Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-764

178 764, országos ülés 1918 január 17-én, csütörtökön. Mezőssy Béla föidmivelésiigyi minister: T. ház! Erre a kétségtelenül nagyon fontos és a jövő gazdasági termelés szempontjából elsőrangú jelentőségű kérdésre a közélelmezési minister ur távolléte folytán, miután a kérdés lényegében tulajdonképen az ő hatáskörébe tartozik, a ma­gam részéről csak a következőkben adhatom meg a választ. Abban teljesen egyetértek t. képviselőtár­sammal, hogy igenis, mindent el kell követnünk arra, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek ab­ban a helyzetben legyenek, hogy a tavaszi mun­kálatokat elvégezhessék, vagyis, hogy a munká­sok a megfelelő élelmezéssel elláttassanak, mert kétségtelen tény, hogy e nélkül a jövő évi ter­més biztonsága lenne veszélyeztetve. Egyet azon­ban nem titkolhatok a t. képviselőház előtt — többet nem mondhatok, — hogy mindenesetre nagyon súlyos, igen komoly és a közélelmezés biztonsága szempontjából elsőrangú indokok kényszerithették csak a közélelmezési minister urat arra, hogy azokat a sérelmes és a t. kép­viselőtársam által hivatkozott rendeleteket tény­leg kiadja. Rá kell azonban mutatnom a t. képviselő­társam beszédében megnyilatkozó arra az ellen­mondásra, amelyet már többször is hallottam a t. túloldal tekintélyesebb tagjai részéről is és amely nyilatkozatot nagyon is kihasználják elle­nünk Ausztriában, hogy t. i. az 1917. évi ter­mést jobbnak tüntetik fel, mint az 1916. évit. Ez tényleg áll, de nagyon kis részben, a búzára egyébként azonban, amint t. képviselőtársam önmaga egészen helyesen említette, az óriási szárazság következtében a főzelékek szempont­jából katasztrofálisan rossz esztendővel kellett számolnia az egész országnak. Ez a katasztro­fálisan rossz termési eredmény hozta azután magával azt, hogy a velünk szemben épen az u. n. 1917. évi jobb termés ürügye vagy leple alatt támasztott igényeknek a legjobb akarat mellett is képtelen a kormány megfelelni. Ebben a tekintetben tehát ne méltóztassék szemrehányást tenni a közélelmezési minister urnak, mert sajnos, kénytelenek vagyunk kon­statálni, hogy nagyban és átlagban — ha az összes termési eredményt egy lapra helyezzük — az 1917. évi terméseredményt épen olyan rossznak, ha nem rosszabbnak kell tekintenünk, mint az 1916. évit. Ha már most t. képviselőtársain nehezmé­nyezi azt *— és joggal nehezményezi — bogy ezeknek a szigorú rendeleteknek a szükségszerű következménye az lesz, hogy a magyar gazda­közönség nemcsak az egész Bácskában, hanem az egész országban nem lesz abban a helyzet­ben, hogy a maga állatállományát teljes egészé­ben eltarthassa, ebben, sajnos, igaza van. Gueth Gyula: Nemcsak az a baj, nem lesz mit vetni! Mezőssy Béla föidmivelésiigyi minister: Ar­ról is fogok beszélni! Keresni fogom az alkal­mat, hogy • a t. képviselő urat, vagy azokat, akiket érdekel miután ez a nyilvánosság előtt nem pertraktálható, felvilágosítsam arról, hogy a közélelmezési minister ur. és vele együtt a kormány is, kényszerhelyzet előtt állott, amidőn a hadsereg élelmezése és másrészt az ország közélelmezésének biztonsága szempontjából . . . Fényes László: Ausztria! Mezőssy Béla föidmivelésiigyi minister: Ne méltóztassék Ausztriát ebbe belekeverni ! Ezeknek a nagy, elsőrendű fontosságú érdekeknek biztosí­tása szempontjából kénytelenek voltunk bizonyos esetekben az állatok részére megszabott fejkvótára való tekintet nélkül és más esetekben redukált mennyiségek biztosítása mellett törekedni annak a czélnak elérésére, amelynek elérése tekintetében mindannyian egyetértünk : hogy minden körül­mények közt, a legnagyobb áldozatok árán is köz­élelmezésünk zavartalan biztonságát ugy a had­sereg, mint a monarchia két állama részére is az uj termésig feltétlenül biztositanunk kell és fogjuk is biztosítani. Ez a kényszerítő, ez a parancsoló szükség az, amely előtt meg kell hajolnunk ; ez hozta magával azokat az inkonveniencziákat, amelyek az állattartó gazdákra nézve kétségkívül nagy nehézségeket idéznek fel. Glieth Gyula : És az időközi munkások ! Mezó'ssy Béla föidmivelésiigyi minister: Ami a vetőmag kérdését illeti, biztosithatom t. kép­viselőtársamat, hogy mihelyt valahol elkövettetik az a helytelen eljárás, hogy az illető gazda vető­magját elvonják; méltóztassék egyszerűen az előirt utón a feloldás iránt folyamodni. (Zaj, ellenmondás és felkiáltások a jobboldalon : Elhordják.) Vissza­adják ! Farkas Zoltán : Hogyan adják vissza ? Mezőssy Béla föidmivelésiigyi minister: Biz­tosithatom a t. képviselő urat, hogy ha kellő időben adja be a felebbezést, akkor nem is hordják el. Tudhatnék épen a túloldalon ülő képviselő urakra hivatkozva, már most példákat felhozni, ahol azonnal megtörtént az intézkedés ; ahol pedig bekövetkezik az a sajnálatos eset, hogy mégis el­hordják, akkor a vetőmag czéljaira gondoskodás fog történni. Takáts László : De mennyiért ? 72 koronáért ! 29 koronás különbséggel. Mezőssy Béla föidmivelésiigyi minister: Ugyan­olyan a differenczia, mint volt tavaly és tavaly a t. túloldal részéről ezt senki sem kifogásolta. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Ami pedig az időközi munkások kérdését illeti, ez a legnehezebb kérdés, mert ha az idő­közi munkások szükséglete czimén bejelentett minden igény pur et simple elismertetnék, akkor a rekvirálás eredménye lenne veszélyeztetve, mert e: olyan tág kajmt nyit a a visszaéléseknek és annyira megadná a lehetőségét annak, hogy a gazdaság területével arányban nem álló időközi munkások bejelentessenek és ezen a czimen nagy készletek visszatartassanak, hogy ez a rendszer az egész országban keresztülvive a rekvirálás

Next

/
Thumbnails
Contents