Képviselőházi napló, 1910. XXXVII. kötet • 1917. szeptember 12–deczember 1.

Ülésnapok - 1910-752

354 752. országos ülés 1917 november 20-án, kedden. való részesedés alkotják a modern uj állami be­vételek forrásait. De kiadóbb hasznosítást ígér­nek a jövedelmi és vagyonadók fejlesztése is, melyeknél az alap fokozatos kimunkálására kell súlyt fektetnünk. Az adóztatásban el kell mennünk a teher­viselési képesség azon határáig, amelyen tűi a jövedelmező gazdasági tevékenység és a vállal­kozási szellem lennének már veszélyeztetve. Itt azonban határt kell szabnunk s azt a biztosíté­kot nyújtanunk, hogy ezt a határt át nem lép­jük, mert anélkül a gazdasági tevékenységnek azt a forrását apasztjuk ki, amelyből meríteni akarunk. (Igaz! ügy van!) A modern jövedelmi és vagyonmegosztás két tényezőjéhez, a munkához és a tőkéhez, nagy adóival harmadikként most az állam is társul. Nemcsak a modern vagyonmegoszlás két tényezőjének, a munkának és tőkének helyes aránybahozatalát kell szemünk előtt tartani, hanem az állami szolgáltatásokban is mértéket kell tartanunk. Vállalkozási szellem. és tőke nélkül csak tengődés képzelhető, de nem nagy­arányú fejlődés. Pedig nekünk erre van szük­ségünk. Idegen tőkére a mai nemzetközi pénz­viszonyok között, csak kisebb mértékben számit­hatunk, legalább a közel jövőben saját erőnkre leszünk utalva, mindent el kell tehát követnünk arra nézve, hogy a nagytőkét necsak konszoli­dáljuk, hanem életre keltsük, gazdasági tevé­kenységre serkentsük s mindent el kell követ­nünk arra is, hogy a kis tőkék gyűjtését elő­segítsük. (Általános helyeslés.) De bármily nagy terhekkel és feladatokkal állunk is szemben, amint ezt már sokszor fel­említettem és újra és újra hangoztatni fogom, bennem erős a meggyőződés, .hogy hazánk sok­ban parlagon heverő, ki nem aknázott kincsei, még csak most fejlődő munkaerőnk: másutt alig feltalálható tényezői a biztos kibontakozás­nak. (Altalános helyeslés.) Az a nagy rczervoir, a vagyonadó, amely­nek most csak kereteit rakjuk le, de kimeríté­sét a háború utáni időre tartjuk fenn, arra is módot fog nyújtani, hogy pénzünk csökkenő ér­tékét helyreállítsuk s ezáltal a könnyebb meg­élhetésnek s a minden irányú fejlődésnek leg­főbb akadályát elhárítsuk. Azokban az egyenes adókra vonatkozó javas­latokban, amelyeket előterjesztettem, a háborús kölcsönök kamataira fordítandó czéladókként jelöltem meg a bevételeket. Tettem ezt azért, hogy hitelképességünk érdekében mutassam ki hadikölcsöneink biztos fedezetét. Ez természetesen nem prejudikál annak, hogy a Horvát-Szlavonországokból befolyó jöve­delmek mikénti megoszlása , iránt most folyó regnikoláris tanácskozásokon annak az elvnek érvényre jutása mellett, hogy Horvát-Szlavón­országok a kiegyezési törvény értelmében ará­nyosan részesedjenek a haditerhekben, ezek a jövedelmek is figyelembe vétessenek s ez a tör­vényekben is kifejezésre jusson. Egészben, t. ház, kereken 26 millió fölös­leggel irányzóm elő a költségvetés mérlegét. Fel­vettem ezt a fölösleget, hogy az ellensúlyát ké­pezze az esetleges túlkiadásoknak, végy az át­menetileg visszamaradó jövedelmeknek. A szesz­adó és a czukoradó felemelését sem vettem bevételként számba, hogy ezek is ellensúlyát képezzék a beállható esélyeknek. A háborús viszonyok folytán ingatag ala­pon állunk, de azért azzal a bizakodással ter­jesztem elő ezt a költségvetést, hogy tételei nagyban és egészben valóra fognak válni. Kérem a t. házat, hogy azt előleges tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz méltóztassék utalni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbal­oldalon.) T. ház! Vagyok bátor előterjeszteni az egyenesadók módosítására vonatkozó javaslatot, a czukoradó felemelésére vonatkozó javaslatomat, a bortermelési adó behozatalára vonatkozó javas­latot és a bankok hadinyereségadójára vonat­kozó javaslatot. Mindezekre nézve kérem, hogy azokat előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz méltóztassék utasítani. Előterjesztem továbbá az Ausztriával való vám- és kereskedelmi szövetségre vonatkozólag kétéves provizóriumot tárgyaló javaslatomat (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbáloldalon.) azzal a kéréssel, hogy azt előzetes tárgyalás végett a pénzügyi és közgazdaságügyi bizott­sághoz méltóztassék utasítani. Végül előterjesztem a bankszabadalom meg­hosszabbítására és az azzal kapcsolatos intéz­kedésekre vonatkozó javaslatomat, szintén azzal a kéréssel, hogy azt a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Felhasználva ezt az alkalmat, vagyok bátor még egy határozati javaslatot beterjeszteni, a kvóta-bizottságnak kiküldésére vonatkozólag, kérvén, hogy ezen határozati javaslatot elfogadni és további tárgyalás és hozzájárulás / végett a főrendiházzal közölni méltóztassék. (Élénk he­lyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A pénzügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök ur által beterjesztett állami költségvetés ki lévén nyomatva, az szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentés­tétel végett a pénzügyi bizottságnak adatik ki. A törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az O felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való ideiglenes sza­bályozása iránt, az 1917. évi november 18-án kötött szerződés beczikkelyezéséről ki fog nyo­matni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a közgazdasági és pénzügyi bizottsághoz fog utasíttatni. A törvényjavaslat a czukoradó emeléséről ki fog nyomatni, szét fog osztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizott­sághoz utasittatik.

Next

/
Thumbnails
Contents