Képviselőházi napló, 1910. XXXVIII. kötet • 1917. deczember 10–1918. február 25.

Ülésnapok - 1910-761

106 761. országos ülés 1917 deczember 13-án, csütörtökön. nem tudtam pedig azért, mert ismeretlen előttem, ha vájjon a törvényhatóságoknak eddigi autonóm joga megmarad-e, vagy pedig — ugy mint hírlik — az állami közigazgatás hozatik be, A magam részéről autonomista vagyok s mernék vállalkozni arra, hogy ha a törvényhatósági autonóm jogok fentartása vagy esetleg bővitése mellett lenne a közigazgatás kérdése rendezve, hogy én a törvényhatósági bizottság választását az általános választói jog mellett is akként tudnám rendezni, hogy ebből a magyar nemzeti érdekekre semmiféle hátrány nern származnék. S épen azért, mert nem tudtam ezt a kérdést a bizonytalanságban megoldani, az 57. §-ban az mondatik ki, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok választására vonatkozó eddigi törvényes intézkedések érintetlenül maradnak. En t. ház, azt hiszem, ismerem eléggé a népet s meg tudom bírálni a törvényes intézkedéseknek a választásokra való kihatását. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a községenkint, titkon eszközlendő választás nem a tapasztalati, hanem inkább az elméleti tudással biró urakat fogja ide a törvényhozó testületbe juttatni. Ismerem áldott jó népünket s tudom, hogy izgatás nélkül még az idegen ajkúak sem húznak azok felé, akik bonyodalmat, zavarokat akarnak előidézni ; ismerem a népet, tudom, hogy szereti a földjét és hazáját. S én attól, hogy általánossá teszem a választást, hogy a nép titkosan, községenkint fog leszavazni, különösen ha a passziv választói jogot olyan korlátokhoz kötöm, amelyek nézetem szerint megfelelnek, én a magyar nemzeti érdekeket abszolúte nem féltem. Ezeknek előadása után arra vagyok bátor kérni a t. házat, méltóztassanak inditványoniat a majdan benyújtandó törvényjavaslattal párhuzamos tárgyalás végett ahhoz a bizottsághoz utasitani, amely majd a kormányjavaslat tárgyalására kijelöltetni fog. Én abban a nézetben vagyok, hogy ha már egyszer felvettetett ennek a választójogi változtatásnak a kérdése, hogyha azt legfelsőbb helyen is méltányolták, összetett erővel mindannyiunknak arra kell törekednünk, hogy ezekben az időkben, mikor egy uj ellenséget akarnak uszítani a nyakunkra, ne idézzünk fel vele visszahuzást a magyar parlamentben, ne idézzük elő, hogy bekövetkezzék reánk költőnknek az a sóhaja : »Nem, nem az ellenség, önmaga vágta sebét*. A magyaroknak ősi szokása volt, hogy csak akkor verték be saját fejüket, ha nem volt idegen fej beverni való. Most, mikor annyi idegen fej vár betörésre, arra kérem, ne üssük egymás koponyáját, hisz az önök feje époly drága magyar hazánknak, mint a mienk és bízóimra nem cselekszik Hunnia érdekében,- aki visszavonást akar ma közöttünk felidézni. Miután jjedig eredeti inditványomon módosításokat voltam bátor eszközölni, méltóztassék megengedni, hogy ezeket a módosításokat Írásba foglalva nyújtsam át és arra kérjem, méltóztassék az általam beadott törvényjavaslatot a kormány által beadandó törvényjavaslattal párhuzamos tárgyalásra elfogadni. Hiszen nem következés, hogy azt el kell fogadni. Átveszik belőle azt, ami jó, átveszik a másikból is, ami jó és közös erővel törekedjünk, hogy megalkossuk magyar hazánknak azt a választójogi törvényt, mely után a nemzeti érdekeket többé a házban félteni nem kell. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A belügyminister ur kivan nyilatkozni. Ugron Gábor belügyminister: T. képviselőház ! Méltóztassék megengedni, hogy a kormány részéről kijelentsem azt, hogy csatlakozunk a t. képviselő ur által előadott kérelemhez, amennyiben semmi kifogásunk sincs az ellen, hogy az általa beterjesztett indítvány annak idején napirendre tűzessék. Azonban tiszteletteljesen azt indítványoznám, hogy méltóztassék ezt az indítványt előkészítés végett ahhoz az ad hoc bizottsághoz utalni, amely majd a kormány által a legközelebbi napokban beterjesztendő választójogi törvényjavaslat előkészítésére kiküldetik. A napirendre tűzés iránt majd annak idején, kapcsolatban ezzel a javaslattal, méltóztassék határozni. (Helyeslés.) Elnök : A házszabályok 193. §-a értelmében a háznak most, miután az inditványttevő kép.viselő ur indokolását kifejtette, vita nélkül elsősorban afelett kell határoznia, lávánja-e, hogy az indítvány tárgyalás alá vétessék : igen vagy nem '{ (Igen ! Nem !) A ház . . . (Felkiáltások balfelől: Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt tárgyalásra kitűzni kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház kimondja, hogy az indítványt tárgyalás alá kívánja venni. Ehhez képest a házszabályok intézkedésénél fogva az indítván}^ ki fog nyomatni és a képviselő urak közt szét fog osztatni. Miután pedig a házszabályok 195. §-a azt mondja, hogy a törvényjavaslat alakjában benyújtott indítvány mindenesetre előzetes tárgyalás végett bizottsághoz utasítandó, ennélfogva a belügyminister ur kérelméhez képest, azt kérdezem a t. háztól : méltóztatik-e elfogadni, hogy ez az indítvány ahhoz a bizottsághoz utasittassék előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett, amely a kormány által a legközelebbi időben benyújtandó választójogi törvényjavaslattal fog foglalkozni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház kimondja, hogy a Rónay Jenő képviselő ur indítványa ahhoz a bizottsághoz utasittatik . . . Polónyi Géza : Amely még nincs meg ! Elnök : . . . amely a kormány választójogi törvényjavaslatának tárgyalására a ház által meg fog választatni. Most már napirendünket letárgyalván, leszek bátor javaslatot tenni a legközelebbi ülés idejére ós napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) T. ház ! A kormány, mely a parlament mim-