Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-782
112 782. országos ülés 1918 a perczben, amint az okmányokat átadom, az 50.000 koronát, amely legutóbbi beszélgetésünk óta itt van irószekrénye fiókjában, borítékban, előkészítve, megkapom és az állás biztosítva lesz. Sürgetett, hogy az okmányokat minél előbb hozzam. Én azt mondtam, hogy nem tudok most hamarost pontos dátumot mondani, mire ő rábeszélni kezdett: — Ne legyenek aggályai, lelkiismereti furdalásai, Simonyi ur. A gróf ngyis elveszett ember. (Derültség a szélsőbaloldalon. Halljuk/ Halljuk! a jobboldalon.) A grófot nem lehet megmenteni. Különben nem is akarjuk vérpadra vinni, csak azt kell okvetlenül, ha törik-szakad, megcsinálnunk valahogy, hogy gróf Károlyi Mihály és pártja eltűnjenek a magyar politikából. (Zaj.) Beck Lajos: Ugyanazt mondják a munkapártról is egyesek. A szálak átnyúlnak. (Mozgás). Elnök: Csendet kérek! Urmánczy Nándor: Erre pedig van egy olyan forma, amely a grófnak, mint magánembernek tulajdonképen semmit sem árt. Elmondom önnek, hogy fogjuk ezt csinálni. Azokat az okmányokat, amiket ön majd elhoz nekünk, megmutatjuk gróf Andrássy Gyulának, a többi terhelő okmánynyal együtt és megmondjuk Andrássynak: Vegye rá a vejét, hogy vonuljon vissza teljesen a politikától. Ezt Károlyi ugy csinálhatja, hogy elterjeszti a lapokban, hogy beteg, majd betegsége egyre súlyosbodik és elutazik valahova vidékre, ott marad a háború végéig. Ha Andrássy nem tudja a vejét erre rávenni, akkor Károlyit tönkre fogjuk tenni. (Mozgás.) De meg vagyok róla győződve, hogy Andrássy el fogja ezt érni a vejénél. Hiszen Andrássynak is érdeke az, hogy a veje ne csináljon itt politikát. (Általános élénk derültség). Fényes László : Német őrnagyok mit keresnek Magyarországon? Urmánczy Nándor (olvassa): »Andrássy nem is tudja, hogy pl. a mostani alakulásban is azért nem jutott szerephez, mert nekünk Károlyi miatt nincs bizalmunk hozzá. (Derültség a szélsőbaloldalon. Zaj.) Amig Andrássynak a politizáló Károlyi lesz a veje, addig nem is lesz neki szerepe a monarchia vagy Magyarország sorsának intézésében. Andrássynak is érdeke tehát, hogy a saját vejét levegyük a lábáról. (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Ami pedig önt illeti, Simonyi ur, mi önt közben le fogjuk tartóztani, hogy senki se gyanakodhassak önre az okmányok miatt. (Derültség.) Majd én gondoskodom róla, hogy jól bánjanak önnel. (Derültség.) Két napig letartóztatva marad, azután kibocsátjuk. Akkor ön menjen a grófhoz, mondja, hogy ilyen koczkázatos és kellemetlen állást nem visel tovább, otthagyja és kis idő multával minden feltűnés nélkül elfoglalhatja állását, amit a Magyar "Banktól kap.« (Zaj a szélsobalolddlon.) május ll-én, szombaton. Fényes László: M. kir. vesztegető hivatal. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! Urmánczy Nándor: T. ház! A nyilatkozatokból több részt kihagytam, de azokat a ministerelnök ur rendelkezésére bocsátom. Az iratok éles világítást vetnek arra, hogy milyen otthonosan mozog a magyar politika szinfalai mögött a német őrnagy, hogy előre bemond eseményeket, amelyek bekövetkeznek, hogy hatósági iratok rendelkezésére állnak és hogy minő befolyások érvényesülnek a mi politikánk irányításában. Kihagytam olyan részt is, amely Ausztriában, főleg a Burgban és a külföldön is nagy szenzácziót keltene, de korlátot szabtam magamnak. (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Urmánczy Nándor: Korlátot szabtam magam elé, szándékosan letompítom a kérdést, mert ;nem hagyhatom figyelmen kivül, hogy Németországgal vállvetve küzdjük ezt a véres háborút. Én nem kifogásolom, t. ház, hogy a németek a maguk tájékozódására itt kémszolgálatot állítanak fel, (Mozgás a szélsobalolddlon.) ha azt a kormánynak bejelentik és a kormány bizonyos korlátok közt rendelkezésükre és segítségükre adja a rendőrséget is. (Ellenmondások a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Urmánczy Nándor: Lehet, hogy nekünk is van Németországban kémszervezetünk és tulajdonkép az egész diplomácziai kar nem egyéb, mint egy privilegizált kémszervezet. (Zaj.) De az ellen már hangosan tiltakozom, hogy ez a kémszervezet alacsony, piszkos eszközökkel és illetéktelenül beleavatkozzék a mi politikánkba, (Igaz! Ugy van! balfelöl!) hogy itt rendelkezzék . . . Polónyi Dezső: Igazságügyministeri jogtanácsra ! Urmánczy Nándor: ... és nyomorult hajszát folytasson egyik vezető magyar politikus ellen, hogy lehetetlenné tegye őt és közvetve a pártját, abban a Íriszemben, hogy a németek jövő nagy terveivel és törekvéseivel szembe esetleg Károlyi Mihály és pártja ellenőrzést gyakorolhatna vagy akadályt gördíthetne. Az ilyen, szuverenitásunkat érintő és sértő illetéktelen beavatkozást nem szabad tűrnünk és a legelső alkalommal, amikor arra rájövünk, rá kell lépnünk, meg kell fojtanunk, hogy többé még gondolatban se merjenek hasonló perüdíára vetemedni. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Polónyi Géza: Ki kell tolonczolni! (Felkiáltások a szélsobalolddlon: Ki kell utasítani!) Urmánczy Nándor: Ezért a következő interpellácziót van szerencsém a ministerelnök úrhoz intézni (olvassa): »Tekintettel a gróf Károlyi Mihály ellen folyó és most ismertetett titkos és perfid poli-