Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-762

112 762. országos ülés 1917 Hétlerváry Lehel: A pártkasszáról beszéljen! (Zaj.) Pál Alfréd : Legalább ezt nem tagadják le, hogy ezzel a rágalommal illették a munkapártot. Folytatom felszólalásomat ott, ahol elhagytam : hangoztatták, hogy a munkapárt feneketlen kor­rupcziója után ... (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha a túloldalnak ebben a he­lyeslésben öröme telik, én, ahányszor kivánják, megismétlem. Gyerekes játékaikat megrontani nem kivánom. (Helyeslés jobbjelől. Zaj balfelől.) Ismét­lem tehát, azt hirdették, hogy a munkapárt fene­ketlen korrupcziója után (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) elérkezett végre a koalicziós tisztult erkölcsök korszaka. (Nagy zaj és felkiáltások balfelől: Vesztegetés !) Zlinszky István : Tovább folyik a rendszer ! Pál Alfréd : T. ház ! Azt, amit elmondani aka­rok, akármilyen sürün és akármilyen hangosan szólanak közbe, belém fojtani nem fogják. (Zaj balfelől.) Az igazság elementáris ereje kitör, azt hangos szóval, sértő közbeszólással elhallgattatni nem lehet. (Helyeslés jobbjelől.) Ugyancsak ekkor hangoztatták önök azt is, hogy a munkapárt oligarchikus önkényuralma után végre felragyog majd a hamisitat]an demokráczia napja. Ezek a gondolatok jutnak eszembe akkor, amikor a közel napokban Bereg megye felvidéki választókerületében lezajlott képviselőválasztás némely inczidenséről a t. ház szine előtt a nemzet pártatlan közvéleményét felvilágosítani akarom. (Zaj balfelől. Halljuk ! Halljuk ! jobbról.) Ezen választási küzdelem során a rendes szo­kástól eltérően nem a különben tiszteletreméltó jelöltek személye, hanem Beregmegye főispánjá­nak markáns, fiatalos, tetterőtől duzzadó . . . (Fel­kiáltások balfelől: Éljen Mezőssy ! Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak nyugodtan meghallgatni Pál Alfréd képviselő urat, akit most egyedül illet a szólás joga ebben a teremben. Pál Alfréd : Ismétlem, ezen főispán ur fiatalos, tetterőtől duzzadó egyénisége állott a választási küzdelem középpontjában. A választási haTcz leg­első napjától, báró Kaas Albert jelölése napjától a szavazás napjáig mindig a főispán alakját láttuk az események előterében mozogni. (Zaj.) Meskó Zoltán (közbeszól). Elnök : Kérem Meskó Zoltán képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Pál Alfréd : Szomorúsággal veszem tudomá­sul, hogy a t. túloldalon . . . (Zaj.) Kun Béla : A sópénz ! Pál Alfréd : A dollárról is lehetne beszélni! (Igaz! Ugy van ! Derültség jobbfelől.) De nekem nem ez a feladatom. (Zaj. Elnök csenget.) Szomorúsággal veszem tudomásul, hogy a t. túloldalon akadnak olyan képviselőtársaim, akik helyeslik azt, amit jog, törvény, igazság és méltá­nyosság ellenére Beregmegye főispánja elkövetett. (Zaj és felkiáltások balfelől.) Kun Béla : Kinek a pénzén? (Zaj.) "czember 2l-en, pénteken. Pál Alfréd: Én minden közbeszólásra haj­landó vagyok felelni, ha egyenkint teszik, de ha egyszerre harminczan tisztelnek meg közbe­szólásaikkal, nem tudok válaszolni. Polónyi Dezső (közbeszól). Elnök : Kérem Polónyi Dezső képviselő urat, sziveskedjék csendben maradni. Pál Alfréd: Megnyugtatom Polónyi Dezső képviselő urat, hogy akármilyen keresett jog­tanácsos is ő, nem fogok hozzá fordulni jogi taná­csért, mert az én ügyeim nem olyanok, amelyek diadalához jogi tanácsra van szükségem. Az én ügyeimet a becsület és az igazság ereje viszi győze­lemre. (Helyeslés jobbfelől. Zaj balfelől.) De az imént tévedtem abban, hogy azt mond­tam, hogy a főispán ur alakja csak a választás napjától a szavazás napjáig mozgott az előtér­ben, mert a szavazás napján is ő volt az, aki min­denütt jelen volt, lelkesítette pártját és rémitette az ellenpártot. Sőt annyira vetemedett, (Nagy mozgás a baloldalon.) hogy még a törvény világos tilalma ellenére is . . . (Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak ! Hódy Gyula : Mannlicherekkel játszott? (Zaj.) Elnök : Kérem Hódy Gyula képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni ! Pál Alfréd; ... a törvény tilalma ellenére még a szavazó helyiségbe is bemerészkedett. (De­rültség a baloldalon. Mozgás jobbfelől.) Csodálom Polónyi Géza t. "képviselőtársamat, hogy ezen nevet, mert ő, mint jogtudós, legjobban tudja, hogy a törvény értelmében a főispánnak nem szabad belépni a szavazóhelyiségbe. Héderváry Lehel: Sehol sincs megírva ! A vá­lasztási elnöktől függ ! Elnök (csenget) : Kérem Héderváry Lehel képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. (Folytonos zaj a baloldalon.) A házszabályokban biztosított szólásszabadság nevében kérem a bal­oldalon ülő képviselő urakat, tegyék lehetővé, hogy Pál Alfréd képviselő ur, akit ez idő szerint egyedül illet meg a szólás joga ebben a teremben, mondandóját zavartalanul elmondhassa. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Pál Alfréd : Legyen szabad ezután rövid, objektív vizsgálat tárgyává tenni, hogy a főispán urat nyugodt megfontolás és törvénytisztelet által nem mérsékelt energiája milyen eszközök alkal­mazására ragadta. Azt iliszem, teljesen felesleges annak, aki a jelenlegi kormányrendszert csak némileg is ismeri, megmondani, hogy a tisztelt főispán ur a köztiszt­viselők politikai véleménynyilvánítási jogát nem respektálta, semmibe sem vette. (Zaj a baloldalon és felkiáltások: Adatokat kérünk ! Az alispán nem respektálta !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Pál Alfréd: Hiszen egy becsületben meg­őszült öreg viczinális utbiztostól. . . Héderváry Lehel: Gulácsyról beszél? Pál Alfréd : Nagyon sajnálom, hogy Héder-

Next

/
Thumbnails
Contents