Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-792
298 792. országos ülés 1918 június 12-én, szerdán. Almásy László jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nem lévén, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a királyi közjegyzők dijainak szabályozísáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és igy az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett átküldetik a főrendiháznak. Mielőtt a bejelentett interpellácziók előterjesztésére térnénk át, most, miután napirendünkkel végeztünk, leszek bátor megtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk ! Halljuk !) Elsősorban tájékoztatni kívánom a t. házat arról, hogy a kormány ezen a héten már nem kívánja foglalkoztatni a képviselőházat. A képviselőház legelső törvényhozási teendője most a pénzügyi felhatalmazási törvényjavaslat letárgyalása lesz, amely törvényjavaslatot a pénzügyminister ur tegnap terjesztette a ház elé és amelyet a ház tegnap adott ki tárgyalás végett a pénzügyi bizottságnak. A pénzügyi bizottság minden valószínűség szerint ezen a héten végezni fog a javaslattal és az előadó ur abban a helyzetben lesz, hogy a jövő hét legelején a bizottság jelentését a ház elé terjesztheti. Amennyiben a bizottság a javaslatra nézve a sürgősség kimondását fogja kérni és ha ezt a t. háznak elrendelni méltóztatik, akkor a jövő hét folyamán a pénzügyi felhatalmazási törvényjavaslat letárgyalható lesz. Minthogy továbbá a jövő hét elején a választójogi bizottság előadója is valószínűleg abban a helyzetben lesz, hogy a bizottság jelentését a híreié terjesztheti, — akkor 8—10 nap maradván a t. képviselő urak rendelkezésére arra, hogy ezen fontos javaslatot és a bizottság jelentését tanulmányozhassák — a jövő hét után következő héten meg lesz kezdhető a választójogi törvényjavaslf í tárgyalása. (Helyeslés.) Ez % r olna az a terv, amely szerint a kormán) a képviselőház munkáját a közel jövőben irányítani óhajtaná. Ehhez képest teszem meg most jrvaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag oly értelemben, hogy a híz legközelebbi ülé-ét jövő hét hétfőjén, vagyis 1918. évi június hó 17-én, d. e, 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzze ki a további teendők iránii intézkedést. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképeli mondom Id. Most következik a bejelentett interpellácziól; beterjesztése. Az első interpelláló Zábráezky József képviselő ur, aki a honvédelmi minister úrhoz intézi interpellác2Íóját Badjura cs. és bír ezredes eperjesi katonai állomásparancsnok viselt dolgai tárgy-ában. Méltóztassék előterjeszteni az interpellácziót. (Halljuk ! Halljuk !) Zábráczky József: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Ez év márczius 27-én Magyarország egyik legkulturáltabb, legintelligensebb városában, Eperjesen a város érdemes polgármestere és az ottani cs. és kir. katonai állomásparancsnok közt egy sajnálatos és eléggé el nem Ítélhető inczidens történt. (Halljuk ! Halljuk !) Ennek az inczidensnek értelmi szerzője és végrehajtója egy Ludwig Badjura nevű cs. és kir. ezredes volt, aki Eperjesen mint katonai állomásparancsnok szerepel. Az esetnek rideg története a következő : A háború előtt a cs. és kir. 67. gyalogezred hosszú időn keresztül Eperjes házi ezrede volt. Az ezred legénységét arról a vidékről, Sárosról, Zemplénből és Szepes megyéből egészítettek ki és hosszú éveken át sem a legénység, sem a tisztek és a polgárok között semmiféle összetűzés vagy súrlódás nem történt, sőt a legjobb viszonyban éltek együtt, (ügy van! TJgy van! jobb jelöl.) A háború elején a háziezredet katonai érdekekből Eperjesről elvezényelték. Ekkor Eperjesnek és a vármegyének vezető körei minden lépést megtettek s mindent elkövettek, hogy/ a háziezred visszakerüljön. Hosszas tevékenységüknek volt az eredménye az, hogy f. évi márczius legelején megjött Ejnerjesre az az örvendetes hír, hogy a háziezred vissza fog kerülni. Amint ez a hir megjött, az ezred ünnepélyes fogadtatásának kérdésével már április 5-én foglalkozik a városi tanács, amely ugyanakkor megbízza egyik tagját, hogy lépjen érintkezésbe a katonai állomásparancsnoksággal ; jelentse be ezt a körülményt és kérje meg egyúttal az állomásparancsnok urat arra, hogy ezredének pontos megérkezési idejét hozza a város tanácsának tudomására. Napok telte kel és a megbízott tanácsnok márczius 25-én újból felkereste Badjura ezredest, (Halljuk! Halljuk!) akinek ujbol bejelentette az ünnepséget és akkor Badjura látszólag örömmel tudomásul is vette azt. Márczius 27-én érkezett meg Eperjesre az ezren pótzászlóalja. A vármegye küldöttsége, a város küldöttsége és a város ajjraja-nagyja nagy szeretettel, deputáczióval, ünnepséggel fogadta a megérkező hősöket az állomáson. Az állomásról való bevomdás alatt a zászlódiszt öltött városon keresztül a hősök útjára fiatal urileányok virágokat szórtak. Amint a bevonuló zászlóalj a város főterére, a nagy templom elé érkezett, ott várta a városi tanács és intelligenczia. Ott volt dr. Nóvák István megyés püspök, Kovaliezky apátplébános teljes papi ornátusban és teljes papi kísérettel. Nóvák István püspök ur a megérkezőket magasan szárnyaló hazafiságtól lángoló beszédben üdvözölte és buzdította a hősöket továbbra is a haza és a királya iránti szeretetre, majd a legénységet megáldotta. Ez után az ünnepség után a zászlóalj tisztikara és legénysége az ünnepséget rendező város
