Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-765

190 765. országos ülés 1918 január 3l-én, csütörtökön. körül Ausztriával szemben folyton napirenden voltak s magának a kvótának jelentősége is úgy­szólván a minimumra redukálódik. (Élénk helyes­lés a baloldalon és a középen.) A véderő reformjának tervezett keretei tel­jesen megvalósítják azt a jogos kívánságunkat, hogy hadseregünk igazán nemzeti legyen s meg­valósítják azt a másik kívánságot is, hogy az ön­álló legyen, megvalósitják addig a határig, ameddig azt a védelem, egységének és sikerének megóvása mellett csak megvalósítani lehet. (Élénk helyeslés a baloldalon és a középen.) Leomlanak tehát azok a válaszfalak, melyek közjogi akadályét képezték politikai együttmű­ködésünknek, politikai erőnk tömörülésének. (Moz­gás a szélsőbaloldalon.) Pedig erre a tömörülésre, pártkülönbség nél­kül mindazoknak együttműködésére, akik az álta­lam kifejtetteket helyeslik, immár elodázhatatlan szükség van. (Elénk helyeslés a baloldalon és a kö­zépen.) Szükség van, mert csak együttes erővel leszünk képesek a gazdasági tevékenységűek azt a fokozott mértékét kifejteni, mely a biztos erő­gyűjtésnek s az azon nyugvó jiénzügyi rendezett­ségnek előfeltétele és szükség van e tömörülésre még inkább politikai szempontból... Klín Béla : Mi lesz Tisza Istvánnal ? (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Wekerle Sándor ministerelnök: ... ha a létért való küzdelemre, annak következményeire s azokra a törekvésekre gondolunk, amelyekkel szemben sikerrel kell nemzeti létünket, állami egységünket megvédeni és uj biztosítékokkal megalapozni. Adja az ég, hogy egységében nyilvánuljon meg a hatványozott nemzeti erő s alkossa meg maradandó biztosítékait jövendőnknek. (Elénk helyeslés, él­jenzés és taps a, baloldalon és a középen. Helyeslések jóbbfelöl.) Elnök ." T. ház ! Régi parlamenti gyakorla­tunkhoz hiven gondolom, a t. ház most is meg­engedi, hogy az uj kormány részéről elhangzott nyilatkozathoz a ház különböző oldalairól felszó­lalások történjenek. Elsősorban gróf Tisza István képviselő ur jelentkezett szólásra. (Halljuk! Hall­juk ! jobbfelől. Elénk felkiáltások a bal- és szélsőbal­oldalon : Szünetet kérünk !) Csendet kérek, t. kép­viselő urak. Gróf Tisza István képviselő ur már fel van hiva, méltóztassanak őt meghallgatni. (Hall­juk ! Halljuk!) Gr. Tisza István : T. képviselőház ! (Zaj a balolalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak. Gr. Tisza István ." Az államélet egész mezejére kiterjedő minden programmnyilatkozatnak meg­van az az, hogy ugy fejezzem ki magamat, ere­dendő hibája, hogy a dolog természeténél fogva csak bizonyos jelszavakat, bizonyos általános irányelveket hangoztathat, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) amelyekkel szemben nehéz az állásfog­lalás, mert hisz a dolog súlypontja nem ezekben az általános irányelvekben van, — amelyekkel a ház legnagyobb része egyetért — hanem azok részletes alkalmazásában és azok mikénti meg­valósításában . (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ep2ii ezért a t. ministerelnök ur által előterjesztett programmnyilatkozatnak azzal az első részével, amely felsorolja az államélet egész mezején előt­tünk álló feladatokat, nem kívánok behatóbban foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Mindössze egy pár észrevételre szorítkozom. Az első a közigazgatás kérdésére vonatkozik. A t. ministerelnök ur, joggal, nagy súlyt helyez a községi közigazgatás rendezésére és nézetem szerint is nagyon helyesen azt az elvet állítja fel, hogy a községi közigazgatás súlypontját, mint e közigazgatás felelős intézőjére, a jegyzőre vagy a jegyző helyét elfoglalandó más, szintén magasabb kvalifikáczióju szervre kell bízni. Én ugy gon­dolom, hogy ebben a t. ministerelnök úrral egyet fog érteni mindenki, aki a mi közigazgatási viszo­nyainkat és bajainkat ismeri. De, engedjen meg nekem a t. ministerelnök ur, az ellen a gondolat ellen, hogy ez a jegyzői állás menedékhelye le­gyen az ügyvédi kar gyengébb elemeinek, a leg­nagyobb sulylyal tiltakozom. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Én nagyrabecsülöm az ügyvédi kart. Kívánatosnak tartom, hogy azokat a fontos fel­adatokat, amelyeket az ügyvédi karnak kell egy jogállamban megoldania, egy minden tekintetben hivatása magaslatán álló és megfelelő anyagi viszonyok között élő ügyvédi kar láthassa el. De, hogy azok a bármi okból gyengébb elemei az ügyvédi karnak, amelyek a maguk tulajdon­képeni hivatása terén nem boldogulnak ~-r mert hogy az nem megy el községi jegyzőnek, aki az ügyvédi pályán is boldogul, az kétségtelen — a községi életet boldogítsák, ráüljenek a községi lakosság nyakára, engedelmet kérek, ez ellen tilta­koznom kell minden szempontból ; tiltakoznom kell az illető lakosság érdeke szempontjából (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) és tiltakoznom kell a közigazgatás jósága szempontjából is. (Helyeslés.) Nekünk arra kell törekednünk, hogy jogi ké]3zésünknek ezt a nagy hézagát betöltve valóban szakavatott tisztviselői kvalifikácziót, közigazgatási kvalifikácziót állapítsunk meg (Élénk helyeslés a jobboldalon.) és a jegyzői kart is ilyen kvalifikáczióval biró elemekkel lássuk el. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Másik megjegyzésem a közigazgatási tisztvi­selők alkalmazására vonatkozik. Nagy sajnálattal látom, hogy a t. kormány programmjába a köz­igazgatási tisztviselők élethossziglani választását vette be. Én nagy kérdésnek tartom azt, hogy a választás élethossziglanná tevése javitaná-e egy­általában a helyzetet. A leglényegesebb kérdések­ben semmi esetre sem segit a mai viszonyokon. Nem oldja meg az előléptetés kérdését, nem óvja meg azt a nagy állami érdeket, hogy az egyes vidé­kek helyi viszonyaitól függetlenül a legalkalmasabb embert a legalkalmasabb helyre tegyük, (Helyes­lés a jobboldalon.) nem segit azon a nagy bajon, hogy ma egyes vármegyékben pletórája van a kiváló tisztviselőknek, más helyen pedig hiányzik

Next

/
Thumbnails
Contents