Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-744

76 744, országos ülés 1917 október 19-én, pénteken. nyire tájékozatlan a Haditerniény B,-t. e téren. Ott kereste a piaczot, ahol a paprikának soha piacza nem volt, hiszen ezekben az államokban azelőtt csak lukszusczikk volt a paprika, de nem használati czikk. A háború ideje alatt ezekből az államokból kereslet nem volt. Ezekből nyilvánvaló, hogy valutánkat csak ugy lehet erősíteni, ha a pajtikának szabad forgalmat engedünk kifelé, a deviza-központ által pedig biztosítjuk a magyar államnak a befolyó összegeket. Ezen az utón 100 milliós kivitelünk lesz, ami olyan jelentékeny tényező lesz a valuta rendezésénél, hogy meg kell szívlelni. Mivel tehát nyilvánvaló, hogy pénzügyi helyzetünkre előnyös befolyása van a paprika szabad kivitelének és az egyedáruság megszüntetésének, a további korlátozást, az uj termés korlátozását helyénvalónak nem tartom, és a magas kormánynak ast az intézkedését, hogy az előző kormányrendeletet az uj termésre is fentartja, vagy legalább uj kormányrendeletet erre vonatkozólag ki nem adott, hibásnak és helytelennek tartom, mert. ez a paprikatermeléssel, feldolgozással, felőrléssel és forgalombahozással foglalkozó nagyszámú polgárságot meg fogja fosztani ekszisztencziájától, lehetetlenné fogja tenni az ő további. munkálkodásukat, lehetetlenné fogja tenni az Alföldnek gazdasági fejlesztését. Már pedig az Alföld gazdasági fejlesztése egyik elsőrangú feladat. Katona Béla jeles közgazdasági irónk mondotta még a háború előtti időben azt, hogy a szegedi paprika olyan termése a magyar Alföldnek, amelynek fokozása mellett a magyar Alföldön a mezőgazdasági területeken minél előbb fel fognak állíttatni gyárak, amelyeknek emelkedő kéménye fogja megmutatni azt, hogy itt a kultúra milyen erősen fejlődött. Ez pedig nagy hatással lesz a magyar nemzet meggazdagodására, amely meggazdagodás egyszersmind a jövő magyar állam megteremtése és gazdasági erejének biztosítása tekintetében a legjelentékenyebb tényező. Ilyen körülmények között kötelességemnek tartottam a magam aggályait feltárni és a földmivelésügyi és közélelmezési minister urakhoz a következő interpellácziót előterjeszteni (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) Olvassa: »Van-e tudomássá arról a nagyméltóságú m. kir. földmivelósügyi és közélelmezésügyi minister uraknak, hogy: 1. a szegedi paprika szabad forgalmának megszüntetése, a Haditermény Részvénytársaság részére biztosított háborús egyed áruság, a legmagasabb árak megállapítása és a paprika zár alá vétele gazdasági összeomlással fenyegeti a paprika termelésével foglalkozó szegedi kisgazdákat s ennek feldolgozásával, őrlésével, kiké-' szitésével és forgalomba hozásával élethivatásszerűen foglalkozó mezőgazdasági kisembereket, feldolgozókat, molnárokat, kiskereskedőket, kufárokat és munkásokat és hogy ezen káros állapot következményekép közel 10—15.000 fronton harczoló kisgazda és mezőgazdasági munkás paprikatermeléssel és paprikaiparral foglalkozó családja forrong, mert foglalkozás és kenyér nélkül áll? 2. hogy a szegedi érdekelteknek a Haditermény Részvénytársaság belfogyasztásból eredő, nyolcz millió koronára rugó összforgalma után közel hat millió korona veszteséget volt? 3. hogy ezen háborús egyedáruság fenyegeti a magyar Alföld gazdasági jövőjét, a megkezdett belterjes gazdálkodást, a mezőgazdasági ipart és kereskedelmet, melynek örvendetes kiindulási pontja a szegedi nép szorgalmával és különleges munkájával megteremtett és virágzásnak indult paju-ika-kultura ? 4. hogy a Haditermény Részvénytársaság nem tudott megfelelni azon közérdekű szempontoknak, amelyek a paprikaegyedáruságot indokolták, amennyiben a paprikacsempészetet kellőleg nem ellenőrizte, rideg üzleti szempontokból a paprika átvételét hosszú ideig halogatta és előmozdítója lett annak, hogy a termés háromnegyed része csempészkezekre került, sőt saját "bevallása szerint nem tudta kielégíteni a hadsereg szükségletét, a közfogyasztástól pedig a ma már elsőrendű élelmiczikk szerepét betöltő paprikát teljesen elvonta, amennyiben az egész ország fogyasztóinak csak mintegy négy vaggon paprikát engedett át és így kiszolgáltatta a fogyasztókat a legmagasabb árnál négyötszörösen magasabb árakat követelő paprikacsempészetnek és uzsorának? 5. hogy a Haditermény R.-t. egyedárusága előidézője lett paprikakivitelünk megszüntetésének, fizetési mérlegünk fokozottabb passzivitásának, valutánk rosszabodásának, amennyiben a zár alá vétel előtt mutatkozó, paprikából befolyt mintegy 30 millió értékű devizával szemben a Hadi termény R.-t. egy gramm paprikát sem tudott külföldre kivinni, mert a negyedik pontban kifejtett okokból a kivitel részére paprikával már nem rendelkezett, sőt kiviteli piaczokat sem tudott magának összeköttetések hiányában szerezni, így okozója lett egy nagy nemzeti vagyon pusztulásának és megakadályozója a külföldi pénznemek beáramlásának ? 6. hogy az uj paprika betakarítása már két hónap előtt megkezdődött, a szegedi érdekelteket még mindig nem hallgatták meg és a mai termésátlaggal, termési költségekkel és a termés nagyságával számoló uj rendelet még mindig késik, továbbá, hogy az uj termésre az érdekeltek meghallgatása nélkül felsőbb utasításra a múlt évi 1105/917. M. E. számú rendeletet alkalmazzák, mely egyáltalában nem felel meg a mai viszonyoknak? 7. hogy az uj termés a rossz termésátlag daczára mintegy 500—600 vaggonra becsülhető, mintegy 150—200 millió korona értékben, mely nemcsak bőven fedezi a hadsereg szükségletét és a közellátást, . hanem legalább 150—200 vaggon jut a külföldi kivitelre is és hogy ennél-