Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-790
268 790. országos ülés 1918 janim 5-én, szerdán. különösön hagyatéki eljárásoknál előbb a közigazgatási bíróságnál kellett megkísérelniük és csak ha ez eredményre nem vezetett, akkor mehettek a rendes bíróság útjára, a jövőben ettől meg legyenek kímélve. Méltóztassanak elképzelni, hány közjegyző van, aki különösen a kisebb hagyatékoknál, ahol dijakat szedhet, nem tud hozzájutni ezen dijakhoz azért, mert a közigazgatási bírósághoz kell fordulnia, ami lassú, hosszadalmas eljárás és végeredményben nagyon könnyen csak egy r negatív eredményre vezet, egy jegyzőkönyvre, amelyből kiderül, hogy semmiféle fedezeti alap nem volt. A közjegyző csak ezután fordulhat a rendes bírósághoz. Ezen az anomálián akként kíván az igazságügyi bizottság segíteni, hogy a javaslat 1. §-ába egy betoldást ajánl elfogadásra. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság javaslatával elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szónok felírva nincsen. Kivan valaki szólni? (Nemi) Ha nem, akkor a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a királyi közjegyzők dijainak szabályozásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások : Igen !) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a ezim. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—2 §-a,it, mely eh észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : T. ház ! Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatott és elfogadtatott. Harmadszori olvasása iránt külön fog a t. ház határozni. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Tisztelt ház ! Miután mai napirendünket letárgyaltuk, most mielőtt az interpellácziók előterjesztésére térnénk át, bátor leszek megtenni indítványomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) A kormánynyal egyetértésben azt vagyok bátor j avasolni a t. háznak, hogy egy pár napig ne tartsunk ülést. Legközelebbi ülésünk napirendjének volna ugyan tárgya : a királyi közjegyzők dijainak szabályozásáról szóló, ma általánosságban és részleteiben elfogadott törvényj avaslatnak harmadszori olvasása, miután azonban a kormány nem helyez rá súlyt, hogy ez a harmadszori olvasás a legközelebbi napokban megtörténjék, tehát nincs akadálya annak, hogy bevárjuk azt, amíg a bizottságoknál lévő tárgyak odáig érnek, hogy a bizottsági előadó urak a háznak előterjesztést tehetnek, vagy pedig a kormány által előkészítés alatt álló törvényjavaslatok betérj észt hetők lesznek. (Helyeslés.) Ma még nem vagyok abban a helyzetben, hogy megállapíthassam azt a napot, amely alkalmasnak bizonyulna arra, hogy ülést tartsunk. Épen azért kérem, hogy méltóztassanak engem felhatalmazni, hogy amikor a kormánynyal egyetértésbsn szükségét látom, hogy a ház ülése összehívható legyen, aznap délelőtt 10 órára ülést hirdethessek azzal, hogy ennek az ülésnek napirendje legyen a további teendők iránti intézkedés megállapítása. (Helyeslés.) Kivan valaki ehhez hozzászólni ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, akkor ezt határozatképen mondom ki. (Helyeslés.) Most áttérünk az interpellácziók meghallgatására. Az első interpelláezió Juhász-Nagy Sándor képviselő uré, aki az országos közélelmezési hivatalt vezető ministerhez és a földmivelésügyi ministerhez intéz interpellációt annak lehetővé tétele tárgyában, hogy a gazdák sertéseiket maguk hizlalhassák. Juhász-Nagy Sándor: Tisztelt ház! Körülbelül hat hét előtt jegyeztem be interpellácziómat, amelynek főczélja éles támadás volt a közélelmezési minister azon rendelete ellen, amelylyel a sovány sertések efrekvirálását életbe léptette és ezzel előidézte azt a tarthatatlan helyzetet, hogy amikor egyrészről elrekvirálták a gazdától a saját maga által termelt tengerit és egyéb takarmányt, másrészről elrekvirálták tőle a saját maga által tenyésztett sovány sertéseket is, a hizlalás hasznát pedig a termelésen kivül álló tényezők húzták. Időközben a sovány sertések rekvirálására vonatkozó ezt a rendeletet hatályon kivül helyezték, amit mindenesetre megnyugvással vehetünk tudomásul, habár az ország különböző részeiből még mindig érkeznek olyan hirek és jelentések, hogy ott a rekvirálások javában folyamatban vannak. Azonban a hatályonkivül helyezés daczára még sem vált időszerűtlenné ennek az interpellácziónok megtartása, nem pedig azért, mert maga a hatályonkivül helyező rendelet megállapítja azt, hogy a jövő termésből leendő hizlalás előkészítése m csak ezentúl fog megtörténni. (Az elnöki széket Simontsits Elemér foglalja el.) Kétségtelenül elismerem azt, hogy a szakköröknek, az érdekelteknek figyelme most teljes mértékben az uj termésrendelet felé irányul, azonban a sertéshizlalásnak kérdése is már fel van vetve és ugy gondolom, hogy épen a sovány sertés rekvirálására vonatkozó, hatályonkivül helyezett rendeletnek tanulságai alapján helyénvaló már most jóelőre rávilágítani erre az életbevágó, rendkívül nagyfontosságú kérdésre. A t. közélelmezési minister ur legutóbb itt a képviselőházban mondott beszédében a sertéshizlalásra vonatkozólag röviden nyilatkozatot adott, amelynek lényege az, hogy a jövő elrendezésnél hizlalási szerződéseket lehet kötni egyes gazdákkal. »Szükséges azonban, — mondja, — a nagyban való
