a magyarul Írásolvasás köttetnék ki, akkor mit szólhatnak azok, akik nem tudnak magyarul ;

rni-olvasni? Térdet, fejet hajtva Nabukodonozornak, ng} mint az az Izrael népével történt, meg kellene hajolniok. T. há„! Itt sohasem szabad konfliktusba jönnie semmiféle nemzetiségi eszmének az emberiség általános eszméjével. Mert ha egy nemzet konfliktusba kerül az általános emberi érdekekkel. az emberi természet alapjogaival, akkor vét nem36