Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-798

12 798. országos ülés 1918 június 25-én, kedden. tudni, az eredeti javaslatban az összes választók száma 3,152.000-re kontempláltatott. A mostani javaslat, amely a képviselőház előtt fekszik, a bizottsági szövegezés szerint 2,714.700-ra teszi a választók számát. Kétségtelen tehát, hogy ez 437.000-rel kevesebb választót jelent. Megjegyzem, hogy ebben a számban a kiskorú Károly-kereszteseknek háromszázezret meghaladó száma még nem volt benne, ugy hogy az a 2,714.700 szám, amely a jelen javaslat szövegezése szerint tulajdonképen a választók számát kiteszi, még több mint háromszázezerrel fog szaporodni, tehát a három milliót meg fogja baladni. Engedelmet kérek, hogy ha csak ezeket a nyers abszolút számokat veszszük is figyelembe, kétségtelen, hogy megháromszorozódik Magyarországon a választók eddigi száma és igy ez a javaslat magas fokon viszi előbbre ezt a kérdést. Hogy egy ennyire általános választójog, mint amelyet ez a javaslat czéloz, bármi tekintetben kifogás alá eshetnék, ezt el nem fogadhatom. A Vázsonyi-féle javaslattal szemben itt tulajdonképen csak 139 százalékkal kevesbedik lényegében a választók száma. Hogyha most a választók számából levonjuk a 170.000 analfabéta választót, akkor kiderül, hogy a 3,019.000 huszonnégy éven felüli irni és olvasni tudó férfi közül két és fél milliónál több, vagyis az összes irni és olvasni tudók közül, tehát minden magyar honpolgár közül, aki irni és olvasni tud, 84 és fél százalék lesz felruházva választójoggal, ugy hogy az összes irni és olvasni tudók közül csupán csak 15 százalék marad ki. Ez mindenesetre oly nagy lépés, amelyet kicsinyelni semmi körülmények között nem lehet. Ha pedig a jogczimeket vizsgáljuk, amely alapon bekerülnek a választók közé a választójoggal felruházandó honpolgárok, akkor a hat elemit véve alapul, amelyet azonban én — mint később rátérek — magamévá nem teszek, 1,401.000 jön be a hat elemi elvégzése alapján. A hat elemit nem végzettek közül marad 1,408.000, akikből különböző foglalkozások, adóés egyéb jogczimeken bejön 1,143.000; igy a hat elemit végzett férfiak 71%-a is választói jogosultsággal fel fog ruháztatni. Ha pedig a választói jogosultaknak anyanyelvi megoszlását veszszük figyelembe, meg kell állapitanunk, hogy a magyar és német választók együttes aránya 76°/o. T. i. magyar anyanyelvű van 1,705.000. tehát 62'8°/o, német anyanyelvű van 359.000, tehát 13'2°/o, ugy hogy a választók kétharmada magyar anyanyelvű. Az analfabéták közül magyar anyanyelvű 61'l°/o, néniét 13"8°/o, a kettő tehát együtt 78'9°/o lesz. Ez az arány, amely kétségtelenül kedvező, arra szolgál, hogy először a magasabb műveltségi fokú iparososztálynál, ami egyik főjogczime a javaslatnak, a magyarság annál hatalmasabban érvényesüljön. Ha pedig azt nézzük, hogy az irni és olvasni tudók közül hány százalék kerül be nemzetiségi megoszlás szerint, akkor a következő 1 eredményre jutunk. Az irni és olvasni tudóknak 84%-a választó lesz. Ez az arányszám a magyarságnál 87°/o-ot, a németségnél 91%-ot, az egyéb nemzetiségieknél 73°/o-ot tesz ki. Igen fontos és a kérdés megvilágításánál el nem hallgatható Erdély kérdése. Az erdélyi kérdés fontosságát és az erdélyi viszonyoknak minden körülmények közt való figyelembevételét nem kell a t. képviselőháznak különösebben ajánlanom. Az utolsó időben találkoztunk kivált olyan tünetekkel, amelyek szorgos kötelességünkké teszik, hogy Erdélyben, mivel ott a magyarság felénél is kisebb mértékben van képviselve, nagyon vigyázzunk arra, hogy a magyarságot megfedjük a románság nemzetiségi velleitásai ellen, amelyek a háborúban olyan szomorúan nyilvánultak meg, amivel természetesen általánosítani nem akarok. A törvényjavaslat czélja az, hogy e részben is megtalálja a helyes megoldást. Ebből a szempontból rá kell, hogy mutassak arra, hogy a magyar anyanyelvű választók arányszáma az eredeti javaslat szerint csak 48% volt, ez azonban most 50'5%-ra, a németek arányszáma ] 1'6-ről 11'9%-ra emelkedett, a románoké pedig 35%-ról 31%-ra csökkent. Aki az erdélyi viszonyokat ismeri, az tudja, hogy ott a legnagyobb fontossággal az bir, hogy ezen a földön, amelyen testvéreink laknak s amelyen 48% magyar ember lakik, a magyarság erősödjék, gyarapodjék e törvény alapján is és hogy a legjobb magyarság: a székelység, valamint a románság közé ékelődött erdélyi magyarság el ne szóródjék. (Helyeslés.) Jánosi Zoltán: Meg van mentve a haza! Csizmazia Endre eiőadó: Senki, aki törekszik arra. hogy magyar fajunkat gyarapítsa és erősítse, nem felejtheti el, hogy ezzel a magyar haza megmentésére törekszik és e tekintetben Jánosi t. képviselőtársammal nem hiszem, hogy együtt ne működhessünk (Helyeslés) akkor, mikor számbavehetőleg nem kisebbítjük a választók számát, hanem gondoskodunk arról, hogy olyan helyeken, ahol a magyarság kisebb arányban van az oláhsággal szemben, ezt az aránylagosságot oly mértékben tartsuk, hogy a magyarság a németséggel összefogva, valamint összefogva a románság hűbb elemeivel, többségbe kerüljön. Ezt az érdeket szolgálj javaslat a következőkben. Mert nem szabad megengedni, hogy idegen nemzetiségek államot alkothassanak az államban. Méltóztassanak meggondolni, hogy a választók otthon ki lesznek téve a nemzetiségi izgatásoknak és az izgatók meg fogják találni az utat a hazaellenes tendencziák hirdetésére. Igen fontos azután statisztikai szempontból az is, vájjon az u. n. katonai jogczimek, amelyek kétségtelenül a javaslatban lényegesen kisebbedtek, mennyiben érintik a választók számát, mennyivel lesz ezáltal kevesebb választó. Erre nézve hivatkozom arra, hogy a Károly-csapatkeresztesek közül a tervezet szerint bekerülnek azok a nagykorúak, akik egyéb jogczimen vá-