Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-764
764. országos ülés 1918 január 17-én, csütörtökön. 157 csak óhajtásoknál maradni, hanem ugy a nemzeteknek, mint az államférfiaknak egyaránt öntudatosan kell keresniük a kibontakozás útját, hogy van-e egy tisztes lehetőség . . . (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Azt teszszük !) Falcione Árpád: Mondja ezt az entente-nak ! Holló Lajos : ... mely az ellentétben álló feleket megegyezésre juttatja, s ami áldást hoz az egész világegyetemre. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Mondja ezt az entente-nak !) Mindenütt, a világ összes parlamentjeiben a külügyi kérdések, a háború kérdései szőnyegre hozatnak, ugy Németországban, mint Ausztriában, mindenütt, csak Magyarország legyen az, amelynek nem lehetne tárgyalnia ezeket a kérdéseket, a békének, a tisztes megegyezésnek hangján? Pedig ezek a kérdések a nyilvánosság elé tartoznak. (Zaj a jobboldalon.) Szinyei- Merse Félix: Egy húron pendülnek a csehekkel. A csehek ugyanezt mondják ! (ügy van ! jobbfelól. Zaj a baloldalon.) Holló Lajos: Magának a német népnek felfogása sem helyesli azt, hogy minden államba]! vannak háborús pártok, katonai pártok . . . (Nagy zaj és félkiáltások a jobboldalon : Itt nincs háborús párt!) Farkas Pál : Hol van itt háborús párt? Holló Lajos: ... melyek a fegyveres felkészültségnek, a fegyveres összemérkőzéseknek barátai. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Hol van itt háborús fart ? Elnök csenget.) Gr. Károlyi Mihály: Hoffmann! Holló Lajos : Nem azért mondom ezt, mintha egy ilyen katonai párt, ilyen háborús párt azt tartaná, hogy a nemzetek érdeke ellen vét, hiszen ő azt hiszi, hogy az a nagy fegyveres felkészültség, az erőknek fegyveres összemérése jelöli ki szerinte ä nemzetek fejlődésének és jövőjének útját. Egy ilyen katonai pártnak az a nevelése, az a felfogása, hogy a fegyveres felkészültségben található fel a nemzet jövője. De nézzük épen Németországban azt a nagy előhaladást, amelyet a német birodalmi többség felfogása képvisel, amely ezzel a felfogással szembehelyezkedett és ráállott arra, amelyet mi képviselünk, mely a mi hivatalos álláspontunk, amely szembehelyezkedik ezen túlzóknak, a katonai fegyverkezés barátainak felfogásával, és azt mondja : Németország világpozicziójat, Németország nagyságát nem a fegyverek mérkőzésében kell keresni. A jövő békés fejlődést tekintik ők is a maguk czéljának. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A német szellem nagysága, a német kultúra fejlettsége, az a világhatalmi állás, amelyet mindenki szemében a német nemzet elfoglal, mindez nem azt mondja már ő előttük sem, hogy »dobjuk el magunktól a nemzetek békés szövetségének eszméjét«, hanem ezeket veszik most ők is épen alapul, amely arra fog szolgáim, hogy Németországot is a békés fejlődés piedesztáljára helyezzék. Nemcsak mi vagyunk tehát ezen az állásponton. Németország nagy közvéleménye, nagy politikai pártjai és szervezetei állanak szemben azzal a nagy agitáczióval, vagy, mondjuk, annak .a másik, annak a katonai pártnak szervezkedésével, amelynek hangja elhallatszik máshova is, amelytől félünk mi is és fél Németország is ; félünk attól, hogy az a hang zavarólag fog hatni épen a béke létrejöttére és a békés hangulat elterjesztésére, (ügy van I a szélsőbaloldalon.) Hiszen abban áll a béke előkészitése, hogy amint felhangzanak egy helyen, pl. Oroszországban ezen nagy alapvető tételeknek igazságai ; amint felhangzanak azok itt nálunk külügyministerünk ekszpozéjában vagy beszédeiben ; ezek nem állnak meg a nemzetek határainál, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) hanem átmennek, a lelkek vibrálása tovább terjed és áttörik az engesztelhetetlenség érzelmeit, ledobják a jeget a lelkekről és ellenségeinknél is ezeket a hatásokat fogják előidézni, amelyek aztán végül az ellentétek kiegyenlítését eredményezhetik. Hiszen egy ilyen annekszió minden szempontból káros. (Zajos felkiáltások jobbfelól : Ki akar annektálni ?) Gr. Károlyi Mihály : Hoffmann ! (Derültség és zaj a jobboldalon^) Farkas Pál (közbeszól. Zaj.) Elnök : Kérem Farkas Pál képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Ábrahám Dezső: Nem olvasnak újságot ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Holló Lajos: Czélunk tehát csak az lehet, hogy azon az állásponton, amelyet a külügyi kormányzat elfoglal és amelyen, ugy-e bár, mindannyian állunk : hogy az annekszió és kárpótlás nélküli békét alapul fogadjuk el egy jövő kialakulásnak, amelyet semmiféle álutakkal megsemmisiteni és meghamisítani nem lehet, hogy, mondom, ezeknek alapján álljunk továbbra is, és kivánjuk, hogy ezek alapján maradjanak meg a tárgyalások, és semmiféle eltérés, semmiféle katonai czélok kedvéért, semmiféle katonai pártok benyomulása kedvéért ezeÍrtől a czéloktól, ezektől az álláspontoktól való eltérés be ne következhessek. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mi nem kivánjuk, hogy változás álljon be politikánkban ; mi azt kivánjuk, hogy külügyi kormányunknak és magunknak, Magyarországnak álláspontja továbbra is érvényben maradjon, de nem kivánjuk a békét elrontani, nem kivánjuk azt hadiczélok kedvéért, nem kivánjuk azt talán a túlzó háborús pártok izgatása alapján. Nem kivánjuk, hogy ettől eltérjünk, hanem maradjunk meg ebben az irányban, amelyből kiindult a magyar politika, a békemozgalom és a külügyi kormány békeakeziója, és az ezektől való minden eltérést alapjában perhorreszkáljunk és visszautasítsunk. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) De, t. ház, elvégre minden nemzet önmaga ítéli meg saját helyzete szempontjából is, hogy mi az ő jövendője, mi az ő jövő politikai iránya, mi az a háborús helyzet, amely számára a további
