Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-778

2i' 778. országos ülés 1918 április 24-én, szerdán. hatalom Ausztria kedvéért és talán a csehek kedvéért. Az orosz fogságból hazatért magyar katonák most elmondják, hogy kik kegyetlenkedtek velük, kik üldözték őket Oroszországban: a csehek. ( ügy van !) Az oda átment cseh katonák. Ss most azt mondják a magyar népnek, hogy : a cseheknek adj kenyeret a magadéból és ne egyél, hanem inkább azoknak add. Azt mondják, hogy a gazdák elrejtették a gabonakészletüket, azokat mindenáron fel kell kutatni. Én múltkori felszólalásaimban sem csináltam titkot és ma sem csinálok titkot abból, hogy igenis elrejtik a gabonájuk egy kevés részét. El kell rejteni, t. képviselőház, hiába áltatjuk magunkat és hiába tagadjuk le a valóságot. Beszéljünk őszintén : nincs Magyarországon egyetlen ember, nincs minister, nincs rekvirálási végrehajtó, aki a fejkvótából megél, amit kiszabtak, senki sem él meg abból. (Zaj a baloldalon.) A kenyeret biztosítani kell a családja és maga számára, ez maga iránt és családja iránt kötelessége mindenkinek és meg is csinálja mindenki, aki csak teheti. Már most azoknál kutatnak minden héten, akik a legnehezebb mezei munkát végzik, akik a kenyeret nem képesek pótolni semmiféleképen. Fényes László : Hajnali négy órától dolgoznak. Szabó István : Kilencz kiló gabonát kapnak, azt a vidéki malmoknál nem őrlik ki oly magas százalékig, amint azt előírták, nem is lehet. A molnár is von le valamit az őrlésnél s igy a kilencz kiló gabonából tehát talán hat kiló lisztet kapnak. Az asszonyok számára, holott a nők ugyanazt az erős munkát végzik, mint a férfiak s ezek részére még kevesebbet állapítanak meg. Ha igy áll a dolog, t. ház, és ha azt meri valaki állítani, hogy ebből a fejkvótából a mezei munkás meg fog élni és dolgozni tud, az tudva valótlant állit, (ügy van! a szélsóbaloldalon.) Ezt senki sem hiszi el. igy mezei munkát nem lehet végezni heteken és hónapokon keresztül. Fényes László: Azt mondják: lusta a nép, nem dolgozik. Nem tud dolgozni, mert nincs ereje. Tízéves gyermekek kapálnak. (Zaj és mozgás.) Elnök : Csendet kérek. Szabó István : Ha már most mindenki tisztában van vele, hogy ilyen fejkvótából megélni nem lehet, mindenki igyekezik azon felül valamit biztosítani, hogy éhen ne haljon Magyarországon az, aki a gabonát a tiz körmével előkaparja a földből;. hogy ne éhezzen, hogy munkáját végezhesse, keres utat-módot, hogy megtarthassa azt, mire feltétlenül szüksége van és biztosítsa magának ezt a megállapított fejkvótán felül is. Ez téii}

r

, t. ház. (Mozgás.) Oly tény, oly hiba, amely hibába Magyarországnak minden rendű és társadalmi állású egyéne beleesik, merem állítani, hogy mindenki elköveti (ügy van! a szélsőbaloldalon.) A városokban könnyen megy az eldugás, nincs oly kíméletlen eljárás és oly sokszor. (Felkiáltások a szélsóbaloldalon : Semmiféle sincs !) Általában Magyarországon az utóbbi években azt kell konstatálni, hogy előnyben részesitik a városi lakosságot a vidékivel szem ben. Fényes László : A falu a mostohagyermek ! Szabó István : Már most a városi lakosság jórésze Budapesten például meg tudja szerezni és tartani a hiányzót, pénzért meg tudja szerezni a városban bárki is, de a vidéki falusi lakosságnak nincs módjában, hogy a hiányzó kenyérhez hozzájusson, ha nem tudta eldugni azt a kis mennyiséget. A nagybirtokosnál nem kell eldugni a gabonát, ott nagy elszámolási lehetőségek vannak, hogy a legszükségesebb mennyiséget mégis el lehet számolni, ami a cselédnek szükséges. Fényes László : Különben nem tud dolgozni! Szabó István : Igen, Különben nem tud dolgozni. Nagyon helyesen teszi a nagygazda, mert maga iránti kötelesség és a közjónaK használ, ha munkását munkaerőben megtartja. Megvan a lehetősége, hogy elszámol valamit, hogy a legszükségesebbet megmentse munkásainak, de a kisgazdának nincs meg ez a lehetősége, nem számolhat el semmit, nincs más útja és módja, mint valamit valahol eldugni és igy pótolni a hiányt. Én ebből nem csináltam titkot sohasem, ma sem csinálok. És ekkor aztán jön a rekvirálás. Eleinte tisztességesen járta]?: el. Elvitték, ami elvihető volt, s ha valahol 5—6 kg. el volt is dugva, azt nem kutatták annyira ki. Később kiszámította k, hogy a ierméseredmény szerint kinek mennyit kell beszállítani és azt vitték el. Azután jött egy felszólítás a termelőkhöz, hogy tekintettel arra., hogy a hadsereg ellátására szükséges gabonamennyiségből még hiányzik, ajánlják fel a készleteikből azt, amit nélkülözhetnek ; ha marad valami a vetőmagból vagy itt-ott valami gabonafelesleg mutatkozik, adják oda önként. A termelők nagyobb része — mondhatom, hogy nagyobb része, mert kivételek mindenütt vannak — fel is ajánlotta fölösleges készletét és becsületesen önként odaadta, amit odaadhatott. 1 Fényes László: Kivitték Ausztriába ! A katonaság czime alatt veszik el. (Igaz! ügy van! balfelől.) Szabó István : Amikor ez megtörtént, akkor következett*^ fejkvóta leszállítása. Az alispánoknak ki volt adva a rendelet, hogy ennyi meg ennyi kvantumot szállítsanak le s hogy ezt elérhessék, tetszésük szerint állapítsák meg a visszatartható mennyiséget. Mikor az alispánok ezt megállapították, mikor a rendeletet végrehajtották, szóval lerekviráltak, akkor megjelent egy közélelmezési miuisteri ujabb rendelet, mely már az egész országra nézve egyöntetüleg állapítja meg, hogy mennyi a fejkvóta ; s miután ez alacsonyabb "volt és ennek következtében nem egyezett az alispánok megállapította fejkvótával, elrendelték újra, katonai segédlettel a rekviiálást, hogy azt a kvantumot, amely a két fejkvóta közötti különbség folytán rendelkezésre állt, elvigyék. Mikor ez is megtörtént, jött egy ujabb rendelet, amely az augusztus 15-ig számított fejkvótát visszaviszi Julius 31-ig vagy augusztus l-ig, s a hiányzó mennyiséget