Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.
Ülésnapok - 1910-762
130 762. országos ülés 1917 deczember 21-én, pénteken. Budapesti közúti vasút és a helyi érdekű vasutak közt átszáll6forgalom volt, ami természetesen szintén jelentékenyen olcsóbbá tette a közlekedést. Most, az uj díjszabással, az átszállóforgalom megszüntetése járt. Ha azokat a szempontokat, amelyeket előbb jelezni bátor voltam, tekintetbe kell venni egy ily dijszabásemelésnél még akkor is, ha az a normális mértéket nem haladja meg; de amikor ez a dijszabásemelés tényleg túlemelkedik azon a mértékeken, amelyeket a nagy vasutaknál látunk, és amelyekbe nagy vasutaknál belenyugszunk, akkor kötelességünk felhívni a t. kormány figyelmét arra, vájjon kellően tekintetbe vette-e azt a körülményt, hogy a helyi érdekű forgalomnak ily drágítását elsősorban Budapest lakáskereső közönsége sínyli meg legjobban. (Ugy van! Igaz !) Es ne méltóztassék azt gondolni, hogy tisztán csak azok érzik meg, akik a perifériákon laknak. Ez természetszerűleg a financziális törvények természeténél fogva visszahat ismét a Budapesten lakókra, a budapesti lakásokra is, mert hogyha a perifériákon csak a díjszabás emelésével terhelt költségekkel tud valaki lakást találni, természetszerű, hogy a budapesti lakások értéke, illetőleg azok bére is emelkedni fog és amennyivel nehezebb lesz odakint lakást találni azoknak, akik eddig az alacsonyabb díjszabás mellett megfelelő lakást tudtak biztosítani, anynyival kihat ez Budapestre is, ugy hogy tehát nemcsak a közel környéken lakóknak, de magának Budapest lakosságának is eminens érdeke, hogy ezek a dijszabástételek legalább is oly mértékben ne emeltessenek, hogy ennek következtében a kint lakás oly jelentékenyen megdráguljon, mert .ez visszahat a budajiesti lakásokra és itt is további drágitást idéz elő. (Igaz!) A díjszabás felemelése után, t. ház, egészen váratlanul a felemelt díjszabásnak ideiglenes felfüggesztése következett be. Bizonyos sajnálatos események játszódtak le, amelyek talán erre is befolyással voltak, bár azt hiszem, hogy a felemelt díjszabásnak alapos megvizsgálása ez események nélkül is rávezethette volna a kormányt arra, hogy ezt ujabb mérlegelés tárgyává tegye ós amennyiben a közérdeknek megfelelőnek nem találja, intézkedjék a maga részéről annál is inkább, mert, amint tudom, a helyiérdekű vasúti részvénytársaság teljes készséggel felajánlotta a kereskedelemügyi kormánynak, hogy ebben a tekintetben legjobb belátása szerint járjon el és intézkedjék. Már most mivel ideiglenesen függesztették fel a felemelt díjszabást ós állították helyre a régi díjszabást, bizonyos nyugtalan állapot keletkezett, amelynek végét vetni minden körülmények közt kívánatos és épen azért vagyok bátor a t. kereskedelemügyi minister úrhoz egyrészt magának a helyzetnek felvilágosítása czéljából, másrészt pedig az általa tovább tenni szándékolt lépések megtudása czéljából a következő kérdéseket intézni. (Halljuk! Halljuk!) »1. Micsoda okok indították a ministert arra, hogy a budapesti helyiérdekű vasutak felemelt díjszabását előbb jóváhagyja, majd utóbb, miután ez már életbelépett, érvényét ideiglenesen f elfüggeszsze ? 2. Mit szándékozik tenni a minister — különösen tekintettel a fővárosi lakásviszonyokra is — az ideiglenesen felfüggesztett, felemelt díjszabás életbeléptetése, illetőleg hatályon kívül helyezése tárgyában ?« Elnök: A kereskedelemügyi minister ur válaszolni kivan. Gr. Serényi Béla kereskedelemügyi minister: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy röviden válaszoljak a t. képviselő ur interpellácziójára. (Halljuk ! Halljuk!) Nem tartom alkalmasnak az időt arra, hogy most bővebben fejtegessem azokat a közlekedéspolitikai szempontokat, melyek a főváros és a vidék összeköttetése szempontjából inaugurálandó intézkedéseket involválnak. A magam részéről teljesen helyeslem azokat, amiket a képviselő ur mondott; azok egészben véve helyesek és ideális szempontból minden tekintetben elfogadhatók. 1Bm De méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy a helyi érdekű vasutaknak is, mint minden vállalatnak a világon, kiadásai a háború alatt növekedtek, személyzetének igényei fokozódtak és így teljesen jogosnak tartottam a helyi érdekű vasutaknak azt a kérelmét, hogy a méltányosság és lehetőség határán belül a díjtételeket felemeljék. Azok a felemelt dijak, melyeket kértek, messze alatta maradtak annak a niveaunak, mely az engedélyokiratban kontempláltatott. Én magam személyesen nem láttam az aktát, de természetesen vállalom érte a felelősséget. Ezen engedély kiadása után történtek bizonyos sajnálatos események, melyek után a helyi érdekű vasutak vezetősége nem kormányintézkedés folytán, hanem spontán lojálisán felajánlotta, hogy hajlandó a felemelt díjszabásból annyit engedni, amenyit a kereskedelemügyi minister egyoldalulag kívánni fog. Ennek folytán tárgyalások történtek az érdekelt közönség, a ministerium és a helyiérdekű vasutak vezetősége közt és megnyugvással jelenthetem a t. háznak, hogy olyan megállapodás történt ma délután, amely minden igényt kielégít és amelybe az érdekelt körök is teljes mértékben belenyugodtak. (Helyeslés.) Ez egy perczentuális felemelését jelenti a régi díjtételeknek, melyek azonban messze alatta maradnak annak, ahogyan kontempláltattak. Ez az egyik momentum. A másik az, hogy a magyar államvasutak személydijszabásának emelése alkalmával a munkásjegyek, diák- és tanulóhetijegyek egyáltalában nem lettek érintve és intézkedtem, illetve ma megállapodás történt arra nézve, hogy itt is ugy a munkások, mint
