Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-764
764. országos ülés 1918 január 17-én, csütörtökön. 167 az alatt megtörténhessék. Az egész alakulás talán tiz perezet fog igénybe venni, hisz elnök és előadó választásáról van csak szó, kérem tehát a bizottság tagjait, méltóztassanak összegyülekezni az általam már megjelölt I. számú bizottsági teremben, ott megalakulni és azután az ülést folytatjuk. Ebből a czélból az ülést 10 perezre felfüggesztem . (Szünet után.) (Az elnöki széket Scilovszky Béla foglalja el.) Elnök: A felfüggesztett ülést megnyitom. Következik Deák Béla képviselő ur interpellácziója a közélelmezési minister és a ministerelnök urakhoz a sertésárak megállapítása tárgyában. A képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk !) Deák Béla: Tisztelt ház ! Az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető m. kir. minister ur egy következményeiben elég messze kiható és épen a kisebb ekszisztencziákat érintő mulasztását és ezzel kapcsolatban a ministerelnök ur egy rendeletének hiányosságát kell sürgős interpelláczió tárgyává tennem azon czélból, hogy ez a nyilvánvaló sérelem haladéktalanul orvosoltassék. (Halljuk ! Halljuk ! jobhfelől.) Arról van szó, hogy 1917 október 4-én — a dátumot érdemes megjegyezni — a közélelmezési minister ur 93800. szám alatt több törvényhatóság első tisztviselőjéhez, ezek között Bács-Bodrog vármegye alispánjához is rendeletet intézett, melyben hivatkozik a hadseregnek, az ellátatlan polgári lakosságnak és külön kiemelve a hadsereg részére dolgozó üzemek munkásságának zsir- és szalonnaszükséglete tekintetében fennálló hiányokra, a sertések és sertésrészek rekvirálását, hatósági igénybevételét rendelte el. Külön figyelmeztette a közélelmezési minister ur ebben a rendeletében az alispánokat és azok utján a főszolgabírókat és a községi elöljárókat, hogy magyarázzák meg a népnek azt, hogy — szórói-szóra fel fogom olvasni a rendeletből — ugy&n az akkor még érvényben lévő 2249—1916. évi rendelet szerint fizetendő makszimális árakat fogják fizetni, de jól őrizzék meg az átvételi elismervényeket a sertésbirtokosok, mert a felemelendő árhoz való különbözethez igényük már meg van állapítva. Rövid idő múlva ugyanis kormányrendelet fog megjelenni, amely az árakat felemeli és akkor az átvételi elismervények beszolgáltatása ellenében megkapják a különbözetet. A 93.800. számú közélelmezésügyi rendeletnek erre vonatkozó része a következőképen hangzik (olvassa): »A sertések birtokosai érdekében a ma még érvényben lévő 2249—1916. évi ministerelnöki rendelet ármakszimáló. rendelkezéseinek kényszerű alkalmazásával, de a szokványos levonásokkal kapcsolatban érhető hátrányok mérséklése végett ugy intézkedem, hogy a 90 kg.-on aluli sertésekért kilogrammonkint 6 koronás legnagyobb élősulyárakat kell fizetni, az ezen felül fizetendő sulyok után pedig ä szokványlevonásos árakat ugyan, de fel kell világosítani a sertésbirtokosokat, hogy a legközelebb megjelenő kormányrendeletnek a szokványlevonások elejtésén alapuló és a nem teljesen hizott sertések eladóira nézve kedvezőbb árakra való igényük már is megállapittatván, a különbözetet meg fogják kapni.« Ezután következik a rendelet kitanító része, hogy erről a sertésbirtokosokat értesíteni kell. Nagyon természetes, hogy igy történt ez BácsBodrog megyében is, valamint az ország többi részében és ennek hatása alatt pl. az én választókerületem egy kis községében Szilágyiban 98 darab sertést rekviráltak el és tudomásom és .adataim vannak arról, hogy Bács-Bodrog vármegye területén október negyedikétől november második feléig több ezer darab sertést rekviráltak igy el, mind olyképen, hogy 1—5 darabot vettek el egyes kis hizlalóktól. Azt is meg kell jegyeznem, hogy a régi és felemelt árak közti különbség egy körülbelül 100 kilogramm sulyu sertésnél 140 egynéhány koronát tesz ki, tehát a kisgazdákra nézve elég jelentékeny összeget. A közélelmezésügyi minister ur rendeletében foglalt kötelező kijelentésekből azonban csak kevés ment át a később tényleg kibocsátott ministerelnöki rendeletbe, nevezetesen csak az, hogy a sertésárak az előbbi árakhoz -viszonyítva az előbb emiitett irányban felemeltettek. Mikor ez alapon — és ez a rendelet 1917 november 18-án jelent meg — a sertésbirtokosok a jól megőrzött átvételi elismervényekkel a cs. és kir. hadügyministerium sertésátvevő bizottságának helyi megbizottainál, Bács-Bodrog vármegyében a Délvidéki Közgazdasági Banknál jelentkeztek, kereken elutasították őket, még pedig az általam most emiitett ministerelnöki rendelet utolsó szakasza alapján, amely nyilvánvaló tévedésből — legalább azt kell hinnem — de nyilvánvalóan ellentétben az általam emiitett közélelmezési ministeri rendeletben foglalt kötelező Ígérettel, azt mondja, hogy ezen rendelet hatálya 1917 november 20-án lép életbe. Már most a sertésátvevő szerv, illetve annak helyi megbízottjai erre az intézkedésre hivatkoznak és azt mondják, hogy ennek a rendeletnek hatályát október 4-ig, a közélelmezési roinisteri rendelet megjelenése napjáig visszaható erővel kellett volna felruházni. Hogy ez ürügy-e, vagy alapos jogi ok a különbözet kifizetésének megtagadására, ennek elbírálása nem rám tartozik. Interpellácziós czélja az, hogy a szegény embereknek, a kis exisztencziáknak ez a nyilvánvaló sérelme gyorsan és tökéletesen orvosoltassék ... Szabó István (nagyatádi) : Somogyban is megígérték, de nem fizetnek ! (Mozgás,) Deák Béla : . . . annyival inkább, mert rá kell mutatnom itt az igen tisztelt földmivelésügyi minister urnak talán három napjml ezelőtt megjelent rendeletére, amelyet eddigelé csak az újságokból ismerek, és amely szerint ő a levágott sertései feldolgozott iészeinek árát jelentősen felemelte. Ez a felemelés épen azon indokból történt,
