Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-795

404 795. országos ülés 192 ges, nem lehet kérdőjeles. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hock János: Mi Magyarországért véreztünk és nem más államokért. Kúti Béla: Ellenállhatatlan erővel tör elő az országban az a vágy, az a kívánság, az a követelés, hogy ez a nemzet független legyen intézményeiben, önrendelkezésének benső biztosítékaiban, külpolitikai viszonylataiban, független legyen mindenütt, de mindenütt. Ha arra gondolunk, miket mondott gróf Károlyi Mihály egyes népgyűléseken, és miket mondott ma itt a képviselőházban gróf Tisza Tstván, erre is határozottan, magyar embereket illető nyíltsággal kell nyilatkoznom. Azt mondta gróf Tisza István, hogy amit gróf Károlyi Mihály művelt, az lelketlen agitáczió volt, a nemzet legszentebb érdekei ellen való lázítás, a hadi érdekek ellen való cselekedet, ellenségeinknek való szolgálat, a kishitüeknek és önzőknek a segítése, szemenszedett valótlanság, rendszeres kísérlet a német szövetségesünk ellen való izgatásra. Azt mondotta, hogy kaphatók vagyunk a népámitásra, amelylyel szemben ő három évtizedje áll őrt. Gróf Károlyi Mihály nem szorult rá, hogy én, mint az ő egyszerű közkatonája, védelmezője legyek. Nem voltam jelen sem a nagyváradi, sem a szegedi népgyűlésen, de ott voltam a szegedi tisztviselők értekezletén, ahol ő beszédet mondott és ismerem a szegedi népgyűlésen tartott beszédének hiteles kivonatát. Meg vagyok győződve, hogy sem többet, sem kevesebbet nem mondott, mint azt, amit az egész magyar nemzet szivének és lelkének óhajtását, ami az egész magyar nemzet akaratát képezi és képviseli. (Ugy van! a baloldalon.) Mit mondott? Tiltakozott az ellen a német gazdasági szövetségi mélyítés ellen, mely nemcsak a mostani szövetségi kereteknek fentartását hordja magában, hanem egyúttal a mi egész országunkat el akarja nyelni, hogy magyarán mondjam, szőrőstől-bőrőstől be akarja kebelezni Németországba az egész Magyarországot. (Ugy van! a baloldalon.) Ábrahám Dezső: A nagy egység! Kún Béla: Gróf Károlyi Mihály ezt nem a maga inieziativájából mondotta, hanem Payer birodalmi alkanczellár nyilatkozata és kirohanása folytán. Fényes László: Tehát elég autentikus alapból kifolyólag. Kún Béla: Payer németbirodalmi kanczellár autentikusan beszélt, mert az egész Német birodalom nevében szólott. Payer német birodalmi alkanczellár eltörölte a nemzeti határokat, eltörölte a nemzetiségi határokat s egy határt állapított csak meg, a német egységnek azt a határát, melyet a Németbirodalom prepotencziája szabni fog számunkra. (Ugy van! a baloldalon.) Hogy ily körülmények között gróf Károlyi Mihály felszólalt Szegeden és már előbb § június 19-én, szerdán. sejtve a bekövetkezendőket, Nagyváradon és hogy itt a képviselőházban a magyar agrárius érdekek védelmezőjekép felszólalt, tudva vagy nem tudva a bekövetkező eseményeket gróf Tisza István maga, hát lehet-e hazaárulásnak, lehet-e a német szövetség ellen való lázitásnak minősíteni azt, ha gróf Károlyi hangsúlyozza, hogy elsőképen ós függetlenül minden idegen nácziótól akarja ő az én magyar nemzetemnek magyar hazámnak függetlenségét ipari és gazdasági téren, (Ugy van! a baloldalon.) ha akarja az önálló vámterületnek, az önálló banknak, a teljes közjogi függetlenségnek biztositékait megalapozni a magyar nemzet jövendője számára. Vagy Payernek van igaza, vagy gróf Károlyi Mihálynak. Ha Payernek van igaza, akkor ne beszéljünk többé magyar nemzeti függetlenségről, önálló vámterületről, önálló bankról, közjogi, katonai függetlenségéről Magyarországnak. Ha pedig Károlyinak van igaza, akkor nem hazaárulás vádjával kell őt illetni, nem a félhazaárulás vádjával, melynek gyanúsító szólamai felsikongtak gróf Tisza István szavaiból, hanem igenis, illetni kell gróf Károlyi Mihályt a jövőre való előrelátásnak apostoli jelszavával, illetni kell azzal, hogy meglátta az utat, melyen nekünk haladnunk kell előre a nemzeti függetlenség követeléseiben, aki egyúttal rámutatott azon káros következményekre, melyek a Payer-féle elméletek nyomán fognak fakadni, hogy nem lesz a képviselőházban nyilt tárgyalás, nyilt megbeszélése azoknak a viszonylatoknak, melyek napirenden vannak, de melyekről nem tudunk, melyek a kulisszák mögött fonódnak, amelyekről teljes világosságot ma sem mutattak nekünk. Fényes László: A népre csak a véráldozat tartozik. Kun Béla: A harczmezőn arról volt szó ós arról van szó ma is, hogy mindent velünk, magyar katonákkal, német hadvezetés, vagy osztrák hadvezetés mellett, az mindegy, de magyar katonák véreznek. A jövőbeli gazdasági viszonylatok megoldásánál pedig arról van sző s ezt nem czáfolta meg a t. ministerelnök ur, hogy mindent rólunk és mindent nélkülünk. Elismerem a jóindulatot, elismerem azt, hogy a ministerelnök ur a magyar nemzeti érdekeket védeni próbálja és akarja, de azt kívánhatom és követelhetem a nemzet nevében, hogy azon szempontokat, melyek a Németországgal való gazdasági megegyezés terén felmerülnek és a jövendő megegyezésre nézve irányadóak lesznek, tárja teljes nyilvánossággal és részletességgel a képviselőház elé. (Ugy van! a baloldalon.) Ne rólunk és nélkülünk, hanem velünk és általunk, erről legyen szó. Ha mi meggyőződünk arról, hogy nemcsak a szövetségnek, mely jelenleg véd- és daczszövetség formájában létezik, fentartásáról van szó, hanem e szövetség mélyítéséről oly mérvben, hogy a ma-