Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-789
789. országos ülés 1918 házszabályok e tekintetben rendelkezést nem tartalmaznak. Hiszen én máskülönben az elnöki székből nem is tehettem volna ily tartalmú javaslatot. Arra vonatkozólag, hogy a főrendiháztól visszaküldött módosítások küldessenek-e a bizottsághoz vagy sem, a házszabályokban semmiféle sem tiltó, sem parancsoló rendelkezés nincs; azért voltam bátor ugy a kormány kérésére, mint a parlamenti gyakorlatra hivatkozni. (Helyeslés.) •4 > Sümegi Vilmos képviselő ur kivan még nyilatkozni. Sümegi Vilmos: T. ház ! (Halljuk I Halljuk !) Magam is csatlakozom azon felszólalásokhoz, amelyek azt kívánják, hogy ezen módosítások előbb a pénzügyi bizottsághoz kerüljenek. És azt hiszem, hogy ebből semmiféle kár nem származhatik. Mert arról lehet csak szó, hogy a t. pénzügyi kormányzat arra helyez súlyt, hogy ezen törvényjavaslatok mielőbb törvényerőre emeltessenek. Amennyiben pedig a t. ház elhatározza, hogy a szóbanforgó módosításokat ma azzal küldi át a pénzügyi bizottsághoz, hogy azokat a bizottság még ma sürgősen letárgyalja és hogy a képviselőház holnapi ülésén erről jelentést tegyen, ebből semmiféle kár sem származhatik és azt hiszem, ha ezt elfogadjuk, eleget teszünk annak a régi, sok éves gyakorlatnak is, hogy minden ilyen módosítás a bizottsághoz küldendő. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Minthogy a szólásjog négy szónok felszólalásával kimerittetett, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az általam tett azon javaslatot, hogy a főrendiház által visszaküldött módosítások a bizottsági tárgyalás mellőzésével a ház legközelebbi ülésének napirendjére tűzessenek, elfogadni, szemben a Laehne Hugó képviselő ur által előterjesztett azon inditványnyal, amely a bizottsági tárgyalást kívánja, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Gr. Tisza István : Miért nincs kormánypárt ? (Derültség jobbfélól. Mozgás a baloldalon.) Elnök : Kérem azokat a képviselő urakat, akik igennel szavaznak, vagyis az elnöki javaslathoz hozzájárulnak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház elfogadta az elnök által tett javaslatot és ennélfogva a módosítások bizottsági tárgyalás nélkül a legközelebbi ülés napirendjére fognak kitüzetni. (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Csendet kérek ! Az igazságügyi bizottság előadója kivan szólni. Simonyi-Semadam Sándor előadó: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) Van szerencsém a kir. közjegyzők dijainak szabályozásáról szóló 1397. sz. törvényjavaslatra vonatkozó jelentést azzal a kérelemmel beterjeszteni, hogy méltóztassék ennek tárgyalására nézvea sürgősséget kimondani. A sürgősség ind oka az, hogy a közjegyzők immár a háború négy esztendején keresztül nélkülözni voltak kénytelenek minden néven nevezendő kedvezményt és oly csekély dijak mellett kénytelenek dolgozni, hogy méltá- • • KÉPV. NAPLÓ. 1910—1915. XXXIX. KÖTET. június 4-én, kedden. 257 nyos, miszerint- legalább az ötödik évben adjuk meg nekik annak lehetőségét, hogy ezen dijak javukra megváltoztattassanak. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék a bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Az igazságügyi bizottság által benyújtott jelentést már voltam bátor kinyomatni és szétosztatni. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az igazságügyi bizottság nevében a bizottsági előadó ur által tett azon javaslatot, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalására vonatkozólag a sürgősség kimondassák, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A t. ház a közjegyzők dijainak szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására nézve kimondja a sürgősséget és így az a három nap közbevetése nélkül lesz napirendre tűzhető. Áttérünk napirendünk tárgyalására, vagyis a további teendők feletti intézkedések megtételére. Mielőtt azonban napirendi javaslatomat megtenném, tekintettel arra, hogy holnap interpellácziós nap van és javaslatomat a holnap tartandó ülésre vonatkozólag kívánom megtenni, méltóztassék megengedni, hogy mindenekelőtt felolvastassék az interpellácziós-könyv. (Halljuk! Halljuk!) Huszár Károly jegyző: Az interpelláczióskönyvben a következő interpellácziók foglaltatnak : Április 2-1-én. Juhász-Nagy Sándor: Annak lehetővé tétele tárgyában, hogy a gazdák sertéseiket maguk hizlalhassák. Április 27-én. Porkoláb Mihály: A sertésrekvirálás és a vele kapcsolatos zsirellátás tárgyában, a közélelmezési ministerhez. Május 6-án. Juhász-Nagy Sándor : A rekvirálások folytán a városok és községek által szenvedett károsodások megtérítése tárgyában, a közélelmezési és belügyministerekhez. Május 11-én. Szabó István : Az idősebb katona legénységre nézve a mezőgazdasági munkahiány pótlására kiadott rendelet tárgyában, a honvédelmi ministerhez. Május 15. Polónyi Géza : A sajtóczenzusával űzött visszaélések tárgyában a miniszterelnökhöz. Május 15. Zábráczky József: Badjuka cs.és kir. ezredes eperjesi katonai állomásparancsnok viselt dolgairól, a honvédelmi ministerhez. Május 16. Sándor Pál: Az Ausztria által túlnagy mértékben igénybevett bankjegyek és a külön magyar jegybanktárgyában, a pénzügyministerhez. Május 22. Ábrahám Dezső: Á központok tárgyában, a kereskedelemügyi és közélelmezési ministerekhez. Május 23. Sümegi Vilmos : A székelység kártalanítása tárgyában a belügyministerhez. Kéler Tibor : Szepes vármegye főispánjának a megyei közigazgatás terén elkövetett visszaélései tárgjmban, a belügyministerhez. Június 4. Fényes László: A tisztviselők, közalkalmazottak és nyugdijasok megélhetése ügyében a ministerelnökhöz. Fényes László : Az osztrák és magyar gyermeknyaraltatási akczió ügyében a belügyministerbez. 33
