Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-762

762. országos ülés 1917 dt Barta Ödön : T. képviselőház ! (Zaj a jobb­oldalon. Halljuk ! Halljuk l balfelől.) Elnök : Csendet kérek. (Zaj a jobboldalon.) Mándy Samu: Nem bántotta senki. Mit akar ? örüljön, hogy békében hagyják! (Zaj.) Barta Ödön : Az előttem szólt t. képviselő UT abban a 99 pontban előterjesztett pjticzióban . . , (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Barta Ödön : . . . melyet a költségek előlege­zése nélkül ide a ház elé volt szives terjeszteni (Derültség a baloldalon.), ahelyett hogy a felszerelt p;ticziót a Curiához juttatta volna, volt szives — nem tudom, milyen okból — azt az én ártatlan cselekedetemet, hogy figyeltem előadására, azzal honorálni, hogy engem személyemben aposztro­fált. Egész őszintén bevallom, hogy amint látom a gyorsirói jegyzetekből, hozzátette, hogy ebben nem lát semmit olyant, ami kifogásolható. De mégis jónak látta hirtelen felhasználni azt a tényt, hogy én figyeltem a zajban, hogy meghalljam szavait, hogy engem I aposztrofálva, valamit mondjon. Meg akarom a t. házzal ismertetni kiváló ér­deklődésemnek indokát, mert a ki nem tudná, csodálkoznék rajta, hogy én ezen felszólalás iránt ér­deklődöm. Tizenöt esztendőn át voltam ezen ke­rület képviselője ; ha jól tudom, hat izben válasz­tottak meg; minden gyerek sorsa érdekel ott, mert hiszen, mielőtt képviselő voltam, ott éltem le munkás életem tekintélyes részét. Nagyon természe­tes tehát, hogy érdekelt a képviselő ur beszéde, mert hiszen egy kis beregmegyei hangot hallottam, a választáson pedig személyesen nem vettem részt. Mindenekelőtt bocsánatot kérek a t. háztól, hogy megemlitem, hogy Nagymuzsaj község bírá­ját aposztrofált képviselő ur, akinek igazán nincs módjában itt személyes kérdésben szót kérni. Nagymuzsaj községnek igénytelen birtokosa vagyok, 35 esztendeje élek ott a néppel és tudom, hogy ezen idő alatt sohasem volt olyan bírája ezen községnek,. akit hamis tanuzás miatt elitéltek volna. (Derültség a baloldalon. Mozgás jobbról.) Ha a t. képviselő ur itt a házban állásra és névre hivatkozással emlit meg valakit, akkor én, aki személyesen ismerem és helyt állok azért, amit mondok, elég kompetens vagyok amiak kijelen­tésére, hogy Nagymuzsaj község bírája Varga Pál és nem Steinberger Izrael. (Nagy derültség a baloldalon. Félkiáltások jobbfelol: Ez nem személyes kérdés !) En nem ismerem az egész felvidéki járás ezidőszerinti biráinak névsorát, de annyit tudok, hogy a képviselő ur szó szerint azt mondta, hogy Nagymuzsaj község birája Steinberger Izrael. (Felkiáltások jobbfelol: Volt!) Sohasem volt! (Nagy derültség a baloldalon.) Steinberger Izrael nevű birája Nagymuzsajnak sohasem volt és én mint Nagymuzsaj legnagyobb adófizetője igény­lem, hogy Nagymuzsaj nak olyan birája legyen, aki nem volt hamis tanuzásért elitélve. (Helyeslés a baloldalon.) Nagymuzsaj községnek birája Varga Pá], egy köztiszteletben álló községi bíró, aki év­eczember 21-én, pénteken. 117 tizedek óta viseli a község gondját és Nagymuzsaj község birája nem érdemli meg, hogy az ország szine előtt meghurezolják. (ügy van! Ügy van! a bal­oldalon.) Bartos János : Guláesyra szavazott ! Polónyi, Dezső: Finom adatok! Barta Ödön : Azt hiszem, nem méltányos, hogy ilyen érdemes birót és érdemes köztisztvise­lőt, alá csekély fizetésért a háború egész ideje alatt a legnagyobb önfeláldozással teljesítette becsüle­tes munkáját, akinek egyik fia fogoly, másik fia most is a harcztéren van, a harmadik fia pedig súlyosan megsebesült, szeméfyében igy meghur­czoljanak. (Helyeslés a baloldalon. Zaj és felkiáltá­sok jobbfelol: Ez nem személyes kérdés !) Ami az én csekély személyemet illeti, figyel­tem, amikor a képviselő ur a Beregmegyei köz­ponti takarékpénztár kapcsán bizonyos czélzáso­kat tett. A tisztelt képviselő ur azt mondta — és szószerint olvasom fel, amit mondott — hogy : »Ismerek én a túloldali képviselő urak közül olyat, aki ugyanolyan összeköttetésben áll a Bereg­megyei központi takarékpénztárral, mint Gulácsy alispán ur.« Ez vagy valamit jelentett, vagy sem­mit sem jelentett. Pál Alfréd : Mind a kettőnek van egynéhány részvénye. Barta Ödön : A t. képviselő ur én tőlem tudja, hogy a Beregmegyei központi takarékpénztár egyik alapitója én voltam, én kezdeményeztem az alapítást, évtizedekkel ezelőtt, akkor, amikor a megyében uralkodott uzsoraviszonyok megszün­tetése végett szükségesnek láttam egy pénzinté­zet alakítását. Azóta én annak vezetésében körül­belül tíz esztendőn keresztül állandóan résztvet­tem, de több mint 15 éve, hogy az intézet köte­lékéből megváltam, még pedig azért, mert nem lévén állandóan ott, nem akartam felelősséget vállalni olyan intézet vezetéséért, amelyben sze­mélyesen nem vehetek részt. Semmi különösebb okom nem volt reá, de ez az okom megvolt. (He­lyeslés a baloldalon.) Hogy meg voltam-e elégedve az intézet vezetésének későbbi irányával, vagy nem, az nem tartozik a parlament, elé. Amikor a képviselő ur azzal aposztrofált engem, hogy olyan összeköttetésben állok az intézettel, mint Gulácsy alispán ur, nem tudom, mit akart ezzel mondani, de valamit akart mon­dani. Mindenesetre tévedésben van. En az intézet­tel semmiféle más összeköttetésben nem álltam, csak annyiban, hogy csekély erőmmel megfelelő szolgálatot tettem annakidején. Azontúl se semmi­féle hitelt igénybe nem vettem, se semmi néven nevezendő hatalmi vagy más eszközök szolgála­tában részt nem vettem. A t. képviselő ur tehát, nem tudom, tudja-e, — én nem tudom — hogy Gulácsy alispán ur akár mint magánszemély, akár mint alispán, van-e és milyen mértékben össze­köttetésben az intézettel, de ebben a vonatkozás­ban engem szembeállítani vagy melléje állítani s azt mondani, hogy olyan összeköttetésben állok, melymek lényegét én nem ismerem és soha a ház

Next

/
Thumbnails
Contents