Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-756

462 756. országos ülés 1917 grafustól. Azután azt mondja, hogy szénkéneget nem adok, mert nincs, mezőőrt nem adok, mert nincs, de 1000 koronától 10.000 koronáig terjedő pénzbüntetést, azt adok. Hány szegény embert tesz az tönkre, ha csak egyszer büntetik meg 1000 koronával? Nem is szólva arról, hogy a latitüd megvan 10.000 koronáig. Itt földönfutó lesz nem tudom hány ember, ha ezt komolyan végre akarják hajtani s akkor lesz liczitáczió bőven, azoknak javára, akik nem fizetnek termelési adót. Én az ilyen jogászi terminusokra nézve nagyon kérném, hogy legalább azt a szegény igazságügyi bizottságot foglalkoztassuk komoly dolgokkal is, nem konzuli bíráskodással, ma, mikor egy konzul sincs. (Derültség.) Ezeket a dolgokat meg kellene ott kérdezni és meg kellene kérdezni a pénzügyminister úrtól, hogy miért van szükség épen a bortermelőkkel szemben egy jogász képviselő barátunk előadásával megtörni az egész büntetőjogi rendszert, T. i. a kihágásokra hat hónap az elévülési idő, ugyebár, a törvény igy van. S most itt azt látjuk, hogy ezeknél a kihágásoknál három esztendő' lesz az elévülési idő. Vagyis három esztendeig kell pórázon tartani azt a bortermelőt, hogy be lehessen csukni és 10.000 koronáig meg lehessen büntetni, s azt észre sem veszik a t. jogász urak, hogy egyszer volt egy törvény, amely a kihágásokra hathónapi terminust állapitott meg, s egyszerre itt van beiktatva az, hogy a vétségekre szóló három esztendei elévülést ráhúzzák valakire azért, mert szerencsétlenül Magyarországon bortermelőnek született. Bocsánatot kérek, ez nem törvényalkotási mód. En ezeket a dolgokat — meglehet, talán rikitó színben — előterjesztettem azért, hogy kissé gondolkozzunk ezen kérdés felett. Azt kérném a t. pénzügyminister úrtól — bár tudom, hogy hiába kérem —, hogy egyezzék bele abba, hogy megfelelő szövegezés czéljából adassék vissza a bizottságnak a javaslat, mert össze-visszafoltozott módosításokkal a t. pénzügyminister ur sem hajlandó egy törvényt keresztülvinni, én sem tartom azt helyesnek, hogy plenáris tárgyaláson beleillesszünk módosításokat, amelyek azután az egész törvényjavaslattal ellenkeznek. En odáig is elmegyek, hogy tisztelettel viseltetvén a t. pénzügyminister ur intencziója iránt, hajlandó volnék a , legnagyobb mértékben kontribuálni ahhoz, hogy megnyugtattassanak azok, akik tegnap nem voltak megnyugodva. (Ellenmondás.) Tudtommal nem. -Rosszul van akkor informálva a t. pénzügyminister ur. Elég az ahhoz, hogy hajlandó lennék közreműködni, de ezeket a borzasztó furcsaságokat, amelyeket a j>énzügyminister ur maga sem ezéloz, talán jó lenne legalább megfelelő szövegben & ház elé hozni. Általában véve én mint jogász arra kérem a t. urakat, szokjunk le arról, hogy ahány törnonember 30-án, pénteken. j vény, annyiféle terminológiával álljunk elő és annyiféle módon hasítsunk mesgyét régi törvényeken, hogy uj irányokat jelezzünk. Ez jogbizonytalanságra vezet, másrészt a közegeknek módot ad arra, hogy ma igy, holnap ugy magyarázzák a törvényt. Attól félek, tisztelt ház, hogy ez a törvény, pláne szemben azzal, hogy Ausztriában leszavazták ezt a törekvést, rossz hatással lesz és ahelyett, hogy a bortermelést és szőlőtermelést előmozdítaná, káros konzekvencziákat fog maga után vonni ós sok embert fog elriasztani a bortermeléstől. Nem tudom, más ember hogyan gondolkozik, én nem nagy áldozatot hozok, félreértés ne legyen valahogyan: mindössze egy-két hold szőlőm van, melyet nagy gonddal ápoltam, de ha annak vagyok kitéve, hogy minden héten a íináncz nyakamra jön és ha annak vagyok kitéve, hogy éjjel is joga lesz bejönni hozzám azért mert bortermelő vagyok, t. ministerelnök ur, meggondolom, hogy nem okosabb-e kivágatni a szőlőt. Én ezeket a dolgokat nem tartom szükségeseknek arra, hogy egy ilyen törvény helyesen fungáljon. Meg lehet azt csinálni finánczállam nélkül, meg lehet az államot menteni rendőrállam nélkül is. Nagyon sajnálnám, ha félreértettek volna. Az volt az intenczióm, hogy a képviselőházban elmondjam aggodalmaimat, amelyek a részletes vita során talán még bővebben fognak mutatkozni. Nem helyes dolog, hogy kiszakítva az egész adórendszerből hozzunk még egy ily törvényt, amely végelemezésében fogyasztási adó, de megterhelve azzal, hogy a termelőt sújtja mindenféle zaklatással. Ilyen r törvény alkotása nézetem szerint nem helyes. Én azért, mély sajnálatomra, ha ez a törvény igy marad, amint előttünk fekszik, nem lennék abban a helyzetben, hogy azt megszavazhassam. Ezeket kötelességemnek tartottam elmondani. (Helyeslés ele.) Elnök: Szólásra következik? Hoványi Géza jegyző: Gróf Pejacsevich Tivadar! Gr. Pejacsevich Tivadar: T. ház! Van szerencsém röviden kijelenteni a magam és horvát képviselőtársaim nevében, hogy a bortermelési adóról szóló törvényjavaslatot megszavazzuk. Ezt főképen azért teszszük, mert az ezen adóból befolyó bevétel a háborús költségek fedezésére van szánva, ezeket a költségeket pedig Horvát-Szlavonországok is a kiegyezési törvény, valamint a Magyarország és Horvátország közt létrejött pénzügyi egyezmények értelmében viselni kivánják ugy, mint Magyarország. (Helyeslés.) Amennyiben e törvényjavaslat oly rendelkezéseket tartalmazna, amelyek, hogy HorvátSzlavonországokra teljesen alkalmazhatók legyenek, mindkét ország egyetértő megállapodását tennék szükségessé regnikoláris bizottságok utján, amint a kiegyezési törvény szigorú tiszteletbentartásával azt az igen t. ministerelnök