Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-757

496 757. országos ülés 1917 dcczember 1-én, szombaton. tése visszavonatásának a jogosultságát ?« (Élénk helyeslés a baloldalon.) • Elnök : A belügyminister ur válaszolni kivan. Ugron Gábor belügyminister: T. képviselő­ház ! (Halljuk! Halljuk-!) Az interpelláló kép­viselő urnak a hivatalos ügyben távollevő köz­élelmezésügyi ministei ur nevében is válaszomat a következőkben van szerencsém megadni. (Hall­juk ! Halljuk !) Arra a kérdésre, hogy (olvassa): »erkölesi és anyagi haszna volt-e Bereg vármegye lakosságá­nak és közigazgatásának abból, hogy e vármegyé­ben a közélelmezés jóformán valamennyi teendő­jét a Bereg vármegyei központi takarékpénztár látta el« — ezen kérdésre, tekintettel arra, hogy Bereg vármegye közélelmezési viszonyait közelebb­ről nem ismerem, választ a jelén pillanatban nem adhatok. Mert hiszen el tudom képzelni azt, liogy egyes vármegyéknek olyanok a viszonyai, hogy egyik vagy másik közélelmezési ág lebonyolításá­nál esetleg egy részvénytársaságnak közereműkö­dése igénybe vétetik, mint ahogy ez megtörténik az ország igen sok más vármegyéjében is. Azonban, amennyiben a képviselő ur inter­pellácziójának második pontjában az iránt ér­deklődik, hogy mi a véleményem az élelmezés ellátása körül az ilyen részvénytársaságok igénybe­vételére vonatkozólag, e részben egész határozot­tan ki kell jelentenem azt, hogy az én felfogásom szerint minden egyes vármegyében a vármegye ügyeinek intézői ana kellene, hogy törekedjenek, hogy minden, akár részvénytársasági alakulatot, akár más magánczéget a közélelmezés ellátásá­nál a közvetítésből lehetőleg mellőzni tudjanak. (Helyeslés balfelől.) Mert az én tapasztalataim szerint ott, ahol ilyen intézmények közben nin­csenek a termelők és a fogyasztók között, ott rendes körülmények között a közellátás mindig sokkal helyesebben és olcsóbban volt eszközöl­hető. (Igaz! ügy van! balfelől.) Mert hiszen ter­mészetes, hogy egy vármegye közellátásánál, an­nak szétosztásánál elsősorban a. vármegyei ad­rninisztrácziónak tisztviselői kara kell, hogy közre­működjék, mivel az ismeri a vármegye viszonyait s arról kell elsősorban feltételeznünk azt, hogy azt az ellátást és szétosztást helyes alapon, min­den anyagi haszon nélkül végzi. Egy szétosztásnál azonban a szétosztás ter­mészetéből kifolyólag pl. magánál a húsnál is, a lisztnél is apró törtszámok adódnak elő, amelyek­ből kifolyólag bizonyos mértékű haszon is szár­mazik, bár e téren feltétlenül minden hasznot Id kellene kerülni, mert hiszen a közélelmezés ellátá­sából kifolyólag tulajdonképen nem volna szabad hasznot félcet enni. Igen sok vármegyében épen e törtszámokból hatalmas, tekintélyes összegek gyűltek össze a közélelmezést vezető főispán, alispán kezéhez, amely összegek felhasználásra vonatkozólag ugy hivatali elődömnek, mint nekem, az a határozott álláspontom, amelynek érvényt is szereztünk, hogy ez összegek csakis a közellátásnak, a szegény nép közellátásának javítására fordítandók és más ezéiokra fel nem használhatók. (Helyeslés a bal­oldalon.) Természetes tehát, hogyha egy részvénytársa­ság van közbeiktatva, attól altruizmust nem igen várhatunk és a hasznok, províziók és árdifferen­cziák a részvénytársaság javára mennek. Elvben tehát általános álláspontom az. hogy ez lehetőleg kerülendő, de pozitive csak az illető vármegye viszonyainak és magánélelmezése megvizsgálása alapján valósitható ez meg. Ami az ottani viszonyoknak megvizsgálására vonatkozik, ha jól emlékszem, körülbelül két hó­nappal ezelőtt érkeztek hozzám meglehetősen sú­lyos panaszok a vármegye közellátására vonat­kozólag, én azonban a panaszokat, miután ki­zárólag közélelmezési kérdéseket öleltek fel, ille­tékesség szempontjából áttettem a közélelmezési hivatalt vezető minister úrhoz és most nem tu­dom megmondani és nem tudok felvilágosítást adni az interpelláló képviselő urnak, hogy e feljelenté­seknek és panaszoknak mi lett a sorsuk. Mindenesetre hajlandó vagyok a közélelme­zésügyi minister úrral egyetérfőleg egy a közélel­mezési kérdésekben teljesen jártas kiküldöttet ki­küldeni a vármegye élelmezési viszonyainak meg­vizsgálására. (Mozgás.) Pál Alfréd : Beharangozás a felvidéki válasz­táshoz ! (Zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza : El kell bánni a visszaélésekkel. Pál Alfréd: Szálántára gondoljon Polónyi Géza ! Polónyi Géza : Hová? Azt se tudom hol van ! Elnök: Kérem Pál Alfréd képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Ugron Gábor belügyminister: Az emiitett takarékpénztár áruosztálya tisztviselőjének fel­mentésére vonatkozólag, a visszavonásra vonat­kozó vizsgálatot ez a kiküldendő kiküldött egy­általán nem vezetheti. Ebben a tekintetben a t. képviselő ur kérését nem teljesíthetem, mert a felmentéseket a pénzügyministeriumban működő revíziós bizottság bírálta felül és sem én, sem a közélelmezési hivatal vezetésével megbizott mi­nister ur kiküldöttje e revíziós bizottság határo­zatát felülbírálni, vagy megvizsgálni hivatva nincs. Erre a tárgyra vonatkozólag csak utalhatok a pénzügyministerium ideiglenes vezetésével meg­bízott ministerelnök urnak annak idején itt a ház­ban elmondott szavaira. Tisztelettel kérem a t. képviselő urat és ké­rem, a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomá­sul venni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: T. ház ! Gróf Tisza István és Balogh Jenő képviselő urak személyükben megtámadva érezvén magukat, a-t. ház engedélyét kérik, hogy e megtámadtatás visszautasítása czimén felszó­lalhassanak. Természetes, hogy amennyiben a t. ház meg­adja az engedélyt, a képviselő urak után az in­terpelláló képviselő urat illeti a szó. (Hdyeslés.j

Next

/
Thumbnails
Contents