Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-752

752, országos ülés 1917 november 20-án, kedden. 361 pénzek gyülemlettek össze, amelyek fokozzák az inflacziót és magyarázatát adják egyben annak is, bogy miért nagyobb a drágaság nálunk, mint Ausztriában. Én épen most foglalkozom azzal az ideá­val, hogy miképen lehetne egy olyan kölcsön­jegyzési módozatot életbe léptetni, amely be­vonja a nép legalsó rétegeit is és az első alkal­mat meg fogom ragadni, hogy ezt a tervet megvalósítsam. Ismételve köszönöm a t. képviselő ur figyelmeztetését. (Helyeslés.) Elnök: Eapirendelőtti felszólalás keretében felvetett kérdések vita és határozathozatal tár­gyát nem képezhetik. Következnék a napirend, ezt megelőzőleg azonban Beliczey Géza kép­viselő ur személyes megtámadtatás czimén kért szót. Gondolom a t. ház megadja az engedélyt. (HalljuTc! Halljuk!) Beliczey Géza: T. ház! Az igen t. közélelme­zési minister ur iménti felszólalásában ugy aposztrofált engem, mintha ezidén Békés vár­megyében lázitó beszédet mondottam volna. Méltóztassanak nekem megengedni, hogy a hű­ség kedvéért előadhassam itt az esetet ugy, ahogyan történt. Amikor megjelent a kormány rendelete, amelyben a fejkvótát megállapította — egy-egy magyar munkásnak az egész országra nézve 15—15 kilogrammot engedélyeznek — akkor mi békésvármegyei gazdák összejöttünk, mert megfoghatatlan volt előttünk, hogy az elmúlt esztendőkkel szemben, amikor még a Tisza­kormány idején valóságos országos csapás volt a rossz termés s amikor a fejkvóta magasabban volt megállapítva, miért kellett azt az idén, 1917-ben, amikor különösen kenyérmagvakban sokkal nagyobb termés volt, mint az előző években, mégis leszállítani? (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Mi ezt nem láttuk indokoltnak és tudva azt, hogy az Alföldön a magyar munkásnak főtápláléka a kenyér, azt határoztuk, hogy tisz­teletteljesen felírunk ebből a vármegyei gyűlés­ből a kormányhoz, felhívjuk figyelmét arra, hogy ez az állapot tarthatatlan és kizárólag a magyar munkások érdekében kérjük a fejkvótá­nak 20 kilogrammban leendő megállapítását. Tehát nem 25 kilogrammról, hanem csak 20 kilogrammról volt szó. Méltóztassék a feliratot elolvasni. (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelöl: Ugy, hát nem tudja a minister ur! Elnök csenget.) Es igenis, t. minister ur, hallottuk a múlt évben az osztrák kormány tényezőitől, de hal­lottuk a magyar kormány illetékes faktoraitól is, hogy az elmúlt években Magyarország látta el az egész monarchia hadseregét kenyérmag­vakkal. Ha tehát azokban a rossz esztendőkben elég volt a gabonamennyiség a magasabb fej­kvóta mellett (Felkiáltások balfélöl: Nem volt magasabb!) nemcsak Magyarország, hanem az KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXVII. KÖTET. egész monarchia hadseregének ellátására is, akkor valóban nem csoda, hogy nem értettük, miért kell ezidén, amikor sokkal nagyobb termés van kenyérmagvakban, a magyar munkástól a régi fejadagot elvonni, illetőleg azt alacsonyabban állapítani meg. Ez a tényállás, t. ház. Az igen t. minister urnak azt az állítását pedig, hogy én lázitó beszédet mondottam volna, visszautasítom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj balfelöl.) Elnök : A közélelmezésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Gr. Hadik János, a közélelmezési hivatalt vezető minister: T. ház! Méltóztassanak meg­engedni, hogy egész röviden válaszolhassak. (Halljuk! Halljuk!) Sajnos, nem vagyok abban a helyzetben, hogy adatokkal bizonyíthassam azt, milyen volt tavaly az ellátás, mennyit kapott a hadsereg és igy tovább. De azt hiszem, hogy gróf Tisza Istvánnak az az intelme, amelyet a háború alatti egész kormányzása idején hangoztatott az ellenzékkel szemben, mondván, hogy óva int mindenkit attól, hogy bizonyos kérdéseket itten szőnyegre hozzunk, mert ez arra vezetne, hogy az összes háborús érdekeket érintő kérdésekről nyilvánosan kellene tárgyalnunk, ami pedig hát­rányos volna — mondom, azt hiszem, hogy ezt az elvet Beliczay képviselő ur ma, az ellenzéken is vallja, miután hive gróf Tisza Istvánnak és az ő pártjához tartozik. Ezért bizonyára meg fogja nekem engedni, ha e tekintetben részletekkel nem szolgálok. (Felkiáltások jobbfelől: Nem is kértük!) Azt mondja a képviselő ur, mikor sokkal rosszabb termés volt, akkor nagyobb volt a fejkvóta, most meg alacsonyabbat állapítottak meg. Mél­tóztassék visszaemlékezni a tavaszi időkre ; mél­tóztassék kutatni, hogy akkor akármilyen kvóta volt is megállapítva, egyes helyeken hány kiló lisztet kaptak a hatósági ellátásban álló egyé­nek. Lesz még talán valahol elraktározva mind­azon lisztekből, amelyek akkor kiadattak: 90, vagy nem tudom hány százalékos kiőrléssel. Ezen eshetőség elkerülése végett mindenesetre szükséges volt mérsékelten megállapítani a fej­kvótát azért is, hogy ily eset tavaszszal újból elő ne fordulhasson és hogy ha a készleteket az országban megfelelően meg fogjuk foghatni, ak­kor ezen veszélynek tényleg nem leszünk kitéve. A fejkvóta megállapításánál más szempontok is szerepet játszanak. Köztudomású, hogy azok ré­széről, akikkel a világháborúban együtt harezo­lunk, többizben kifogásoltatott az, hogy maga­sabb a fejkvóta Magyarországon, mint őnáluk. Ez is olyan szempont, emelyet bizonyos mértékig figyelembe kell venni. (Zaj a jobbolda­lon.) A 25 kilóra vonatkozólag a rektifikácziót elfogadom. En az esetet a lapokból olvastam, azokban 25 kilóról volt szó; és ott volt olvas­ható az a referáda is, melyet meg nem czáfoltak és amely szerint a képviselő ur rámutatott arra, 46

Next

/
Thumbnails
Contents