Képviselőházi napló, 1910. XXXVI. kötet • 1917. junius 21–julius 23.
Ülésnapok - 1910-730
176 730. országos ülés 1917 június 26-án, kedden. az eltemetés vár reájuk. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A t. közoktatásügyi minister ur konok maradiságnak nevezi azt, hogy mi az ország férfilakosságának csak a felét akarjuk választójoggal felruházni, a másik felét nem és azt mondja, hogy a XX. század embere ezt be nem veszi. Elsősorban azt kérdem, ki az a XX. század embere? A közoktatásügyi minister ur, vagy a többi ^minister ur, vagy én, vagy közülünk bárki? Én azt hiszem, hogy mind a XX. század emberei vagyunk és hogy a XX. század emberei ma a városok lakossága egészében, hogy a XX. század embere ma az egész ipari munkásság, a puszták lakója, a völgyek lakója, a hegyek lakója, az a földmivesparasztság, az a mi bretagnei parasztunk, kit az önök lokomotivja — ne adja az Isten, de én féltem attól — el fog gázolni. Méltóztassanak azután arra gondolni, hogy mit jelent az, hogyha az ország férfilakosságának nemcsak egyik fele, hanem a másik fele is teljes mórtékben birni fog ezekkel a jogokkal. Méltóztatnak tudni, hogy az ország lakosságának 50 százaléka nemzetiségi. Egy pár tized százalék a különbség, talán csak 0'3 százalék és én nem akarom a magyar nemzet biztonságát, a magyar állami lét fennmaradását ezekre a tized százalékokra alapítani. Mit méltóztatnak gondolni, hogy ha ilyen arányban fogjuk kiterjeszteni a jogot, hogy ez nem fogja maga után vonni a nemzetiségi számarány szerinti képviseletet ? (Felkiáltások balfelöl: Nem !) Lehet, hogy az első választásnál nem, hogy ennél lehet valamit korrigálni kerületi beosztással, hogy ezt ki lehet játszani, (Felkiáltások jobbfelöl: Ez csalás !) de azt remélem, hogy ezt önök sem akarják, mert hiszen ez méltatlan volna a magyar nemzethez, hogy az egyik kézzel jogot adjon, a másik kézzel azt visszalopja. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Vertán Endre: 1913-ban ezt csinálták! Desbordes Ernő: Ugy látom, hogy önök veszedelmes játékot folytatnak a nemzet ezen legszentebb érdekeivel. (Igaz ! Ugy van! a jobboldalon.) Én ugy látom, hogy e közben a játék közben önök a legnagyobb gyorsasággal és a legnagyobb könnyedséggel — egyenkint és a pártok —• változtatják álláspontjukat és programrajukat. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Ebben a változatos politikai életben ugy látom, hogy egyedül a mi pártunk álláspontja tiszta, becsületes és egyedül az előttünk álló feladatot teljesiti. Mi egyszerűen megállunk a párt programmja mellett és követjük a mi vezérünket. (Mozgás balfelöl.) Fráter Lóránd (közbeszol). Elnök: Kérem Fráter Lóránd képviselő urat méltóztassék az ilyen közbeszólásoktól tartózkodni. (Zaj.) Csendet kérek. Desbordes Ernő: Ezekben a katasztrofális nehéz időkben, mikor szemeink előtt mementó gyanánt népek és trónok omlanak össze, mikor egy-egy elhibázott lépés végzetes következményeket vonhat maga után, mikor azt látjuk, hogy a lét és nemlét kérdése mellett minden más kérdésnek el kell törpülnie, akkor önök mind gyakrabban kezdenek átkelni a Lajtán, (Mozgás balfelöl.) és önök egy elvi alapjaiban megdönthetetlen, konstrukcziójában szilárd és a vezetésben ingadozást nem ismerő kormány kezéből idegen segítséggel... (Igaz ! Ugy van! a jobboldalon. Zaj és félkiáltások balfelöl: Ki az az idegen segítség ?) Egy hang (jobbfelöl): A csehek! Létay Ernő: A király az idegen segítség? Desbordes Ernő: . . . idegen segítséggel kicsavarták a hatalmat. Hiszen csak a legutóbbi időben vált szokássá, hogy a magyar ellenzéknek ennyi kitűnősége, demokratikus hajlamú arisztokraták (Derültség jobbfelöl.) és más előkelőségei mind gyakrabban kezdenek átkelni a Lajtán, a szomszédba járnak kertek alatt tanácskozni. (Zaj a baloldalon. Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Es azt el kell ismerni, hogy az önök vagy mások szempontjából teljes sikerrel. Én nem akarok válaszolni erre a közbevetett kérdésre, hogy kivel szövetkeztek, kinek segítségével csinálták ezt, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) nem akarok kitérni arra, hogy milyen kötelezettséget vállaltak... (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) Vertán Endre: Enélkül pedig gyanúsítás! Létay Ernő: Világosítson fel! Desbordes Ernő: ... ós mindenekfelett, hogy milyen czélok szolgálatába kerültek. Nem akarok erre kitérni. (Felkiáltások balfelöl: Kérjük! Követéljük!) Én most nem tartom alkalmasnak az időt erre. (Nagy zaj balfelöl. Félkiáltások : Ne gyanúsítson!) Majd visszatérünk rá. Létay Ernő: Lehet, hogy ön már akkor nem lesz., itt a parlamentben! (Felkiáltások jobbról: Ön itt lesz?) Desbordes Ernő: Nem akarok foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, mert kerülök minden szót ós minden tettet, amely akár itt bennt a közérzést és az együttérzést megzavarni képes, (Derültség balfelöl.) akár pedig az összes erők kifejtését akadályozza, de másreszt kerülni óhajtok minden olyat, ami alkalmas arra, hogy a velünk szövetségben álló külső országokkal összefűző kötelékeket meglazítsa. Én a négy hónapi indemnitást megszavazom daczára annak, hogy a kormány iránt teljes bizalmatlansággal viseltetem, megszavazom pártunknak általánosan ismert álláspontjából kifolyólag. (Zaj bálfelöl.) Gr. Pongrácz János: Talán nem jól esik? (Félkiáltások a szélsöbalóldalon: Dehogy nem!) Desbordes Ernő: De bizalmatlan vagyok a kormánynyal szemben és bizalmatlanságomat röviden indokolom. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Mikor az igen t. ministerelnök ur bemutatkozott, bemutatkozó beszédének első szavaiban