Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-792

792. országos ülés 1918 június 12-én, szerdán. 30? ben leszek, hogy a t. háznak jelentést tehetek a vizsgálat eredményéről. Be fogom mutatni a t. háznak a vizsgálat anyagát, hogy méltóztassanak meggyőződni, hogy itt semmiféle elkenegetésről, semmiféle elpalástolásról nincs szó. Felelek érte a magam személyében, hogy aki hibás, méltó büntetését el fogja venni. (Általános élénk helyes­lés.) De azért egy ilyen nagy szervezetet, amely­nek a háború körül — hivatkozom a honvédelmi és a hadügyminister urakra — igen nagy érdemei vannak, ezt ki kell emelnem, egyoldalú vádak alapján egyszerűen elitélni még sem lehet, (Ugy van!) A Népszavára méltóztatott a t. képviselő ur utalni. Ábrahám Dezső: Más forrásaim is vannak ! Szterényi József kereskedelemügyi minister: Hálás köszönettel fogom venni, ha a t. képviselő ur a maga adatait rendelkezésemre bocsátja. A központok, elismerem, hogy a legnépszerütilenebb intézmények az országban, (Felkiáltások a szélső­baloldalon : Joggal!) amelyek között igen sok hibás is van, amelyek között, hangsúlyozom, sok van, amely régen megszüntetendő vagy megszün­tethető lett volna, amelyek között van olyan, amelyből közgazdaságunknak semmiféle haszna sincs, de viszont vannak olyanok a központok és a velük egyenrangú bizottságok között, amelyek igen nagy, soha eléggé el nem ismerhető szolgálatot tettek az ország közgazdasági érdekeinek a hábo­rúban, ott, ahol ezeket a szolgálatokat másképen, más által szinte lehetetlen lett volna elintézni. Holló Lajos : Az állam szervei által! Szterényi József kereskedelemügyi minister : Engedelmet kérek, azt hiszem, ha méltóztatik a háborus gazdaságot objektive megitélni, akkor méltóztatik elismerni, hogy az állami szervekkel való gazdálkodás teljes csődöt mondott, (Igaz! Ugy van !) mert amit a kereskedelem és az ipar egy élet gyakorlatának tapasztalatával végez, azt a munkát tisztviselőkkel, bármilyen elsőranguak, bár­milyen magas kvalitísuak, bármilyen lelkiismere­tesek és odaadok legyenek is, nem lehet végeztetni. (Igaz ! ügy van !) A mi háborus közgazdaságunknak — nem először hangoztatom — épen az egyik legnagyobb hibáj a az, hogy kikapcsoltuk belőle a közgazdasági életet, kikapcsoltuk tulaj donképen a kereskedel­met s az ipart és állami közegekkel akartuk el­látni azt, amit csak ezernyi iparos és kereskedő tudott ellátni. (Ugy van! a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, a hangom gyarlósága folytán nem tudom a képviselő urakat túlkiabálni. A t. képviselő ur beszéde során azt a vádat emelte, hogy a kisembereket üldözik, de a nagy darazsakat szabadon engedik. Platthy György: ügy van ! Szterényi József kereskedelemügyi minister: Bocsánatot kérek, téved a t, képviselő ur, ha azt hiszi, hogy ugy van. Az interpelláló képviselő ur egyrészt a gyufauzsorára, másrészt a czijrá­rendeletre utalt ebben a tekintetben. Nagyon hálás leszek, ismétlem, a képviselő urnak, ha egyetlen nagy darazsat fog nekem mutatni, amely, ha szár­nyain csorba van, szabadon repülhet. Azt a nép­szerű és hangzatos frázist, hogy a kisembereket üldözik, ellenben a nagy emberek, a bankok, a gyárak monopóliumot élveznek, erről a helyről nem engedhetem megjegyzés nélkül elhangzani. Onnan, az ellenzék köréből is tiltakoztam ellene, még inkább kötelességem erről a helyről óva inteni a t. házat attól, hogy Magyarországon, ebben a tőkeszegény országban, antikapitalisztikus irányzatot ne engedjünk lábrakapni. (Igaz! Ugy van!) ú Fényes László : Szolgáltassuk ki a nagy tőké­nek az országot! Szterényi József kereskedelemügyi minister: Tisztelt képviselőház ! Ezzel a népszerű frázissal lehet pillanatnyi hatást elérni, de közérdeket szol­gálni nem lehet. (Igaz! Ugy van!) Ismételten megmondottam már, hogy ha illegitim téren mozog a tőke, akkor le kell törni a maga illegitim mun­kájában. Ha a bankok eltérnek a maguk eredeti és szabályszerű hivatásától, ha olyat tesznek, ami az ország közgazdaságának kárára van : meg kel] rendszabályozni, meg is fogjuk rendszabályozni azokat, melyek ezt esetleg teszik. De arra, hogy ha valami állítás elhangzik és azt követelik, hogy ezen a nyomon rögtön, bizonyító adat nélkül, eljárás induljon meg, erre komoly kormányférfiu nem vállalkozik. (Igaz! Ugy van!) A magyar közéletnek van egy személyileg igen kellemes szokása : szeret állítani, de bizonyítani, konkrét vádakat felállítani, erre nem vállalkozik, inert ez már nem gavalléria. Ábrahám Dezső : Nem rágalmaztam minister ur, meg fogom mondani. Szterényi József kereskedelemügyi minister: Nem azt mondtam, bocsánatot kérek, nem is mon­dom a képviselő úrra. de nagy darazsakról méltóz­tatik beszélni, akkor konkrét vádat kérek, hogy eljárhassak ellenük; kérem, azt a bankot vagy nagygyárat megnevezni, de a ténynyel együtt, melyet inkriminálni méltóztatik, hogy eljárhassak ellene. Ha lesz esete, lesz példája, amelylyel szem­ben nem járok el kellő szigorral, akkor, kérem a ház ítéletét felettem, melyet akkor megérdemlek. Fényes László : Majd szolgálok ! Szterényi József kereskedelemügyi minister: A t. képviselő urnak méltóztatott egy esetet emlí­teni, — rögtön a konkrétumra térek, — a Wolfner­féle bőrgyárat méltóztatott említeni, mint amely akkor, amikor a kis tímárok, a kisemberek nem kaptak cserzőanyagot, cserzőanyaggal birt. A t. képviselő urnak tökéletesen igaza van az állításá­ban, csakhogy midőn a t. képviselő ur ezt az ada­tot kapta, nem méltóztatott tovább érdeklődni a dolog iránt, mert ha érdeklődött volna, akkor megállapíthatta volna azt a tényt, amit én álla­pitok meg itt, hogy az a gyár, amely Magyarország legnagyobb bőrgyára, amely a legtisztességesebb vállalatok egyike, amelyeket elképzelni lehet, (Ugy van! Ugy van!) ez a gyár, melynek tulaj ­39*

Next

/
Thumbnails
Contents