Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-783

783. országos ülés 1918 május 13-án, hétfőn. 139 közgazdasági struktúráját, egész közgazdasági szervezetét, másként mint bankjegyek szaporí­tásával a kiadásokat fedezni nem lehetett. De másrészt az is természetes, hogy minél inkább növekedik a forgalomban lévő bankjegyek száma, annál inkább válik lehetővé hitelmiiveletek utján a további szükségletek fedezése. Hiszen hadi­kölcsöneink nagy eredményének' is ez a titka; azért volt aránylag a békéhez képest a hadi­kölcsönök eredménye olyan nagy, mert a for­galomban lévő pénzösszegek voltak sokkal na­gyobbak. Tehát minél tovább megyünk e téren, annál inkább megkönnyíti ez azt, hogy uj bank­jegykibocsájtás szükségessége elő ne álljon. Ennek daczára bankjegyforgalmunk ijesztő mértékben nő. Ha ennek okait vizsgáljak, akkor a/t látjuk, hogy ebben túlnyomó részben az osztrák államnak a jegybankkal szemben való eladósodása játszsza a szerepet, mert mig e 10 és 1 /g hónapi időszak alatt az osztrák állam­nak a jegybankkal szemben való eladósodott­sága 5 milliárddal emelkedett, addig a magyar államnak a jegybankkal szemben való eladóso­dottsága 1 milliárd 700 millióval emelkedett. Azt hiszem, hogy ha a t. kormány arra töre­kedett volna, hogy lehetőleg emeljük az állami bevételeket és — amire majd röviden ki fogok még térni — hogy a munkabérek és a tiszt­viselői illetmények emelése lehetőleg elkerültes­sék azáltal, hogy más intézkedésekkel segítsünk a munkásokon és különösen a tisztviselőkön, ez az összeg is némileg apasztható lett volna. Ez a körülmény is mutatja, hogy ez alatt az idő alatt is a magyar kormány mennyivel jobban gazdálkodott a közönség javára, mint az osztrák kormány. (Igaz! TJgij van!) Nagyon jól ismerem az osztrák pénzügy­minister ur kiváló személyiségét és arravalóságát és tudom, hogy ő szenved a legjobban a helyzet súlya alatt. Hiszen tudjuk azt is, csak meg kell néznünk az osztrák parlamenti tudósításokat, hogy Ausztriában amióta a parlament ismét megalakult, a helyzet az, hogy ha a pénzügy­minister az állam bevételeit akarja fokozni, akkor a parlament mindig lefelé Hezitál, de ha a kiadások emelkedéséről, népszerű kiadások megtételéről van szó, akkor a parlament mindig felfelé Hezitál. (Ugy van! a jobboldalon.) Érde­kes jelenség ez, mely nézetem szerint gondol­kozóba kell, hogy ejtse azokat, akik oly ked­vező eredményeket vártak az osztrák parlamen­tarizmusnak a háborúban való feltámasztásától (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) és akik olyan na­gyon sürgették az osztrák parlament összehívá­sát, mely ránk nézve ezt a rendkívül káros eredményt előidézte. De érdekes tanulságot von­hattak le ebből azok is, akiknek a mai ülés kezdetén lefolyt épületes események nem ele­gendők annak megfontolására, hogy egy túlsá­gosan radikális alapon alapult képviselőháztól minő munkásságot várhatunk: (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Sándor Pál: Nem kell a pénzügyminister­nek hozzájárulnia. (Zaj. Elnök csenget.) Teleszky János: Tartoztam ezekre rámu­tatni egyrészt azért, mert azt hiszem, hogy ezek oly kérdések, melyekkel Magyarországon és Ausztriában minden komoly tényezőnek fog­lalkoznia kell, de tartoztam ezekre rámutatni azért is, mert meggyőződésem, hogyha a ma­gyar parlamentben anélkül, hogy bármily irányban be akarnánk folyni Ausztria bel­ügyeinek intézésébe, ezek a kérdések teljesen objektív alapon és minden animozitás nélkül szóvá tétetnek, ezzel igenis jó szolgálatot te­szünk nemcsak magunknak és Ausztriának, de Ausztria ama köreinek is és elsősorban az osztrák kormánynak, melynek törekvése, hogy e tekintetben minél megfelelőbb állapotok áll­janak elő. Nem akarok tovább menni e kérdés tár­gyalásában. Hogy ez a helyzet, különösen ha tovább is így tart, a magyar kormány visel­kedésére nézve minő befolyást kell hogy gya­koroljon, azt ón itt ezidőszerint szóvátenni nem akarom, mert teljes mértékben bizom azon fér­fiakban, akik ma a kormány élén állanak és ezen ügyek vezetésére hivatva vannak, hogy a kellő időben és kellő helyen meg fogják találni a kellő módokat, amelyek hatalmukban állanak a tekintetben, hogy ezen a helyzeten segítse­nek. Én csak nagyon kérem a tisztelt házat és a tisztelt kormányt, vonjuk le ebből lehető­leg mi is a tanulságot, ne essünk az osztrák hibába ... Platthy György: Állítsuk fel az önálló bankot! Teleszky János ... ne utánozzuk az általuk elkövetett hibákat, hanem igyekezzünk a ma­gunk szénáját rendben tartani. Itt nem oszthatom egészen a tisztelt előadó ur nézetét, mert még ha nem is sikerül sem­mit sem elérnünk az ottani gazdálkodás meg­javítása érdekében — amit kizártnak tartok —. ez nem lehet ok arra, hogy mi is rosszul gaz­dálkodjunk. Ez hasonlít azon esethez, amikor két házastárs közül az egyik költ azért, mert a másik már ugy is költ; pedig ha az egyik nem költene sokat, a háztartás mérlege mégis jobban alakulna, mintha mind a kettő költ és ha mind a kettő abban versenyzik, hogy minél többet költsön. Es nagyon kérem, hogy vonjuk le e tekin­tetben a tanulságokat és a konzekvencziákat abban az irányban is, hogy amikor olyan ki­adások vannak, amelyek azért állottak elő, mert pénzünk értéke és vásárlóereje lényegesen sülyedt, akkor ezeken a bajokon lehetőleg ne olyan módon igyekezzünk segíteni, hogy a bankó­prés igénybevételével minél több pénzt adjunk, mert hiszen ezzel momentán látszólag javítunk a helyzeten, tényleg és a jövőt illetőleg azon­ban rontunk, (Ugy van! jobbfelöl.) hanem igyekezzünk más módokon segíteni a bajokon. 18*

Next

/
Thumbnails
Contents