Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-773

773. országos ülés 1918 február 2l-en, csütörtökön. 381 ugyebár bizonyos ellentétbe helyezkedünk a többi, hasonló minőségű terményeket szállító államokkal, illetőleg Németországgal szemben. Ezzel szemben Németország hasonló konczessziókat fog velünk szemben kikötni, pl. a gyapjuáru, selyem és ilyen dolgokra nézve, ahol megint Svájcznak, Francziaországnak és Olaszországnak érdekei lesznek érintve. Eddig ugy tanultam a politikában, hogy a gazdasági érdekközösség az, amely a legjobb politikai barát. Ez a legjobb politikai biztonság különböző államok között a béke fentartására. Ha mi ezt preferencziákkal a priori kizárjuk, ez magában hordja nemcsak a gazdasági, hanem egyenesen a politikai ellenségeskedés csiráit is. Juhász-Nagy Sándor: É? lekötöttséget a németekkel szemben. Ábrahám Dezső: Egészen bizon)^os az, hogy a Németországgal kötendő gazdasági szerződésekben csakis az olyan czikkeknek fogunk vámmentes behozatalt biztosítani, amelyek tömegfogyasztásra alkalmasak. Ez is a német, részben az osztrák ipari érdekek előnyét szolgálja. Csakhogy ez nem fogja többtermelésünket elősegíteni. Mert hiszen itt egy kontrasztot kell említenem : nem többtermeléssel, hanem túltermeléssel kell számolnunk a monarchiában. A többtermelést ugyanis csak bizonyos gazdasági szituácziók alatt lehet elérni, ha megvannak annak létfeltételei. Nemesebb gazdasági növények előállításában — és nem külterjes gazdasági növények termelésében — egyenesen meg leszünk bénítva, mert Németország a mi finomabb bortermén}

r

einkre feltétlenül fog valamely közbenső vámtételt alkalmazni. Méltóztassanak csak a német sörárpára gondolni. Ugyebár, a sörárpából nincsen kivitelünk Németországba azért, mert a németek meg tudják védeni a maguk sörárpáját. (Ellentmondások.) Mondom, itt túltermelés lesz, mert itt nem csupán az osztrák-magyar vámterület és Németország lesznek együtt, hanem még nagyobb gazdasági egység lesz, amelyben benne lesz az egész Balkán; Törökország és Bulgária valószínűleg nem, mert ezek birnak elég önállósággal, hanem bele fogják kapcsolni valószínűleg — lesz a németeknek rá eszük — Romániát és Szerbiát is ; ez már a béketárgyalások kifolyása lesz. Azután itt van ma a lengyel kérdés, amely szintén most nyer megoldást. Ha valaki, mint én, bejárta Orosz-Lengyelországot e hadjárat alatt, az -tudja, hogy milyen magas mezőgazdasági kultúrával kell nekünk ott konkurrálnunk; tehát ez egy ujabb faktor, amelyet agrárius érdekeinkkel szemben számításba kell vennünk. Nem beszélek Litvániáról és Kurlandról, melyeknek sorsa, azt hiszem, szintén el fog most dőlni, s amelyek szintén bele fognak a nagynémet gazdasági egységbe tartozni. Ha ilyen őstermelő államok konkurrencziájára kell számitanunk, lehet-e, hogy mi nem többtermeléssel, hanem egyenesen túltermeléssel ne álljunk szemben ?• Igenis túltermelése lesz ennek a nagy gazdasági egységnek, ami agrárius terményeink rovására. Nem lesznek 50 K-ás búzaárak, hanem lesz orosz búza, amelyre nézve szintén a legtöbb kedvezmény álláspontjára fog helyezkedni Németország. B. Nlatíarassy-Beck Gyula : Az önálló vámterület alapján méltóztatik állani ? Ábrahám .Dezső : Igen, majd erre is rá fogok térni; sajnálom, hogy kevés az idő. Agrárius szempontból tehát nincs meg az ellenértéke ennek a nagy gazdasági egységnek, mert olyan területek lesznek benne, amelyeknek konkurrencziáját-nem fogjuk kibírni. Helfferich maga mondotta, hogy a németek maguk sincsenek abban a helyzetben, hogy a háború után a többtermeléshez megfelelő tőkéket bocsássanak rendelkezésünkre. Az a pénz pedig, amely most Magyarországon forgalomban van, nem sok ideig lesz meg a háború után, mert a mezőgazdasági beruházkodásoknak négy esztendőn át elmaradt pótlására feltétlenül szükséges lesz. Ha már most az ipari czikkeket magukat nézem, egészen bizonyos, hogy pl. a háborúban legvitézebbül viselkedett csehek járnak legjobban, mert eddig nekünk kivitelünk Németországba inkább textil- és üvegáruban volt, amely téren ma Csehország vezet. Ez ujabb politikai jutalom lesz ezeknek az embereknek. Sajnos konzekvencziája ennek a gazdasági egyesülésnek, hogy amikor a magyar ipar és az osztrák ipar jő számításba, a régi joggyakorlat és jogszokás alapján ott, ahol különböző érdekek kerülnek együvé, mindig az osztrák érdek érvényesül. Tehát itt is tisztán az osztrák ipar érdekei fognak érvényesülni, amelyek eddig is folyton konkurrencziát csináltak a magyarnak. (Ugy van ! a szélső baloldalon.) T. képviselőház ! Nem akarom már délutánra átvinni a beszédemet, (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) lesz még alkalmam máskor is erről szólni, csak néhány tételt fogok még megemlíteni a Németországgal való legszorosabb gazdasági összeköttetésünket illetőleg. 1917-ben Németországnak az összbevitele volt tiz milliárd és egyméhány millió korona. A kivitele ezzel szemben volt 8.274,000.000 korona. E kivitelnek nem egészen 11'7%-át tudta Németország elhelyezni nálunk, a közös monarchiában Hát vájjon német érdek-e, hogy megcsinálja a vámuniót? Hiszen maga Pasche, egy nagy német közgazdasági szakértő, tiltakozott a vámunió eszméje ellen és azért bizom benne, hogy nem lesz meg, mert a németek maguk nem csinálják meg, (Ellentmondás.) mert belátják, hogy a monarchia nekik nem elég »Absatzgebiet«, mert az a 89%, ami hiányzik, valahol mégis csak elhelyezendő. A német összeköttetésből egyébiránt már kaptunk igen erős kóstolót. A t. ministerelnök ur nagyon helyesen a valuta feljavítására fekteti a fősúlyt s a valuta feljavítása egyik legfontosabb eszközének tekintette a hála Istennek az idén jól sikerült bortermelést. Azt remélte, hogy borunk