Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-779

április 25-én, csütörtökön, 33 779. országos ülés 1918 nevében előterjesztette az ellenzék megállapo­dását, amelyhez már a szocziáldemokraták hozzá­járulása is biztosítva volt, a kölcsönös mindenféle tranzakcziók következtében a függetlenségi párt már nem képviselte ezt az álláspontot, hanem a piaeambulumban a hat elemire vonatkozó alap­czenzusra helyezkedett, hozzátévén, hogy majd amikor a törvény végrehajtása folytán annak lehetősége beáll, akkor fogja követelni, egyebek­ben pedigaz ellenzék tisztán az irni-olvasni tudás álláspontján állott. Az irni-olvasni tudás, mint vezérezenzus, amiről mindjárt beszélni fogok, tulaj donképen a Kristóffy-féle javaslattal került felszinre. A munka­párt az 1913 : XIV. t.-czikkben nem helyezkedett az irni-olvasni tudásra, mint fő ozenzusra — mert hiszen ezen fordul meg a kérdés — hanem csak kisegítő czenzusként vette fel. Már most mi tör­tént a bizottságban ? Jelen voltam az üléseken, igyekszem szorgalmasan megfelelni ezen kötele­zettségemnek és kötelességem a képviselőháznak ugy elmondani a dolgot, amint lefolyt. A munka­párt vezére, gróf Tisza István, kijelentette, hogy a párt ebben a kérdésben, mint párt, még nem fog­lalt állást, a párt tagjainak szabad kezük van és teljesen meggyőződésük szerint nyilatkozhatnak. Teleszky János t. képviselőtársam azt mondta, hogy a párt, mint ilyen, csak azért nem foglalkozik a magyarul irni-olvasni tudás kérdésével, mert ők ugy értették a ministerelnök urnak akkor tett nyi­latkozatát, hogy az felső helyen akadályokba üt­köznék. Huszár Károly: Wekerle megczáfolta a hely­színen ! Nem kell elhallgatni! Polónyi Géza : Hiszen épen az én felszólalá­som folytán történt az a nyilatkozat. A munkapárt­nak csakugyan több tagja, mint Desbordes Ernő, Herczeg Ferencz, Szász Pál, Rakovszky Iván és mások a magyarul irni-olvasni tudás mellett nyi­latkoztak. A dolog most van forrongásban. Nekem az a meggyőződésem, hogy ha ezzel a kérdéssel tisztába jövünk, akkor minden rendben lesz. Nekem az a meggyőződésem, hogy akkor hibáz­tunk, amikor a függetlenségi pártnak erről az ere­deti álláspontjáról letértünk. (Ugy van ! a jobb­oldalon.) Mert a magyar nemzeti államnak csak egyetlen attribútuma van, amely felett kizárólag rendelkezünk és ez a magyarul irni-olvasni tudás. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak a szónokot csendben meghallgatni. Polónyi Géza: A magyar nemzet nemzeti állami attribútumai közül nem rendelkezik ugyebár az önálló hadsereggel, nem rendelkezik az önálló­ságnak a gazdasági életben való azzal a kitérje­dettségével, mely egy államot jellemez. De egy dolog van még : a nyelv kérdése, (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) mely felett a parlament kizá­rólag rendelkezik. Ezt az egyet becsüljük meg, mert ezt a nemzetet csak azzal tudjuk, mint nem­zeti államot fentartani. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXIX. KÖTET. De le is tértem már eredeti tárgyamról. Ne i fogok adós maradni azzal, hogy valóban szorgal­mas munkát végzek a tekintetben, hogy statisz­tikai adatokkal és az érveknek egész tárházával bebizonyítsam, hogy a nemzet nem tehet mást, mint azt, hogy erre az álláspontra helyezkedjék. Hogy azután mi fog történni, hogyan fog a meg­egyezés létesülni, azt nem tudom. Csal c arra* az egyre vagyok bátor már most figyelmeztetni, hogy ha az irni-olvasni tudás maradna meg kon­stitutív elemként, ez Magyarországon a födera­lisztikus állameszmének bevitelét jelenti. (Ugy van! a jobboldalon.) Megmaradok a mellett az álláspontom mellett és nagyon kérném t. képviselő­társaimat is, fogadják el érvnek azt a meggyőző­désemet, hogy legjobb lesz ezen az utón maradni. Méltóztassanak meghallgatni a bizottsági tárgya­lásokat, ahol meggyőződésem szerint objektíve és ugy mennek a dolgok . . . Egy hang (a baloldalon) : A jövő évben ! Polónyi Géza: Remélem, hogy maradunk a priusznál. (Hosszantartó élénk derültség a jobb­oldalon.) Falcione Árpád: Naivitás ! Majd őszsze], 1920-ban ! (Nagy zaj és derültség a jobboldalon, Elnök csenget.) Polónyi Géza : Minthogy már kiszaladt a nyel­vemen ez a »j3riusz« szó, (Derültség a jobboldalon. Halljuk/ Halljuk! Elnök csenget.) nézzünk egy kicsit körül a tűzhely tájékán. Ma mindannyiunkat az a bejelentés és az a hír foglalkoztat, hogy már kabinet is alakult. . . Cserny Károly: Priusz nélkül! Polónyi Géza: Nem priusz nélkül, hanem priusz ellen. (Taps a jobboldalon.) Andrics Tivadar : Wekerle nem csinálta gyor­san . majd a másik fogja gyorsabban csinálni. (Zaj.) Polónyi Géza: Ugyanazok, akik tegnapelőtt még a politikai becstelenségnek vádját hangoz­tatták, (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) ma egy­szerre őszre, aratás utánra akarják halasztani a választójogot. (Élénk felkiáltások a jobboldalon: Igaz l ügy van !) Falcione Árpád : Szüret után lesz az esküvő ! (Zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget): Cser.det kérek képviselő urak ! Polónyi Géza: De térjünk át a kérdésnek komolyabb részére. Valóban őszintén sajnálom, hogy ekkora kitérésre kényszeritett t. barátom közbeszólása.f Felkiáltások a jobboldalon : Igaza van! Ugy van ! Színigazság !) Visszatérek érvelésemre és okoskodásomra. A kezemben lévő királyi kéz­irat világosan megmondja, hogy a nemzeti áUam létérdekeinek veszélyeztetése nélkül (Felkiáltások a jobboldalon : Ez a lényeg!) kell e választójogi törvénynek megalkottatuia. Mit jelent ez alkot­mányunk szempontjából % Azt jelenti, hogy a választójogi törvényjavaslat oktrojjal kerüljön a parlament elé ? (Ugy van! a jobboldalon.) Nem azt jelenti ez, hogy a király mint az alkot­mányos törvényhozásnak egyik tényezője tanács­5

Next

/
Thumbnails
Contents