Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-754

754. országos ülés 1917 november 22-én, csütörtökön. 435 lyeket ott el kell viselni, másrészt az élelmezési nehézségek miatt is, mint azok, akik nyugodt mezőgazdasági üzemben szabadon dolgoznak. Ennek lett azután következménye az, hogy a különböző hadviselő államok vöröskeresztjei közt egyezmény jött létre, amely a front mö­götti foglyok kicserélését czélozza, czélozza nem­csak itt, hanem ott is, ahol a mi véreinkről van szó. Ez a körülmény magyarázza meg azt a nem annyira hadi, mint humanitárius érde­ket, bővebben nem magyarázhatom, hogy a foglyoknak bizonyos részét humanitárius okok­ból ugy ott az ellenséges államokban, mint itt nálunk ki kellett cserélni. Ezt a kicserélési akcziót igen fontos okokból & hadvezetőség már a nyár folyamán akarta. Én épen azokból az okokból, amiket a t. képviselőtársam felhozott, nyomósán képviseltem és sikeresen is azt az álláspontot, hogy legalább is a vetési munkála­tok befejeztéig a kicserélés ne történjék meg. Arról az esetről, amit most t. képviselő­társam felhozott, nincs tudomásom. A rendelet száma, amelyet nekem átadni szives volt, téve­désen alapulhat, mert egészen másról beszél az akta, amelyet ide rendeltem hozatni. Egészen más. így, őszintén sajnálom, de nem tudtam utánanézni, feltételezem azonban, hogy a tény­állás ugy van, amint t. képviselőtársam mondja, hogy t. i. Zólyom megyéből a mi intencziónk ellenére, (Helyeslés.) aránytalanul nagyobbszámu foglyot vontak el valószínűleg nem azért, mint egyik t. képviselőtársam közbeszólás alakjában mondta, hogy elvigyék innen, hanem azért, mert a mostani fogolyelvonásoknak az egyes mező­gazdasági üzemekből az a czélja és rendeltetése, hogy fakitermeléssel foglalkoztathatók legyenek a tél folyamán azok, akik az egyes mezőgazda­sági üzemekben feleslegesek. Azt pedig, azt hiszem, t. képviselőtársam is belátja, hogy ma különösen a szénmizéria következtében elsőrendű nagy közérdek, hogy minden felesleges mező­gazdasági erő, amely erdőüzemben használható, erdőkitermelésnél igénybe vétessék. Ha ugy áll az eset, mint t. képviselőtársam mondta, amiről én, ha az akták birtokában leszek, meggyőződhetem, akkor az természetesen nem az éh intencziómnak megfelelő és a legnagyobb készséggel fogok eljárni az illetékes hadügy minis­ter utján a Militärkommandonál annak repará­lása iránt. Ami-azt a kívánságát illeti, hogy hajlandó vagyok-e lépéseket tenni, hogy "az összes foglyok felett ne a hadügyminister, hanem én rendel­kezhessek, én természetesen ennek nagyon örül­nék, de ezt igy kellett volna kezdeni. Mándy Samu: Próbálták. Hammersberg László: Ha próbálták és nem sikerült,, hát most fog sikerülni? Mezőssy Béla földmivelésügyi minister: Azt hiszem, hogy e tekintetben köteles őszinteség­gel tartozom a t. képviselőtársamnak. Oly fon­tos hadügyi érdekek vannak a tekintetben, p hogy ezek a kérdések központilag kezeltesse­| nek, hogy egyáltalában nem helyezhetem azt | kilátásba, hogy ez a kérése t. képviselőtársam­i nak teljesíthető legyen. T. képviselőtársamnak másik két kérdésére a legnagyobb készséggel Ígérhetem, hogy hala­I déktalanul sürgönyileg érintkezésbe fogok lépni | az illetékes katonai hatóságokkal és gondolom. | annak is meglesz az eredménye. Méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő ur kivan j szólni. B. Radvánszky Antal: T. ház! Midőn ki­| jelentem, hogy a t. földmivelésügyi minister ur 1 válaszát tudomásul veszem, legyen szabad csak | egy-két szóval válaszolnom a t. minister urnak j kijelentéseire. Megdöbbenéssel és szomorúsággal értesültem j arról, hogy a front mögötti ellátás olyan hiányos volna, hogy az ott munkálkodó hadifoglyokat humanitárius szempontból ki kell cserélni az ország belsejében magánosoknál elhelyezett hadi­foglyokkal. Ez nem szól diosérőleg azokról, kik a front mögötti ellátásért felelősek. Minden el­ismerésem daczára, melylyel hadvezetőségünk iránt viseltetem olyan téren, ahol stratégiáról van szó, ezt a dicséretet nem terjeszthetem ki ! arra a térre, ahol adminisztráczióról, gazdálko­j dásról van szó. Ahol gazdálkodásról van szó, ' helyén való, ha a gazdálkodással jobban ismerős czivil hatóságok veszik a kezdeményezést kezükbe, A t. földmivelésügyi minister ur azt mondja, hogy már a múlt kormány azt a rend­szert követte, hogy a katonai parancsnokságok intézkedtek a hadifoglyok kiosztása ás bevonása tekintetében. Reméltem, hogy a rendszerválto­zás legalább egy-két dologban javulást idéz elő. Sajnos, itt is csalódás ért bennünket. Elvégre a habom negyedik évében lehetnek olyan tapasz­talataink, hogy ha esetleg az előbbi kormány volna a kormányszékeken, talán azok is belát­nák annak szükségességét, hogy bizonyos fonák helyzetek elkerülése végett ujabb lépések szük­ségesek. Magam részéről nem ragaszkodom ah­hoz, hogy megtörténjék, csak mint kezdemé­nyező lépést óhajtottam felvetni az eszmét, hogy nem tartaná-e szükségesnek a minister ur, hogy oly körülmények között, midőn örökösen van­nak fonák intézkedések és érthetetlen tévedések, a központi adminisztráczió elvének teljes épség­ben tartása mellett, az effektuálást, az elosztást a magyar ministerium gazdasági tagjaira bíz­zák. E tekintetben én semmiféle nehézséget nem látok. Hogy a vöröskereszt-egyletek révén abban állapodtak meg a hadviselő államok, hogy a foglyokat kicserélik, erről tudomásom van, azt már a t. minister ur a múltkoriban kijelentette és teljesen megnyugodtunk abban, hogy ez csak a foglyok egyharmadára fog vonatkozni. Ha a t. földmivelésügyi minister ur ugy 55*

Next

/
Thumbnails
Contents