Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-765
196 765. országos ülés 1918 /'< zados bűnének köpönyegével, amely állam nem magyar népeit teljes kulturátlanságban hagyta és e kulturátlanságnak a történelem és a tudomány által már régen nevetségessé tett ürügye alatt ismét meg akarják fosztani a román népet attól, hogy politikailag a maga számarányához mérten érvényesülhessen. Az analfabéták művelik a földet, izzadnak a gyárakban, vitézkednek a csaták tüzében, fizetik a rettenetes közvetlen s még nagyobb közvetett adókat, a legtöbben okosan és erkölcsösen tartják fenn és nevelik családjaikat, de szavazati joggal nem bírhatnak, mert hiszen ők leginkább románok, s azért bolonditani kell az országot ázzak hogy analfabéták szavazatai veszélyt jelentenek az államra ugyanakkor, amidőn dicsőitik a bulgárokat, akiknél minden húsz éves ember szavazó, akár analfabéta, akár nem. Dehát ilyen módon elérjük, hogy a szavazók 61 százaléka magyar és román csak 9 százalék, habár a lakosságnak még a hivatalos statisztika szerint is 16 százaléka román. Ilyen a magyar kormány osztó igazsága. És ráadásul beveszik a demokratikusnak csúfolt választójogi javaslatba a 175. szégyenszakaszt, amilyenhez hasonló semmiféle a föld kerekségén létező czivilizált állam választójogi törvényében nincsen s amely büntetőjogi összeférhetlenséget állapit meg a képviselőre nézve, ha nemzetiség ellen elkövetett izgatás miatt büntetve lesz. Szabad izgatni osztály ellen, hitfelekezet ellen, tulajdon ellen, a házassági intézmény ellen, a szabadság ellen, a czivilizáczió ellen, szabad izgatni az Isten ellen is, azért mégis lehetsz képviselő, de nem lehetsz képviselő, ha nemzetiség ellen izgatsz, mert ilyen czimen például csak 1894-ben 14 román vezető politikust 35 esztendei börtönre Ítéltek el. Elnök (csenget) : Kérem, talán a t. képviselő ur most már elérkezettnek láthatja az időt, hogy szónoklatát ugy mondja el, amint azt a házszabály lyok előirják, és ne olvassa. (Igaz! ügy van! Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ne suttogjon! Nem halljuk!) Csendet kérek. Sokáig türelemmel vártam, de azt hiszem, ennek a türelemnek a házszabályok határt kell hogy szabjanak. (Helyeslés.) Wliháli Tivadar: De ez nem elég, hanem a kormány a fennálló, érvényben levő pozitív törvények rendelkezései ellenére rendeleti utón • megakadályozza a nemzetiségi és román vidékeken az ingatlanok forgalmát. Hiába jön a harcztérről, ha van is egy pár krajczárja és nem teljesen koldus, nem szerezhet, mert a kormány eltiltja és azt követeli, hogy sokkal szigorúbban hajtsák végre ezeket a rendeleteket, mint ahogy kellene. (Zaj és mozgás. Felkiáltások: Nem hallani!) Százával hozhatnék föl eseteket, hogy a birtokvételeket nem lehetetett hatályositaiii, habár a nyár folyamán vettek birtokot, mert a felek egy része a harcztéren volt és a szerződéseket nem Írhatták idején alá és csak november elseje után tértek haza. Különben azt hiszem, hogy ez a panasz nemcsak a nemzetiségi vidékeken van meg, de azt ' 'anuár 3l-én, csütörtökön. hiszem, a magyar birtokosok részéről is fel fognak merülni, mert megakadályozzák a forgalmat. Vannak ugyanis magyar birtokosok, akik a jelenlegi birtokárak mellett eladnák a birtokukat, másikat akarnak venni, vagy iparvállalatot akarnak teremteni és ezt nem tehetik. Ez egy oly igazságtalan intézkedés, amely jogi szempontból nem helyeselhető és mivel a pozitív törvényekkel ellenkezik, fenn nem tartható. A gyakorlati életben ez általában káros, amennyiben ennek kiadása óta, miután a szerződéseket a kirendeltségnek kell bemutatni jóváhagyás végett, Erdélyben a birtokok ára legalább 100%-kal alászállott. Ez nemcsak nekünk, hanem az egész országnak nagy kárára van. Ugyancsak a minister ur rendelete értelmében, amint már emiitettem, sem a felekezeti iskolákban, sem pedig a tanitóképezdékben az anyanyelv használatát nem engedték meg, ezt a kultuszministerium kiküldötte ellenőrzi. Mikor megkívánják, hogy választó csak az lehet, aki irni és olvasni tud, akkor nemcsak nem adnak erre alkalmat, hanem ahelyett hogy előmozdítanák, hogy a nép iskoláiban irni és olvasni tanuljon, ezt ellenkezőleg megakadályozzák. Magyarországon a román nemzet politikai rabszolgaságban szenved s a magyar kormányzó politika mind e mai napig ez elnyomás szolgálatában állott. E tekintetben a mostani kormány programmja, ugy látom, semmiben sem különközik az előbbiektől s igy a román nép vele szemben bizalommal nem viseltetik. Elnök: Ki a következő szónok? Hammersberg László jegyző: Polónyi G-éza! (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon!) Polónyi Géza: T. képviselőház! A mai napot történelmi jelentőségűvé teszi az az esemény, hogy az egyesült függetlenségi és 48-as párt feloszlófélben van. Szent-lványi Árpád: Hogyan tudja? Polónyi Géza: A hírlapok szerint feloszlóban van és egyesülni kivan azon programm alapján, melyet a ministerelnök uftól az imént hallottunk. (Zaj a baloldalon). Kovácsi Kálmán: A maga dolgával törődjék! (Zaj.) Rakovszky István: Nagyon is törődött vele, de nem sikerült (Zaj.) Polónyi Géza: A legújabb időben ismételten tapasztalom, hogy Kakovszky képviselő ur minden inczidens nélkül keresi a velem való kötekedést. Polónyi Dezső: Igen, nagyon különös! Polónyi Géza: Elintézhetjük ezt a kérdést, amikor ön parancsolja. Én a kenguru-politikától nem szoktam megijedni. (Derültség.) De arra kérem, válaszsza erre azt az alkalmat, amikor az országnak kevesebb kára lenne belőle, mint most; válaszsza gentlemanok között különösen azt az alkalmat, amikor én önt bántom, vagy megsértem. Amikor azonban én okot nem adok rá, amikor valaki egyenesen kötekedik 1 velem, ezt nem tartom a parlamentarizmussal
