Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-790
270 790 országos ülés 1978 június 5-én, szerdán. Fényes László ; A makkoltatás !A házi moslék! Juhász-Nagy Sándor: Egy igen kiváló szakértő nyilatkozata szerint 80 kilogrammos súlyban beállított sertések a tarlón való legeltetéssel 30 kilogrammot gyarapodhatnak ; egy másik gazda kimutatása szerint a tarlón való legeltetés sertésenként mintegy két-háromszáz kilogramm tengerimegtakarítást eredményezhet. Vagy itt van a makkoltatás. Szóval közérdek, hogy a hizlalást ott, a helyszínén, közvetlenül maguk a gazdák végezhessék és a sertést hizott állapotban adhassák be a közfogyasztás czéljaira. Azonkivül meg kell állapítani, hogy óriási előny van abban, ha a gazdák általi hizlalás lehetővé tétele folytán elkerüljük a mai rendkívül túlterhelt vasúti forgalom mellett ugy a sovány sertésnek, valamint a takarmánynak egyik helyről a másikra, innen oda, össze-vissza szállitgatását. (Ugy van ! a baloldalon.) Hogy ez nemcsak a szállítás könnyebbé tételének kérdése, annak bizonyítására rámutatok szakértőknek arra az álláspontjára, hogy a sovány sertéseknek az ország legkülönbözőbb helyeiről nagy tömegekben ilyen sertéskaszárnyákban való összehalmozása épen állategészségügyi szempontból a legveszedelmesebb. Mattá Árpád : Tétényben halomra döglenek. Juhász-Nagy Sándor: A mai háborús mizériák következtében az átvészeltség kellő mértékben sem meg nem állapitható, sem ellen nem őrizhető. Egy jeles szakértő nyilatkozata szerint a sertés vész különböző erősségű vírusa, illetőleg ennek hatása, épen a szállitgatás s igy a változott viszonyok közé való helyezés által rendkívül kedvezőtlen irányban befolyásoltatik. Beck Lajos: Hol a minister 1 Juhász-Nagy Sándor: De hogy nemcsak a sovány sertés szállitgatásának lehetnek ily súlyos következményei, hogy nemcsak abból származnak ily károk, hanem a takarmány szállitgatásából is, erre nézve rá akarok mutatni arra az óriási közgazdasági kárra, mely annak következtében állott elő, (Halljuk/ Halljuk! balfelől.) hogy a Haditermény a gazdától elrekvirálta a tengerit 42 K 50—43 koronás árban, a Haditermény csirá,tlanitotta a tengerit, a csirát megtartotta, miáltal az őrlési és egyéb költségek teljesen fedezve voltak és mégis a darát 70—73 koronás árban adta vissza a gazdának, a szállítási költségeken felül. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) E kérdésnél meg kell kérdeznem a kormánytól, — azt hiszem, felelni fognak rá, ha interpellácziómat esetleg elolvassák — meddig szándékozik még tűrni a Hadi Termény részvénytársaság ilyen és hasonló eljárásait ? (Élénk helyeslés a baloldalon.) Itt van a vetőmag kérdése. 49 koronás árban rekvirálta el a búzát a Hadi Termény és vetőmagként mintegy 70 koronás árban szolgáltatja vissza. Itt volna az ideje, hogy kellő világitásba helyeztessék ez a valósággal közbotránynyá fajuló kérdés. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Itt volna az ideje, hogy a t. kormány számoltassa meg és vonja felelősségre a Hadi Termény Részvény- I társaságot. Adjon a Hadi Termény számszerű adatokat és felvilágosítást arra nézve, hogy hogyan lesz a 49 koronás búzából 70 koronás vetőmag és a 43 koronás tengeriből miért lesz 73 koronás tengeridara. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) De vannak a Hadi Termény Részvénytársaságnak egyéb visszaélései is. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Például vásárlási igazolványok alapján a fogyasztóközönség a Táeső gabonamennyiséget annak idején átlag 49 koronás árban megvásárolhatta. Jogszerűen megvásárolta, jogszerűen magánál megtartotta. Időközben azonban kormányrendeletek jelentek meg, amelyek a fejkvótát lejebb szállították és azok a fogyasztók, akik a jogszerűen vásárolt és jogszerűen maguknál tartott búzát önkéntesen beszolgáltatták, az általuk beszolgáltatott mennyiségért métermázsánkint csak 44—47 korona árt kaptak. Itt van pl. a tengeri hizlalásra való felhasználásának kérdése. Ha valamely gazda nagynehezen képes volt kijárni, hogy a nála rekvirált tengerit a saját maga által eszközlendő hizlalás czéljaira nála visszahagyják, tehát a rekvirálás alól feloldották, ezért métermázsánkint tudtommal 2 korona províziót kellett a Hadi Termény részére fizetnie. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Ezennel az ország közvéleménye előtt felszólítom a t. kormányt, hogy a Hadi Termény Részvénytársaságot számoltassa meg. Méltóztassék ezt az agyonkompromittált társaságot, melyről az a közfelfogás, hogy milliókat szerzett a háború alatt, melyeket a mérleg nem tüntet fel, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) végre megszámoltatni és vagy igazolja magát számadatokkal a nagy nyilvánosság előtt — amit nem gondolok, hogy meg tudna tenni — vagy pedig tessék a Hadi Termény Részvénytársaságot, valamint ennek érdekeltségét és szövetséges társát, a Sertésforgalmi Irodát is végre megrendszabályozni. (Zaj a baloldalon.) Elnök ." Csendet kérek ! Juhász-Nagy Sándor: A gazdáknál való hizlalás lehetővé tétele mellett még számos érvet lehet felhozni. Méltóztassanak pl. figyelembe venni azt a lélektani hatást is, amit a magyar gazdára az az elbínás gyakorol, hogy az általa termelt takarmányból, az általa tenyésztett sertést idegen hizlalja, idegen teszi el annak hasznát, mikor a hizlalást a gazda is végrehajthatta volna, mert semmiféle ok sincs arra, hogy ettől a lehetőségtől a gazdát elüssük. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) öriási hadviselési éidek is ez és amellett magyar nemzeti érdek, hogy a gazdaközönségnek, a magyar nemzet fentartó elemének elkeseredése kellő mederben maradhasson. Hogy ez az elkeseredés most már kezdi áthágni a kellő medret, arra nézve nem akarok egyéb példára hivatkozni, mint a »Magyar Gazdaszövetségének, ennek a tiszteletreméltó, konzervatív egyesületnek felhívására, melyet sok százezer példányban terjesztenek a magyar gazdák közt. Egynehány részletet leszek bátor ebből I felolvasni. (Halljuk ! Halljuk I balfelől.)
