Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-764
178 764, országos ülés 1918 január 17-én, csütörtökön. Mezőssy Béla föidmivelésiigyi minister: T. ház! Erre a kétségtelenül nagyon fontos és a jövő gazdasági termelés szempontjából elsőrangú jelentőségű kérdésre a közélelmezési minister ur távolléte folytán, miután a kérdés lényegében tulajdonképen az ő hatáskörébe tartozik, a magam részéről csak a következőkben adhatom meg a választ. Abban teljesen egyetértek t. képviselőtársammal, hogy igenis, mindent el kell követnünk arra, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek abban a helyzetben legyenek, hogy a tavaszi munkálatokat elvégezhessék, vagyis, hogy a munkások a megfelelő élelmezéssel elláttassanak, mert kétségtelen tény, hogy e nélkül a jövő évi termés biztonsága lenne veszélyeztetve. Egyet azonban nem titkolhatok a t. képviselőház előtt — többet nem mondhatok, — hogy mindenesetre nagyon súlyos, igen komoly és a közélelmezés biztonsága szempontjából elsőrangú indokok kényszerithették csak a közélelmezési minister urat arra, hogy azokat a sérelmes és a t. képviselőtársam által hivatkozott rendeleteket tényleg kiadja. Rá kell azonban mutatnom a t. képviselőtársam beszédében megnyilatkozó arra az ellenmondásra, amelyet már többször is hallottam a t. túloldal tekintélyesebb tagjai részéről is és amely nyilatkozatot nagyon is kihasználják ellenünk Ausztriában, hogy t. i. az 1917. évi termést jobbnak tüntetik fel, mint az 1916. évit. Ez tényleg áll, de nagyon kis részben, a búzára egyébként azonban, amint t. képviselőtársam önmaga egészen helyesen említette, az óriási szárazság következtében a főzelékek szempontjából katasztrofálisan rossz esztendővel kellett számolnia az egész országnak. Ez a katasztrofálisan rossz termési eredmény hozta azután magával azt, hogy a velünk szemben épen az u. n. 1917. évi jobb termés ürügye vagy leple alatt támasztott igényeknek a legjobb akarat mellett is képtelen a kormány megfelelni. Ebben a tekintetben tehát ne méltóztassék szemrehányást tenni a közélelmezési minister urnak, mert sajnos, kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy nagyban és átlagban — ha az összes termési eredményt egy lapra helyezzük — az 1917. évi terméseredményt épen olyan rossznak, ha nem rosszabbnak kell tekintenünk, mint az 1916. évit. Ha már most t. képviselőtársain nehezményezi azt *— és joggal nehezményezi — bogy ezeknek a szigorú rendeleteknek a szükségszerű következménye az lesz, hogy a magyar gazdaközönség nemcsak az egész Bácskában, hanem az egész országban nem lesz abban a helyzetben, hogy a maga állatállományát teljes egészében eltarthassa, ebben, sajnos, igaza van. Gueth Gyula: Nemcsak az a baj, nem lesz mit vetni! Mezőssy Béla föidmivelésiigyi minister: Arról is fogok beszélni! Keresni fogom az alkalmat, hogy • a t. képviselő urat, vagy azokat, akiket érdekel miután ez a nyilvánosság előtt nem pertraktálható, felvilágosítsam arról, hogy a közélelmezési minister ur. és vele együtt a kormány is, kényszerhelyzet előtt állott, amidőn a hadsereg élelmezése és másrészt az ország közélelmezésének biztonsága szempontjából . . . Fényes László: Ausztria! Mezőssy Béla föidmivelésiigyi minister: Ne méltóztassék Ausztriát ebbe belekeverni ! Ezeknek a nagy, elsőrendű fontosságú érdekeknek biztosítása szempontjából kénytelenek voltunk bizonyos esetekben az állatok részére megszabott fejkvótára való tekintet nélkül és más esetekben redukált mennyiségek biztosítása mellett törekedni annak a czélnak elérésére, amelynek elérése tekintetében mindannyian egyetértünk : hogy minden körülmények közt, a legnagyobb áldozatok árán is közélelmezésünk zavartalan biztonságát ugy a hadsereg, mint a monarchia két állama részére is az uj termésig feltétlenül biztositanunk kell és fogjuk is biztosítani. Ez a kényszerítő, ez a parancsoló szükség az, amely előtt meg kell hajolnunk ; ez hozta magával azokat az inkonveniencziákat, amelyek az állattartó gazdákra nézve kétségkívül nagy nehézségeket idéznek fel. Glieth Gyula : És az időközi munkások ! Mezó'ssy Béla föidmivelésiigyi minister: Ami a vetőmag kérdését illeti, biztosithatom t. képviselőtársamat, hogy mihelyt valahol elkövettetik az a helytelen eljárás, hogy az illető gazda vetőmagját elvonják; méltóztassék egyszerűen az előirt utón a feloldás iránt folyamodni. (Zaj, ellenmondás és felkiáltások a jobboldalon : Elhordják.) Visszaadják ! Farkas Zoltán : Hogyan adják vissza ? Mezőssy Béla föidmivelésiigyi minister: Biztosithatom a t. képviselő urat, hogy ha kellő időben adja be a felebbezést, akkor nem is hordják el. Tudhatnék épen a túloldalon ülő képviselő urakra hivatkozva, már most példákat felhozni, ahol azonnal megtörtént az intézkedés ; ahol pedig bekövetkezik az a sajnálatos eset, hogy mégis elhordják, akkor a vetőmag czéljaira gondoskodás fog történni. Takáts László : De mennyiért ? 72 koronáért ! 29 koronás különbséggel. Mezőssy Béla föidmivelésiigyi minister: Ugyanolyan a differenczia, mint volt tavaly és tavaly a t. túloldal részéről ezt senki sem kifogásolta. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Ami pedig az időközi munkások kérdését illeti, ez a legnehezebb kérdés, mert ha az időközi munkások szükséglete czimén bejelentett minden igény pur et simple elismertetnék, akkor a rekvirálás eredménye lenne veszélyeztetve, mert e: olyan tág kajmt nyit a a visszaéléseknek és annyira megadná a lehetőségét annak, hogy a gazdaság területével arányban nem álló időközi munkások bejelentessenek és ezen a czimen nagy készletek visszatartassanak, hogy ez a rendszer az egész országban keresztülvive a rekvirálás