Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-792
792. országos ülés 1918 június 12-én, szerdán. 333 Az az egy-kérdés merül fel ebbsn az esetben, hogy ha ezeket a bokraikereket, kik ma bizonyos felügyelet alatt és ellenőrzés mellett fogadják el a fogadásokat, eltöröljük, nem fog-e annyi zugbookmaker támadni ebben a városban, hogy sokkal rosszabb szituáoziót teremtünk az eltörlés, mint a meghagyás által ? Ebben én nem vagyok szakember, csak kijelenthetem a házban, hogy a kérdésről én jelentést követeltem, s ha visszaélés van, beszüntetjük ez intézményt. De közre kell működni a bij orvoslásában a magyar társadalomnak is. Mert az urak hiába követelnek valamit a kormánytól, ha a társadalom nem segit benne. A játékszenvedély nemcsak az alsóbb néposztályokban, hanem a felsőbb rétegekben is mindenütt a világon dühöng. Ez nemcsak Budapesten van igy, hanem Parisban, Londonban, Bécsben, Berlinben, mindenütt. A háború az erkölcsöket nem emelte, hanem rombolólag hatott rájuk. Ez általános szomorú jelenség; ebben ne a kormánytól kérjünk intézkedést, hanem fogjon össze az egész társadalom és próbálja ezeket a kinövéseket elimináini. Másrészről bátor vagyok megjegyezni, hogy én a telivértenyésztésnek abszolúte barátja vagyok és annak fentartását országos szempontból kívánom. Én régebben nem voltam lelkes híve a telivértenyésztésnek, de meggyőződtem arról, hogy akármilyen más irányban teszünk intézkedéseket a lótenyésztésben, telivér nélkül a lótenyésztést fentartani nem tudjuk. Minden más tenyésztésben előfordul egy olyan hiatus, olyan zökkenés, hogy megint telivérrel kell az egész dolgot korrigálni. A versenyek redukálását vagy eltörlését megint nem helyezhetem kilátásba, két okból. Hiába redukáljuk Budapesten, ha Bécsben és még az erkölcsös Németországban is a háború második esztendejében a versenyeket visszaállították. Azután hiszen demokratikus korszakban élünk : méltóztassék népszavazást elrendelni, hogy a versenyek eltörlését vagy redukálását kivánják-e ? (Felkiáltások balfelól: Nem Budapestet, hanem, az egész országot kell megszavaztatni!) Bocsánatot kérek, engem megköveznének, ha a versenyeket eltörölném és azoknak a szegény embereknek, akiknek semmi örömük nincs, a versenyekre való kimenetellel együtt járó szórakozását is lehetetlenné tenném. (Zaj balfelól.) Fényes László ; Családját tönkreteszi ! Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: Méltózassék csak megvárni, hogy mit mondok. (Halljuk ! Halljuk I) Ott van a dolognak a másik része, t. i. meggátlása annak, hogy a játékszenvedély elfajuljon. (Igaz! ügy van! Helyeslés.) A játékszenvedély kétségtelenül olyan károkat okoz, annyi ekzisztencziát tesz tönkre, hogy ennek a veszedelmesen elharapódzó szenvedélynek megfékezése szükséges. Tessék azonban elhinni nekem, hogy aki játékszenvedélyét ki akarja elégíteni, az, ha lóversenyeken nem, kártyával vagy egyéb módon talán mégis ki fogja azt elégíteni. Ezért azon kell lennünk, erkölcsi és társadalmi szempontból, hogy ezeket a szenvedélyeket redukáljuk. (Helyeslés.) A lóversenyeket magukat egy bizonyos fokig lótenyésztési szempontból, másrészt pedig azok szórakoztató hatására való tekintette] is, fenn kell tartani. ígérem azonban, hogy ahol visszaélésnek jövök nyomára, ott azokat megtorlóm és ahol olyan egyéneket látok, akik a versenypályára nem valók, azoknak onnan való kitiltása iránt intézkedni fogok. Méltóztassék válaszomat véglegesnek tekinteni és azt tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Huszár Károly : T. ház ! Csak egy pár nagyon rövid megjegyzést kívánok tenni. Először kétségbevonom, hogy most a háború tartama alatt azidegeníorgalomnak valami nagy előmozdítását eredményeznék a lóversenyek. Wekerle Sándor ministerelnök: Csak azt mondtam, hogy az idegenforgalom szempontjából is megítélendő ez a kérdés. Huszár Károly: Méltóztatott mondani, hogy a lóversenyüzem az idegenforgalmat lényegesen befolyásolja. Én nem hiszem, hogy a háború tartama alatt . . . Wekerie Sándor ministerelnök: Nem ezt mondtam ! Ne fogja Huszár Károly: Nem fogom rá, kérem. Muzsa Gyula: Menjünk, menjünk, mert éjfél lesz ! Beck Lajos : Tessék menni! (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan ! Menjen haza, ha sokalja!) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Muzsa Gyula: En mindig itt ülök! T>s az államtitkár urat ritkán látom ! Beck Lajos: A kormánypártinak itt is kell lenni.! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Huszár Károly képviselő urat illeti a szó, méltóztassanak megengedni, hogy beszédét elmondhassa. (Halljuk ! Halljuk!) Huszár Károly: örülök a kilátásba helyezett közegészségügyi intézkedéseknek, a tervezett kórház felállításának, de nagyon szerettem volna, ha legfontosabb kérésemre is választ kaptam volna, mert ezt egy-két hét alatt végrehajthatná, a főkapitány az erkölcsrendészeti osztály megfelelő utasításával, hogy t. i. az utczáról a prostituáltaknak az a nagy tömege, amely a nyilvánosságot állandóan botránkoztatja, eltiltassék ugy, amint már régebben is el volt tiltva. (Általános helyeslés.) Semmi szükség nincs arra, hogy ezen a téren lazítsunk az erkölcsökön és a fegyelmen. (Igaz ! ügy van ! balfelól.) A másik, amit kérnem kell — és ezt a kérést a földmivelésügyi minister úrhoz intézem —, hogy ne méltóztassék megelégedni a Lovaregylet által rendezett vizsgálattal, hanem saját közegeivel, a saját maga hatáskörében folytassa le a minister ur
