Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.
Ülésnapok - 1910-738
738. országos ülés 1917 Julius 12-én, csütörtökön. 289 deni azokkal a nehézségekkel, amelyeket a viszonyok, a rendkívüli állapotok támasztottak, nem tudom belátni, miért ne intézhetnék azt az átmenetet a háborús állapotból a békeállapotba ugyanazok a ministerek ugyanazokkal az eszközökkel, ugyanazokkal a gyakorlott és tájékozott közegekkel, a kikkel eddig vitték a kormányzást. Azok a feladatok, amelyek a háborús állapotból a béke állapotába való átmenettel felmerülnek, egyébként belevágnak kivétel nélkül minden ministeri tárezának ügykörébe, tehát minden ministernek saját hatáskörében kell ezekkel a feladatokkal megbirkózni és ezt az átmenetet előkésziteni és irányítani. Mi czélja van tehát itt tulajdonképen uj ministerek felállításának, akiknek külön ügyköre nincs is, akiknek általánosságban olyan feladatok jelöltetnek ki, amelyek belevágnak a többi ministeriumok ügykörébe % Ennek következménye nem lehet más, mint az, hogy ezek az uj tárcanélküli ministerek folytonosan a meglévő egyes ministeriumok ügykörébe fognak belenyúlni, minduntalan azoknak az ügykörébe fognak beleavatkozni, ami bizonyára nem fogja a kormányzás és a közigazgatás rendes menetének lebonyolítását megkönnyíteni. Mi szükség van tehát akkor ezekre a tárczanélküli ministerekre ? Meskó Zoltán : Maguk is akartak kettőt. Okolicsányi László: A magyar alkotmány eddig két tárczanélküli ministerséget ismer. Mind a kettő olyan, amelynek tulaj donkép nincs végrehajtási hatásköre, hanem bizonyos képviseleti ügyköre van. Az egyik az Ö felsége személye körüli minister. Erre vonatkozólag az 1848. évi III. t.-ez. azt mondja, hogy »a ministerek egyike folyvást Ö felségének személye körül lesz s mindazon viszonyokra, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, befolyván, azokban az országot felelősség mellett kéjrviseli*. Hogy az Ö felsége személye körüli ministerium felállításának tulaj donképeni czélját és alapgondolatát megértsük, azt hiszem, bele kell magunkat gondolnunk a 48-iki állapotokba. Az akkori viszonyok mellett, mikor a közlekedési eszközök nem voltak igy kifejlődve, mint most, mikor Bécs sokkal távolabb volt Budapesttől, akkor igenis szükségesnek látszott egy külön ministerség létetése, amely a magyar ügyekről állandóan informálja Ö felségét és amely fentartja az összeköttetést az uralkodó és a magyar kormány között. Én azt hiszem, hogyha egy magyar ministeriumot ma ujj onnan kellene kreálni, talán nem is gondolna senki egy ilyen ö felsége személye körüli ministerium felállítására. Hiszen a mai közlekedési eszközök mellett a magyar kormány Ö felségével állandó kontaktusban lehet, bárhol is tartózkodik Ö felsége az országon kívül. Az akkori viszonyok azonban ezt indokolttá tették. A másik tárczanélküli ministerium a HoTvátSzlavon-Dalmátországok ministeriuma, amelynek ügykörét az 1868 : XXX. t.-cz. 44. §-a a következőképen jelzi : »Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXVI. KÖTET. érdekeinek képviselése tekintetéből ezen országok részére a Budapesten székelő központi kormányhoz egy tárczanélküli külön horvát-szlavón-dalmát minister neveztetik ki. Ezen minister szavazattal bíró tagja a közös ministeri tanácsnak s a közös országgyűlésnek felelős. Ugyanő képezi a kapcsolatot Ö felsége s Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok országos kormánya közt.« Tehát mind a két tárczanélküli ministerium tulaj donképen egy olyanféle képviseletet bonyolít le, amelyet össze lehetne hasonlítani a nemzetközi érintkezésben alkalmazott külképviselettel. Vagyis a magyar kormány és a Magyarországgal bizonyos közjogi kapcsolatban álló tényezők közti összeköttetés fentartása képezi ezeknek a niinisterségeknek tulaj donképeni feladatát. De hát a most előttünk lévő törvényjavaslat bizonyára nem intenczionál ilyesmit. E törvényjavaslat szerint ezeknek az újonnan létesítendő tárczanélküli ministeriumoknak bizonyos feladatuk van és pedig a háborúval és a békére való átmenettel való kapcsolatos feladatok, továbbá az állami igazgatás rendes keretein kívül eső teendők. Ebből az általános megjelölésből egyáltalában nem lehet tájékozódni arra nézve, hogy mi a kormány szándéka ezekkel a ministeriumokkal. Azt sem lehet elfogadni, amit az indokolás mond, hogy t. i. ezek a ministerek tanácsokkal és politikai szereplésükkel fokoznák a kormány parlamenti. súlyát. Tehát tanácsokat fognak adni a kormánynak. De hisz erre megvannak a kormány rendes tanácsadó közegei, ott vannak minden ministeriumnak az egyes tanácsosai, a ministerium egész apparátusa ; a vidékre vonatkozólag ott vannak a főispánok, akik bőségesen elláthatják a kormányt az ő legjobb tanácsaikkal és rendelkezésére állnak a kormánynak' az illető vidéken tartózkodó, a kormánynyal bizonyos összeköttetésben álló, a viszonyokat alaposan ismerő egyéb közegek, szakemberek is. Azért, hogy a kormánynak tanácsokat adjanak, valóban nem szükséges ministeriumokat felállítani. (Igaz 1 ügy van ! jobbfelől.) Époly kevéssé szükséges azért, hogy ezek politikai, parlamenti szereplésükkel támogassák a kormányt. Ezt a hivatást eddig mindig a kormányt támogató pártokhoz tartozó képviselők töltötték be. Az is bizonyos, hogy azoknak a ministereknek, akiket e javasolt törvény alapján fognak kinevezni, nem lesz meg az a hatáskörük, amely tulaj donképen a ministereknek megvan. Nem lesz végrehajtó hatáskörük, rendeletek kibocsátása nem lesz a feladatuk, hiszen nem lesz oly apparátusuk sem, amely ezeket a munkákat az ő számukra előkészítse. Érdemleges munkát ilyképen ezek a ministerek nem fognak végezhetni, mert érdemleges munkának egy nánister számára nem tekinthetem sem a parlamenti szereplést, sem a kormánynak való tanácsadást. Ezeknek megfontolása után én nem juthatok el más meggyőződéshez, mint ahhoz, hogy tulajdonképen ezeknek a ministeriumoknak a felállítása egy tökéletesen czéltalan dolog. Nem vizsgálom, 37
