Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-779
42 779. országos ülés 1918 április 25-én, csütörtökön. tének ezirányu memorandumát épen a napokban volt szerencsém átadni a képviselőház elnökérek. Az újságírók szakte&tülete tiltakozott az ellen a mód ellen, ahogyan Vázsonyi Vilmos az újságírás szabadságát, a gondolatayilváritás sajtó utján való közléséi;ek elvét kezelte. De bármicscda kérdést, amely kellemetlen volt a kormánynak, legyen az rekvirálás, vagy személyi kellemetlenség, mindent letiltott és nemcsak idáig ment e czézárkodásában, hanem a személyi biztonság kérdése is nulla volt rniiűstersége alatt. Akármernyire kellemetlen is nekem, kénytelen vagyok szóba hozni egy esetet, mert nem lehet hallgatás nélkül tűrni a parlamentben, hogy Magyarországon a hatalom, a politika s a politikai taktika kedvéért az emberek személyes szabadságát feláldozza, ártatlanokat hurczoihasson fogházba. Diener-Dénes József, egyik legkiválóbb hirlajhrótársam, aki harmincz esztendeje tisztességgel forgatja meggyőződése szeiint a tollat Magyarországon, mindig a paczifizmus hive volt. Megírta a maga czikkeit nyíltan, a neve alatt és semmi egyebet nem tett. Egy nap Diener-Dénes Józsefet hazaárulás gyanúja miatt letartóztatták. Három napig volt fogságban, s akkor kiszabadulhatott, mert semmiféle, még csak gyanuokot sem találtak ellene. Magyarország igazságügyministere — csak ennyit mondhatok, mert ezt van alkamam bizonyítani —• tűrte, mondhatnám elősegítette és inicziálta ezt a letartóztatást. Az egésznek az volt az alapja, hogy Vázsonyi Vilmos gróf Károlyi Mihályival politikai ellentétbe került. Gróf Károlyi Mihály ellen vádakat emeltek, szintén a legsúlyosabb bűnnel terhelve azt az embert, aki mindig becsületes meggyőződése szerint nyíltan követte politikáját. Mikor az olasz háború szele megfogott bennünket, mikor látszott, hogy Olaszországgal háborúba keveredünk, minden ember, akinek voltak a politikában összeköttetései, igyekezett megtenni nűndent, hogy ez a háború ki ne törjön. Ugy tudom, hogy gróf Károlyi Mihály is mindent elkövetett arra, hogy az olasz háború ki ne törjön. (Mozgás jobbfelől.) Eközben egy névjegyet adott Sonninóhoz — akkor még békében voltunk Olaszországgal ! — egy magyar születésű egyén részére, hogy menjen oda és bizonyos dolgokat beszéljen meg Sonninóval. Ez volt az a névjegy, az az alap, amelynek segítségével gróf Károlyi Mihályt bíróság elé akarták állítani, hadbírósági eljárást indítottak ellene. Közbevetve jegyzem meg, hogy nemcsak gróf Károlyi Mihály telefonját, hanem igen sokakét itt Budapesten állandóan czenzura alatt tartott az igazságügyminister ur. Egész cabinet noir volt és van ma is Magyarországon. (Felkiáltások : jobbés balfelől: Hallatlan!) S mindez nemcsak az igazságügyminister ur tudtával, akinek talán mégis hatáskörébe tartoznak ezek a dolgok, hanem legtöbbször akarata szerint történt. Pető Sándor: Nem tudok róla ! A telefon kereskedelmi tárcza. Fényes László : A cabinet noir azonban az igazságügyminister ur hatáskörébe tartozik. Amikor gróf Károlyi Mihály ellen nem birtak semmi tanúságot találni, hogy csak a legkisebb mértékben is nem tartotta volna be azokat a határokat, amelyek őt, mint magyar embert, kötelezik, akkor megtudták, hogy Diener-Dienes József Bécsbe készül és gondolták, hogyha ez Bécsbe készül, most ennél lesznek titkos iratok. És elfogatták Diener-Dénes Józsefet, elfogatták a vele együtt utazó vejét, császári és királyi főhadnagyot, aki azt sem tudja, hogy a politika mi fán terem, azt is bevitték a fogházba és mindezt azért, mert Vázsonyi Vilmos azt remélte, hogy talál valamit Diener-Dénesnél gróf Károlyi ellen. Pető Sándor : Bécsben is igazságügyminister volt ? Fényes László : Innen indult ki, tudtommal Magyarországból indult ki a megkeresés. Nagyon ügyesen volt inszczenélva, Ő Balatonfüredre ment betegnek (Mozgás és derültség.) és ugyanakkor fogatta el Diener-Dénes Józsefet és ugy volt, hogy Károlyi Mihálj^t is letartóztatják. Dienernél semmit sem találtak, pedig a fogkeféjét is szétszedték, (Derültség a jobboldalon.) de nem találtak semmit. Es most, amikor a politikai taktika kívánja, hogy megint jóban legyen gróf Károlyi Mihálylyal, (Mozgás.) mosfc már egyszerre jó hazafi gróf Károlyi. Ez az, amire másodsorban rá akartam mutatni. Elsősorban szóvá akartam tenni, hogy hogyan dolgozott. Pető Sándor : Bizonyítani kellene, nem szóvá tenni. Fényes László : Másodsorban rá akartam mutatni taktikája ismertetésével tetteinek motívumaira. Blost egyszerre nem hazaáruló, nem letartóztatni való delikvens többé Károlyi Mihály, hinem olyan valaki, akivel együtt akar politikát csinálni. A politikának, a közéleti szereplésnek ez az a módja, amely ellen nekem minden erőmből tiltakoznom kell. Még a jó sem kell olyan ember kezéből, akiről nem tudom, hogy mit fog azzal csinálni, ami a kezében van. Magyarországon a hatalomnak igen erőszakos kezelését láttuk nagyon sokszor ; de azt az elvetemült, minden elszántsággal saját személyi czéljait követő politikát, amelyet Vázsonyi Vilmos csinált, meg kell bélyegezni. Pető Sándor: Mit akart a saját személyére ? Fényes László : Czézárnak, fejedelemnek hitte magát. (Mozgás. Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) A választójognak gáncsot vetett akkor, amikor közbetolta az önálló magyar hadsereget és megmutatta : hogyan lehet hatalmon maradni és kormányozni ugy is, hogy minden népjogot elveszünk. Pető Sándor: A háborút is ő csinálta ? Fényes László : A háborúról neki egészen más véleménye volt, hogy az : nem az ő háborúja, őt nem érdekli ez a háboTU. Ez volt felfogása. (Mozgás.) Mondom, nekem ezt röviden szóvá kellett tennem, hogy bemutassam azt az embert, aki még nagyon sok politikai mérget fog keverni
